Fotó: Haáz Vince
A napra pontosan kétszáz évvel ezelőtt született Jókai Mór kézirataiért vetekedtek a korabeli nyomdában a szedők. Nem is csoda, hiszen apró gyöngybetűkkel, kevés javítással adta le írásait, amelyekből néhány oldalt Marosvásárhelyen őriznek.
2025. február 18., 14:312025. február 18., 14:31
2025. február 18., 17:022025. február 18., 17:02
Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18-án. Hat évtizedes pályafutása alatt az egyik leggazdagabb magyar írói életművet hozta létre, évente legalább egy új regénye vagy elbeszéléskötete megjelent. Hatalmas írói hagyatékának legnagyobb részét Budapesten őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 2003-ban azonban a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárba is került 14 eredeti Jókai-kézirat a Teleki család jóvoltából, gróf Teleki Andor (1902–1978) hagyatékából.
Fotó: Haáz Vince
Bányai Rékától, a kiállítás kurátorától megtudtuk, az adományozó azt jegyezte fel, hogy Teleki Sándor hagyatékából maradtak rá a kéziratok, azaz a honvédezredes Teleki Sándornak, Petőfi Sándor barátjának unokájától kapta az emigrációban.
Valóban minikiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Teleki-Bolyai Könyvtárban, hiszen egy asztalnyi kéziratot állítottak ki, amelyek Jókai második alkotói korszakából származnak. „A forradalom kitörésekor már ismert szerző és szerkesztő volt, de igazi hangját a vesztes szabadságharc után találja meg, ekkor válik a nemzet írójává, többek között éppen az itt kiállított munkákkal” – fogalmazott Bányai Réka kurátor. Az író apró gyöngybetűi is jelzik a tárlat minikiállítás jellegét, amelyet
Fotó: Haáz Vince
„Gyűjteményünk többségében az önkényuralom első éveiben (1850–1854) keletkezett elbeszélések nyomdába küldött kéziratait tartalmazza. Némelyik lap végén kivehető a Sajó szignó, 1850-ben a megtorlástól tartó Jókai ezt az álnevet használta úgy a sajtóban, mint kötetei: a Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből és az Egy bujdosó naplója publikálásakor.
– olvasható a kiállítás kísérőszövegében.
Fotó: Haáz Vince
A novellák mellett az Egy magyar nábob (1853) című korai, ám jelentős regényének két lapja is Marosvásárhelyen van, hiszen ezt is folytatásokban írta és közölte folyóiratokban vagy akár hírlapokban, akárcsak regényeit általában, majd ezt követte a kötetben való megjelentetés.
A kiállításon azt is megtudtuk az íróról, hogy könnyen és gyorsan alkotott, műveinek egyik kiadója, Révay Mór János így jellemezte Jókai kéziratait: „A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam.
Eredeti Jókai Mór-kéziratok repítenek vissza az időben a Teleki-Bolyai Könyvtárban
Fotó: Haáz Vince
Az oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás. Azon is meglátszik, hogy abban a pillanatban szúrt közbe egy-két szót, amikor már a rákövetkező 2–3 szó le volt írva… Minden nyomdában, ahol Jókai-kéziratokat szedtek, volt néhány szedő, aki Jókai speciális terminológiáját és jelzéseit ismerte. Nagyon szerették az ő kéziratait és vetekedtek a szedők, hogy ezt a munkát nekik osszák ki, mert a kézirat szép, tiszta, hibátlan volt, és a kiszedett szövegbe is, ha jól ki volt szedve, utólag nem tett felesleges javításokat…”
A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.
Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől vehette át a magyar köztársasági elnök által adományozott kitüntetését Nagy Anna, Székely Emese, Józsa István, Mátyás-János László, dr. Péter Sándor és Kiss Imre Csíkszeredában szombaton este.
Március idusa nyári hőmérsékletben – ilyen sincs sokszor, de ma pont úgy esett. Nem ritka, hogy havazik a nemzeti ünnepen Székelyföldön, szombaton ettől viszont nagyon messze voltunk.
A Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt szombaton 13 óra 42 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
„Tartalmas” közlekedési felvételt tettek közzé szombaton az Info Trafic 24 Facebook-oldalon, amelyet végignézve úgy tűnik, igencsak elgurult a gyógyszer egy személyautó sofőrjénél.
A szemerkélő eső ellenére hosszú sorokban várták az érdeklődők szombat délelőtt a budapesti Kossuth Lajos téren, hogy a Nyitott Parlament program keretében megtekintsék az Országházban a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét március 15-én.
Szombati ülésén a Központi Választási Iroda (BEC) elutasította az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă jelöltségét, viszont jóváhagyta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion indulását az elnökválasztáson.
Közös felelősségünk határozottan szembeszállni a széthúzást és a bizalmatlanságot gerjesztő ideológiákkal – állapította meg a magyar nemzeti ünnep alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében az ügyvivő államfő.
„Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az Óperencián, fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő” – mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartott ünnepi beszédében március 15-én.
szóljon hozzá!