Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:53

Meggyalázták a szászrégeni zsidó temetőt

15:37

„Mindenkinek kötelessége ennyit megtenni” – vallja egy Csíkszeredában szavazó

15:13

Japán siker a kézdivásárhelyi hokivébé nyitómeccsén

14:34

Már félidőben nagyobb a részvételi arány a magyarországi választáson, mint volt legutóbb a romániain egész nap

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Betörések Csíkdánfalván: a nyitva hagyott ajtókon jutottak be a házakba, volt ahol leszerelték a térfigyelő kamerát is

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Közel 500, feketén foglalkoztatott alkalmazottat azonosított a munkaügy

Finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve – Jókai Mór kéziratai Marosvásárhelyen

Fotó: Haáz Vince

A napra pontosan kétszáz évvel ezelőtt született Jókai Mór kézirataiért vetekedtek a korabeli nyomdában a szedők. Nem is csoda, hiszen apró gyöngybetűkkel, kevés javítással adta le írásait, amelyekből néhány oldalt Marosvásárhelyen őriznek.

Hajnal Csilla

2025. február 18., 14:312025. február 18., 14:31

2025. február 18., 17:022025. február 18., 17:02

Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18-án. Hat évtizedes pályafutása alatt az egyik leggazdagabb magyar írói életművet hozta létre, évente legalább egy új regénye vagy elbeszéléskötete megjelent. Hatalmas írói hagyatékának legnagyobb részét Budapesten őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 2003-ban azonban a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárba is került 14 eredeti Jókai-kézirat a Teleki család jóvoltából, gróf Teleki Andor (1902–1978) hagyatékából.

Fotó: Haáz Vince

Bányai Rékától, a kiállítás kurátorától megtudtuk, az adományozó azt jegyezte fel, hogy Teleki Sándor hagyatékából maradtak rá a kéziratok, azaz a honvédezredes Teleki Sándornak, Petőfi Sándor barátjának unokájától kapta az emigrációban.

Kivehető a Sajó szignó is

Valóban minikiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Teleki-Bolyai Könyvtárban, hiszen egy asztalnyi kéziratot állítottak ki, amelyek Jókai második alkotói korszakából származnak. „A forradalom kitörésekor már ismert szerző és szerkesztő volt, de igazi hangját a vesztes szabadságharc után találja meg, ekkor válik a nemzet írójává, többek között éppen az itt kiállított munkákkal” – fogalmazott Bányai Réka kurátor. Az író apró gyöngybetűi is jelzik a tárlat minikiállítás jellegét, amelyet

február 18-tól március végéig a könyvtár nyitvatartási idejében (kedd–péntek 10-18 óra között) lehet megtekinteni.

Fotó: Haáz Vince

„Gyűjteményünk többségében az önkényuralom első éveiben (1850–1854) keletkezett elbeszélések nyomdába küldött kéziratait tartalmazza. Némelyik lap végén kivehető a Sajó szignó, 1850-ben a megtorlástól tartó Jókai ezt az álnevet használta úgy a sajtóban, mint kötetei: a Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből és az Egy bujdosó naplója publikálásakor.

A két elbeszéléskötet mintegy ezer-ezer példányban jelent meg, és a következő évre már elfogyott a könyvkereskedésekből”

– olvasható a kiállítás kísérőszövegében.

Fotó: Haáz Vince

A kézirata szép, tiszta, hibátlan volt

A novellák mellett az Egy magyar nábob (1853) című korai, ám jelentős regényének két lapja is Marosvásárhelyen van, hiszen ezt is folytatásokban írta és közölte folyóiratokban vagy akár hírlapokban, akárcsak regényeit általában, majd ezt követte a kötetben való megjelentetés.

A kiállításon azt is megtudtuk az íróról, hogy könnyen és gyorsan alkotott, műveinek egyik kiadója, Révay Mór János így jellemezte Jókai kéziratait: „A legszebb kézirat, amit valaha láttam, pedig sokat láttam.

Eredeti Jókai Mór-kéziratok repítenek vissza az időben a Teleki-Bolyai Könyvtárban

Fotó: Haáz Vince

Kis quart oldalak, finom papír lila tintával, apró, szabályos betűkkel telehintve, egyenletes sorokban, egyforma távolságban, mintha megvonalazta volna, mindig 24–25 sor egy oldalon.

Az oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy-egy helyreigazítás. Azon is meglátszik, hogy abban a pillanatban szúrt közbe egy-két szót, amikor már a rákövetkező 2–3 szó le volt írva… Minden nyomdában, ahol Jókai-kéziratokat szedtek, volt néhány szedő, aki Jókai speciális terminológiáját és jelzéseit ismerte. Nagyon szerették az ő kéziratait és vetekedtek a szedők, hogy ezt a munkát nekik osszák ki, mert a kézirat szép, tiszta, hibátlan volt, és a kiszedett szövegbe is, ha jól ki volt szedve, utólag nem tett felesleges javításokat…”

Marosszék