Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:26

Meggyújtották Csíkszereda adventi koszorújának első gyertyáját

18:05

Amikor a lakók költik el a város pénzét: újra lesz részvételi költségvetés Kézdivásárhelyen

16:14

Néhány indulatos szurkoló miatt szenved a GYHK

15:50

Fordulatos, tízgólos összecsapás a magyar női U25A jégkorongbajnokságban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Idős gyalogost ütöttek el Székelyudvarhelyen

Ha átszakadna a Békási-víztározó...

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Elképesztő mértékben drágultak a lakások néhány év alatt

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

Felszentelik Sikaszó új templomát

Mátyás Gábor. Templomépítő plébános

Fotó: Veres Nándor

Amikor sokan laktak Sikaszóban, erdei lakban misézett a zetelaki lelkipásztor. Aztán Zeteváralja leányegyházaként építették a fakápolnát. A népességfogyás évtizedeiben sem hagyta el őket a remény. Már növekszik a filia lélekszáma, új templom felszentelésére készülnek.

Molnár Melinda

2018. július 17., 14:102018. július 17., 14:10

Egy emberöltő alatt, különböző korokban kétszer élték át az idősebb helybéliek az Istennek szentelt hajlékok felmagasodását. A település első kápolnáját egy éve bontották le. A téglatemplom elkészültéig a szentmiséket kéthetente és ünnepeken a kultúrotthonban tartották.

A templomszentelés előtt határtalan a sikaszóiak és a hétvégi házak tulajdonosainak öröme.

Templom- és közösségépítő atya

„Kacagó pap bácsiként” emlegetik közösségeiben Mátyás Gábor szentszéki tanácsos-plébánost, Zeteváralja, Libán, Sikaszó és Ivó lelkipásztorát. Az önállósult egyházközség első papja pályakezdőként lelket öntött a völgy népébe, amelyet a víztározó építésekor az eltelepítés réme fenyegetett, majd az elvándorlás tizedelt meg.

Mind a négy faluban házat épített Istennek, nyolc új harang hívja össze a híveket, több a születés, mint az elhalálozás, és akiket egykor megkeresztelt, már családot alapítanak és megtelepednek.

A pár hónapja nyugdíjas plébános vallja: „a Szűzanyának sokat köszönhetek”.

Fotó: Veres Nándor

Az egyháznak a helybéliek életében játszott komoly szerepéről és a templomépítésről néhai Szálasy Ferenc is megemlékezett Tőről metszett székely világ című, 2010-ben megjelent könyvében. „Sikaszóban régebben nem volt templom, temető. A jelenlegi kistemplom építése Gábor atyának, Zeteváralja római katolikus plébánosának nevéhez fűződik. Ő volt, aki összefogta a sikaszói meg a küküllőmezei híveket e cél megvalósítása érdekében. A két tanya lakossága példaértékű összefogást és hozzáállást tanúsított. A lakosság részéről kiemelkedő érdeme volt Sánduly Ida néninek, aki óriási ambícióval és katonás hozzáállással mozgósította a lakosságot. Mindemellett jó példával is elöl járt, mivel ő adományozta az egyháznak a telket mind a templom, mind a temető részére. Így sikerült rövid idő alatt felépíteni a templomot. Világítását azóta is Ida néni családja biztosítja.”

Sánduly Laci bácsi felidézte a közelmúltat

Fotó: Barabás Ákos

Kápolnatörténet

Id. Sánduly Lászlónak a szülei is Sikaszóban éltek. A lakosság fő megélhetési forrása az erdőkitermelés és az állattartás volt. Népes volt a település és az általános iskolai osztályok. „A ’70-es évektől az összeomlásig tíz tanító szolgált egyszerre.” Hegyi házacskában tartották a misét. Megszületett a vágy: kellene egy templom.

Olyan papot kaptunk, aki csodálatos munkát végzett. A sikaszói nép sokat köszönhet Gábor atyának. Sokszor ki kellett állnia a templomért, de aztán szépen elsimult minden. Az Ég Ura úgy adta, hogy a zetelaki párttitkár, Szabó Lajos a mi fajtánkból való volt, nagyon kiállt a templomépítésért.

