Hirdetés
Hirdetés

Finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve – Jókai Mór kéziratai Marosvásárhelyen

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A napra pontosan kétszáz évvel ezelőtt született Jókai Mór kézirataiért vetekedtek a korabeli nyomdában a szedők. Nem is csoda, hiszen apró gyöngybetűkkel, kevés javítással adta le írásait, amelyekből néhány oldalt Marosvásárhelyen őriznek.

Hajnal Csilla

2025. február 18., 14:312025. február 18., 14:31

2025. február 18., 17:022025. február 18., 17:02

Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18-án. Hat évtizedes pályafutása alatt az egyik leggazdagabb magyar írói életművet hozta létre, évente legalább egy új regénye vagy elbeszéléskötete megjelent. Hatalmas írói hagyatékának legnagyobb részét Budapesten őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 2003-ban azonban a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárba is került 14 eredeti Jókai-kézirat a Teleki család jóvoltából, gróf Teleki Andor (1902–1978) hagyatékából.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Bányai Rékától, a kiállítás kurátorától megtudtuk, az adományozó azt jegyezte fel, hogy Teleki Sándor hagyatékából maradtak rá a kéziratok, azaz a honvédezredes Teleki Sándornak, Petőfi Sándor barátjának unokájától kapta az emigrációban.

Kivehető a Sajó szignó is

Valóban minikiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Teleki-Bolyai Könyvtárban, hiszen egy asztalnyi kéziratot állítottak ki, amelyek Jókai második alkotói korszakából származnak. „A forradalom kitörésekor már ismert szerző és szerkesztő volt, de igazi hangját a vesztes szabadságharc után találja meg, ekkor válik a nemzet írójává, többek között éppen az itt kiállított munkákkal” – fogalmazott Bányai Réka kurátor. Az író apró gyöngybetűi is jelzik a tárlat minikiállítás jellegét, amelyet

február 18-tól március végéig a könyvtár nyitvatartási idejében (kedd–péntek 10-18 óra között) lehet megtekinteni.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Gyűjteményünk többségében az önkényuralom első éveiben (1850–1854) keletkezett elbeszélések nyomdába küldött kéziratait tartalmazza. Némelyik lap végén kivehető a Sajó szignó, 1850-ben a megtorlástól tartó Jókai ezt az álnevet használta úgy a sajtóban, mint kötetei: a Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből és az Egy bujdosó naplója publikálásakor.

Idézet
A két elbeszéléskötet mintegy ezer-ezer példányban jelent meg, és a következő évre már elfogyott a könyvkereskedésekből”

– olvasható a kiállítás kísérőszövegében.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A kézirata szép, tiszta, hibátlan volt

A novellák mellett az Egy magyar nábob (1853) című korai, ám jelentős regényének két lapja is Marosvásárhelyen van, hiszen ezt is folytatásokban írta és közölte folyóiratokban vagy akár hírlapokban, akárcsak regényeit általában, majd ezt követte a kötetben való megjelentetés.

A kiállításon azt is megtudtuk az íróról, hogy könnyen és gyorsan alkotott, műveinek egyik kiadója, Révay Mór János így jellemezte Jókai kéziratait: „A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam.

Eredeti Jókai Mór-kéziratok repítenek vissza az időben a Teleki-Bolyai Könyvtárban •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Eredeti Jókai Mór-kéziratok repítenek vissza az időben a Teleki-Bolyai Könyvtárban

Fotó: Haáz Vince

Idézet
Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megvonalazta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon.

Az oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás. Azon is meglátszik, hogy abban a pillanatban szúrt közbe egy-két szót, amikor már a rákövetkező 2–3 szó le volt írva… Minden nyomdában, ahol Jókai-kéziratokat szedtek, volt néhány szedő, aki Jókai speciális terminológiáját és jelzéseit ismerte. Nagyon szerették az ő kéziratait és vetekedtek a szedők, hogy ezt a munkát nekik osszák ki, mert a kézirat szép, tiszta, hibátlan volt, és a kiszedett szövegbe is, ha jól ki volt szedve, utólag nem tett felesleges javításokat…”

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés