Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:25

Svájc nyerte a B csoportot, Bosznia reménykedhet

21:51

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

21:10

Felkötötték, meglőtték, bezsákolták és vízbe dobták – kutyasorsok Székelyföldön

21:08

Sepsiszentgyörgyön két évre befagyasztják a vállalkozások helyi adóit

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Egyre több ázsiai vendégmunkás dolgozik Hargita megyében, a ditrói ügy is elsimult

Falumonográfiát is bemutattak az uzoni termésnapokon

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

Jó hangulatban és új helyszínen zajlottak az idei Termésnapok Uzonban, amivel a községvezetés célja a közösségösszefogás és a hagyományápolás volt. A szombat-vasárnap zajló eseményen nemcsak a termőföld adományait tették közszemlére, hanem volt kézműves foglalkozás, tökfaragás, mezőgazdászoknak szóló előadás, szabadtéri zene, de ünnepi istentisztelet és könyvbemutató is volt, utóbbin a falu monográfiáját több szerzője jelenlétében ismertették a református templomban.

Bodor Tünde

2023. október 22., 20:432023. október 22., 20:43

2023. október 22., 21:252023. október 22., 21:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A rendezvény idén a szabadidőparkból beköltözött a központba, a polgármesteri hivatal előtti térre és parkba. Bár a korábbi helyszínen nagyobb tér állt rendelkezésre, a község vezetői úgy gondolták, hogy a központban otthonosabb hangulata lesz a rendezvénynek.

A sok virág között az asztalokon valamint a földön az idei legszebb termések pompáztak:

óriáspityókák, óriástökök, almák, káposzták, kukorica és minden egyéb.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

Mellettük mindaz, amit a kamrába kerülnek: szörpök, lekvárok, savanyúságok, zakuszkák. Jelen voltak a falvak (Lisznyó, Bikfalva, Uzon, Szentivánlaborfalva) nőszövetségei, bemutatva, mit „mesterkedtek” otthon. Ahogy a lisznyói asszonyok elmagyarázták,

az eladott zsíroskenyér, befőttek, sütemények, sós tallérok, a közösen előállított slágertermék, a hecserlilekvár árát majd a szűkebb napokon az idősebbek megsegítésére fordítják.

Eközben a kultúrotthonban Kovászna megye prefektusa, Ráduly István (korábbi uzoni polgármester, szerk. megj.) a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság, a Vidékfejlesztési Ügynökség, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség szakemberei tartottak interaktív előadást a pályázási lehetőségekről.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A délután fő attrakciója a tökfaragás volt, amely újabb hagyománya lett a termésnapoknak:

több mint 100 tököt – melyeket éppen erre a célra termesztettek – a gyermekek faragtak meg töklámpásnak majd a látványos figurákkal körbesétálták a parkot.

Mindehhez hangulatos zenét szolgáltatott a helybeli Atlantisz fúvószenekar, a Muskátli együttes, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör, de az iskolás gyermekek és fiatalok táncra is perdültek a téren.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

„Hagyomány, hogy minden ősszel ehhez az eseményhez kapcsolódva avatunk is valami új létesítményt a községben” – mondta Bordás Enikő polgármester, hozzátéve, hogy ezúttal a 16-os községi út hét kilométeres szakaszának megújulását ünnepelhették a helyiek, ugyanis

a Sepsimagyarós felé vezető volt földút helyett most széles, kétsávos, aszfaltozott úton közlekedhetnek az emberek.

„Még a mezőgazdasági gépekkel is elférnek rajta, hiszen ez útról mintegy 1000 hektár termőföld közelíthető meg” – tette még hozzá a polgármester.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A bőség zavarában szenvedtek Uzon monográfiájának szerzői

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Ungvári Barna András református lelkész Pál apostolnak a korintusiakhoz írt levelére támaszkodva azt emelte ki, hogy mindenkinek vállalnia kell a közösség érdekében azt, ami tehetségéből kitelik. Az istentisztelet után mutatták be Uzon monográfiáját, mely a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentett, Székelyföld településeit bemutató sorozatban a tizedik kötet, illetve harmadikként mutat be sepsiszéki helységet Mikóújfalu és Bodok után.

Bordás Enikő polgármester kiemelte, hogy a község jelentős infrastrukturális beruházásai után

a gazdag képanyaggal, 230 oldalas kiadványban közölt tanulmányok az utókor számára nagy értéket örökítenek meg, a helybelieknek pedig kötelességük azt megismerni és továbbadni.

Tamás Sándor, a könyv kiadását lehetővé tevő Kovászna megyei tanács elnöke, a sorozat egyik ötletgazdája – Sepsiszéki Nagy Balázs mellett – úgy vélekedett, hogy

Uzonról sok szép írás jelent meg eddig, de ilyen kötet, amely ilyen alapossággal, mélységben és kifogástalan tudományossággal tárja fel a község történetét, még nem jelent meg”.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A könyvbemutatón jelen volt a könyv tizenkét szerzője közül Csáky Árpád történész, Székely Zsolt régész, Tóth Szabolcs, Cserey Zoltán és Pénzes Lóránd történészek, valamint Ambrus Anna nyugalmazott tanárnő. Csáky Árpád, aki Kinda István néprajzkutatóval együtt a kötet szerkesztője is, elmondta, hogy az anyaggyűjtés a monográfiához még a világjárvány előtt lezárult, de a pandémia késleltette a megjelenését.

Uzon gazdag történetével foglalkozván a bőség zavarával küszködtek a szerzők, és már a második bővített kiadás megjelentetésének szükségessége is felmerült.

A kötet új tanulmányai – hiszen egy kivétellel mind először közölt írások – az erdélyi magyarság történetéhez is értékes adalékokkal szolgálnak.

Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Uzon természetföldrajzi leírásával járult hozzá a kötethez, Székely Zsolt egyetemi tanár a község régészeti leletekből kirajzolódó történetét részletezi, néhai Tüdős Kinga történész az erdélyi fejedelemség korában mutatja be a települést és az emberek mindennapi életét, Cserey Zoltán történész az 1848-49-es forradalom történéseit mutatja be, Csáky Árpád az egyháztörténetet, templomépítések történetét, az oktatás történetét taglalja a monográfiában, Pénzes Lóránd történész a helyi római katolikus közösség sorsát boncolgatja, Lőrinczi Dénes a dualizmus korabeli közbiztonság kérdését járta körül, Tóth Szabolcs ugyanannak a kornak a művelődési életét részletezi.

Kónya Ádám egykori múzeumigazgató a 70-es években megjelent dolgozata az egyetlen újraközlés a kötetben:

Uzon építészeti örökségéről igen értékes tanulmány, sok azóta lebontott épületről is van benne leírás.

Fotó: Ráduly István/Facebook

Kinda István a XX. század gazdálkodásáról ír a világégések és államosítások közepette, Ambrus Anna pedig elsősorban az élet jelentős momentumaihoz fűződő uzoni népszokásokat taglalja. A kötetet Nagy Balázs tanulmánya zárja a jelen állapotokat taglaló szociográfiai munkával.

A könyvbemutatón közreműködtek a lisznyói és uzoni református kórusok.

Háromszék