Hasonlóképpen az erdőkitermelés főnöke, a csomafalvi Benedek Imre is. Összefogott a nép, mindenki odaállt, amit tudott, adott. A barakkokban lakó erdőkitermelő munkások is szépen adakoztak, és a fát készen vitték. Éjjel-nappal hordták az anyagot. Traktorral, traffal, szekérrel húzatták a fát, Zsigmondtelepen, a gattereken vágatták ki.” Ha ment valaki ellenőrizni, leültették, körülvették, etették-itatták „jó szívvel fogadtuk” – mondta el mosolyogva Laci bácsi.

Gábor atya elmondta, nem volt építkezési engedélyük, de reménykedtek, nekifogtak. Gyorsan kellett haladniuk. A fa egyik nap még élt, másnap kivágták, nem volt lehetőség a szú vagy más kártevők elleni védekezésre.

A hatóságiak „kérdéseket tettek fel, de illetlen beszéd vagy verés nem volt.”

Az 1983-ban Rózsafüzér királynője tiszteletére felszentelt misézőhely inkább ravatalozóként szerepelt. A rendszerváltás után tornyot emeltek elé, melynek 230 kilós harangját a zeteváraljai templomból adták.

Sebők Magdi néni mindkét építkezésnek részese volt

Fotó: Barabás Ákos

Bíznak a jövőben

Vizenyős területen állt az elektromos áram nélküli fakápolna. Megtámadta a gomba, és a vöröshangyák is – elrágták a gerendákat, szét lehetett morzsolni. Az építmény nem, de a torony stabil volt. A helybéli Sebők Magdolnától tudjuk, hogy a templom előtti feszületet a vihar ledöntötte, a korpusz is javításra szorult.

Idényben a nyaralókkal mintegy ezer főre duzzad a százhetven lélekszámú helyi közösség. A villanyáram bevezetésével megszűntek a mostoha körülmények Sikaszóban, fiatal családokkal gyarapszik a lakosság. Nagyobb istenházára volt igény.

Fotó: Veres Nándor

Az új, téglából készült, huszonkét méter hosszú, nyolc és fél méter széles templom építkezési engedélyét a székelyudarhelyi Luka Csaba terveire kapták.

Erős betonalapra, vasazattal építkeztek, de előtte a területet leárkolták, a vizet elvezették. Külön bejárattal sekrestyét és vizesblokkot alakítottak ki. Modern világítást kapott a templombelső, amihez a tetőtéri és az oldalsó festett üvegablakok is hozzájárulnak.

A héten már láthatók lesznek a dicsőséges olvasó titkait és a Szent Korona Szent Istvánnak való felajánlását ábrázoló képek, amelyek Székelyudvarhelyen Asztalos Lehel irányításával készültek a nyilászárókra. Lázár Imre öntödéjéből való a 300 kilós harang. A karzaton kap helyet a Pap Zoltán és csapata által készített, fenyőkoronás díszítésű új orgona. A plébánostól tudjuk, hogy

minden család tehetsége szerint adakozott. Úgy egyeztek, hogy „a konyha ne érezze meg a templomépítést”.

Fotó: Veres Nándor

A kálváriaképeket, valamint a Szent Margit- és Szent Erzsébet-szobrot a Marosszentannán élő Demeter József faragómester készítette. A Lengyelországból érkező Irgalmas Jézus- és Szűzanya-szobrot a szentélyben helyezik el. Egyelőre a régi padokat helyezik vissza, de terveik közt szerepel újak készíttetése.

Az utolsó simításokat végzik, kerítést építenek, és élettel töltik meg a zöldövezetet. Az új templomot a hívek kérésére Nagyboldogasszony védelmébe ajánlják július 28-án. A délután öt órakor kezdődő szentelési mise főcelebránsa Tamás József püspök lesz.