
Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténész
Nemrégiben Csíkszeredában mutatták be a hat részesre tervezett Ferences iskoladrámák könyvsorozat tavaly megjelent második és harmadik kötetét, amelyek az 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekét és elemzését tárják az olvasók elé.
2022. június 29., 11:212022. június 29., 11:21
A kötetek keletkezéstörténetéről, a passiójátszás hagyományairól, Csíksomlyóról, mint szellemi centrumról, a csíksomlyói ferences iskoladrámákról és azok jelentőségéről, valamint arról is beszélgettünk Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténésszel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjával, a Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport vezetőjével, hogy több évtizedes lappangás után hogyan kerültek elő ezek az elveszettnek hitt szövegek.
Ennek a páratlanul gazdag vallásos színjátszásnak fennmaradtak a szövegei is, ezeket az 1980-as évektől ismerjük. A Ferences iskoladrámák első kötetében a csíksomlyói színjátszásról, a darabok forrásairól, zenei és néprajzi sajátosságairól szóló részletes bevezető után 15 passiójáték szövege jelent meg a legkorábbi, 1921-1739 közötti időszakból.
A Ferences iskoladrámák második kötetében 11 nagypénteki passiójátékot és egy úrnapi játékot adnak közre az 1740 és 1750 közötti évekből. A Ferences iskoladrámák hatrészes sorozatának harmadik kötete újabb 11 szöveget mutat be az olvasónak. Ezek mindegyike a Liber exhibens actiones parascevicas címet viselő, 1774-ben készített passióskötetből való – olvasható a Balassi kiadónál megjelent kötetek ajánlójában.
Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadják a Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna szerkesztette kötetekben.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!