Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:51

Újjászülető hagyomány Kápolnásfaluban – locsolkodás a régi idők szellemében

21:00

Várakozni a forgalmi dugóban vagy visszaköltözni a városba?

20:10

Felborult egy autó a 12-es országúton

20:07

Három helyről is segítséget kapott a Sepsi OSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban

Két fiatal rezidens orvos halt meg két hét alatt

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

Vízi Elemér: a hit nem magánügy

Nemsokára csak érvényesített jegy jogosít fel a tömegközlekedésre Székelyudvarhelyen

A megyei jogú városoknak hozzá kell járulniuk a megyei érdekeltségű kórházak finanszírozásához

Agresszív kutya támadása miatt börtön is járhat a gazdinak

Falumonográfiát is bemutattak az uzoni termésnapokon

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

Jó hangulatban és új helyszínen zajlottak az idei Termésnapok Uzonban, amivel a községvezetés célja a közösségösszefogás és a hagyományápolás volt. A szombat-vasárnap zajló eseményen nemcsak a termőföld adományait tették közszemlére, hanem volt kézműves foglalkozás, tökfaragás, mezőgazdászoknak szóló előadás, szabadtéri zene, de ünnepi istentisztelet és könyvbemutató is volt, utóbbin a falu monográfiáját több szerzője jelenlétében ismertették a református templomban.

Bodor Tünde

2023. október 22., 20:432023. október 22., 20:43

2023. október 22., 21:252023. október 22., 21:25

A rendezvény idén a szabadidőparkból beköltözött a központba, a polgármesteri hivatal előtti térre és parkba. Bár a korábbi helyszínen nagyobb tér állt rendelkezésre, a község vezetői úgy gondolták, hogy a központban otthonosabb hangulata lesz a rendezvénynek.

A sok virág között az asztalokon valamint a földön az idei legszebb termések pompáztak:

óriáspityókák, óriástökök, almák, káposzták, kukorica és minden egyéb.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

Mellettük mindaz, amit a kamrába kerülnek: szörpök, lekvárok, savanyúságok, zakuszkák. Jelen voltak a falvak (Lisznyó, Bikfalva, Uzon, Szentivánlaborfalva) nőszövetségei, bemutatva, mit „mesterkedtek” otthon. Ahogy a lisznyói asszonyok elmagyarázták,

az eladott zsíroskenyér, befőttek, sütemények, sós tallérok, a közösen előállított slágertermék, a hecserlilekvár árát majd a szűkebb napokon az idősebbek megsegítésére fordítják.

Eközben a kultúrotthonban Kovászna megye prefektusa, Ráduly István (korábbi uzoni polgármester, szerk. megj.) a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság, a Vidékfejlesztési Ügynökség, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség szakemberei tartottak interaktív előadást a pályázási lehetőségekről.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A délután fő attrakciója a tökfaragás volt, amely újabb hagyománya lett a termésnapoknak:

több mint 100 tököt – melyeket éppen erre a célra termesztettek – a gyermekek faragtak meg töklámpásnak majd a látványos figurákkal körbesétálták a parkot.

Mindehhez hangulatos zenét szolgáltatott a helybeli Atlantisz fúvószenekar, a Muskátli együttes, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör, de az iskolás gyermekek és fiatalok táncra is perdültek a téren.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

„Hagyomány, hogy minden ősszel ehhez az eseményhez kapcsolódva avatunk is valami új létesítményt a községben” – mondta Bordás Enikő polgármester, hozzátéve, hogy ezúttal a 16-os községi út hét kilométeres szakaszának megújulását ünnepelhették a helyiek, ugyanis

a Sepsimagyarós felé vezető volt földút helyett most széles, kétsávos, aszfaltozott úton közlekedhetnek az emberek.

„Még a mezőgazdasági gépekkel is elférnek rajta, hiszen ez útról mintegy 1000 hektár termőföld közelíthető meg” – tette még hozzá a polgármester.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A bőség zavarában szenvedtek Uzon monográfiájának szerzői

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Ungvári Barna András református lelkész Pál apostolnak a korintusiakhoz írt levelére támaszkodva azt emelte ki, hogy mindenkinek vállalnia kell a közösség érdekében azt, ami tehetségéből kitelik. Az istentisztelet után mutatták be Uzon monográfiáját, mely a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentett, Székelyföld településeit bemutató sorozatban a tizedik kötet, illetve harmadikként mutat be sepsiszéki helységet Mikóújfalu és Bodok után.

Bordás Enikő polgármester kiemelte, hogy a község jelentős infrastrukturális beruházásai után

a gazdag képanyaggal, 230 oldalas kiadványban közölt tanulmányok az utókor számára nagy értéket örökítenek meg, a helybelieknek pedig kötelességük azt megismerni és továbbadni.

Tamás Sándor, a könyv kiadását lehetővé tevő Kovászna megyei tanács elnöke, a sorozat egyik ötletgazdája – Sepsiszéki Nagy Balázs mellett – úgy vélekedett, hogy

Uzonról sok szép írás jelent meg eddig, de ilyen kötet, amely ilyen alapossággal, mélységben és kifogástalan tudományossággal tárja fel a község történetét, még nem jelent meg”.

Fotó: Uzoni Önkormanyzat

A könyvbemutatón jelen volt a könyv tizenkét szerzője közül Csáky Árpád történész, Székely Zsolt régész, Tóth Szabolcs, Cserey Zoltán és Pénzes Lóránd történészek, valamint Ambrus Anna nyugalmazott tanárnő. Csáky Árpád, aki Kinda István néprajzkutatóval együtt a kötet szerkesztője is, elmondta, hogy az anyaggyűjtés a monográfiához még a világjárvány előtt lezárult, de a pandémia késleltette a megjelenését.

Uzon gazdag történetével foglalkozván a bőség zavarával küszködtek a szerzők, és már a második bővített kiadás megjelentetésének szükségessége is felmerült.

A kötet új tanulmányai – hiszen egy kivétellel mind először közölt írások – az erdélyi magyarság történetéhez is értékes adalékokkal szolgálnak.

Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Uzon természetföldrajzi leírásával járult hozzá a kötethez, Székely Zsolt egyetemi tanár a község régészeti leletekből kirajzolódó történetét részletezi, néhai Tüdős Kinga történész az erdélyi fejedelemség korában mutatja be a települést és az emberek mindennapi életét, Cserey Zoltán történész az 1848-49-es forradalom történéseit mutatja be, Csáky Árpád az egyháztörténetet, templomépítések történetét, az oktatás történetét taglalja a monográfiában, Pénzes Lóránd történész a helyi római katolikus közösség sorsát boncolgatja, Lőrinczi Dénes a dualizmus korabeli közbiztonság kérdését járta körül, Tóth Szabolcs ugyanannak a kornak a művelődési életét részletezi.

Kónya Ádám egykori múzeumigazgató a 70-es években megjelent dolgozata az egyetlen újraközlés a kötetben:

Uzon építészeti örökségéről igen értékes tanulmány, sok azóta lebontott épületről is van benne leírás.

Fotó: Ráduly István/Facebook

Kinda István a XX. század gazdálkodásáról ír a világégések és államosítások közepette, Ambrus Anna pedig elsősorban az élet jelentős momentumaihoz fűződő uzoni népszokásokat taglalja. A kötetet Nagy Balázs tanulmánya zárja a jelen állapotokat taglaló szociográfiai munkával.

A könyvbemutatón közreműködtek a lisznyói és uzoni református kórusok.

Háromszék