
A betegek és a személyzet biztonságát szolgálják. Ahol térfigyelő kamerák működnek, ki van függesztve erről egy tájékoztató
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Olvasói észrevétel nyomán jártunk utána annak a kérdésnek, hogy miért vannak kamerák felszerelve a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységében, többek között a kórtermekben is. Az egészségügyi intézmény szerint a rendszert a törvényes előírások betartásával helyezték üzembe a betegek és a személyzet biztonsága érdekében, a felvételeket pedig nem érheti kibertámadás.
2021. május 03., 21:552021. május 03., 21:55
2021. április 27., 21:242021. április 27., 21:24
Feldúltan kereste meg szerkesztőségünket egy csíkszéki fiatal hölgy, miután ellátása során észrevette, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében (UPU) a kórtermekben is kamerák vannak felszerelve. Elmondása szerint kényelmetlenül érezte magát az eszközök miatt, nehezére esett levetkőzni abban a tudatban, hogy erről felvétel készül, illetve aggódott amiatt is, hogy ki láthatja ezeket, és kikerülhetnek-e a nyilvánosság elé. A téma kapcsán a csíkszeredai kórháztól érdeklődtünk, miért van szükség a kamerákra, milyen jogalapja van a felszerelésüknek, és hogyan biztosítják a páciensek személyiségi jogainak védelmét.
Mint az egészségügyi intézmény leszögezte: a sürgősségi betegellátó egységbe a törvényes előírások betartásával szerelték fel a megfigyelő kamerákat, amelyek használata az ország összes nagyobb sürgősségi osztályán működik évek óta. Ezek a betegek és a személyzet biztonságát egyaránt szolgálják, és hozzájárulnak a betegellátás minőségének javításához azáltal, hogy utólagosan ellenőrizhetővé teszik azt. Indokolták a kamerák felszerelését az osztályon korábban történt rongálások és a személyzetet ért bántalmazás is.
A sürgősségi betegellátó egységben egyébként összesen 24 megfigyelő kamera működik, ezek közül 15 van kezelőfelületeken, tehát kórtermekben, gipszelőben elhelyezve.
A kórház ugyanakkor biztosította a pácienseket, hogy a kamerák egy zárt videorendszert képeznek, nem kapcsolódnak külső egységhez, így nem érheti őket kibertámadás. A felvételekhez senki illetéktelen nem fér hozzá, a tároló egység a sürgősségi osztály vezetőjénél van, a felvételeket csak az adatok kezelésével megbízott személy látja.
Azokban az esetekben, amikor erre igény merül fel vagy tisztázás alatt állnak egyes kérdések, a felvételeket hosszabb ideig is tárolni lehet.
A kamerák által rögzített adatok felhasználása négy jogszabály alapján történik. Az első az Európai Unió 2016-ból származó 679-es számú, a személyes adatok felhasználásról szóló rendelete. A másik a 2018-ból származó 190-es számú törvény, amely az Európai Unió 2016-os, 679-es számú rendeltének és az Európa Tanács 2016. április 27-i rendeletének életbe léptetéséről rendelkezik. Ezek mellett a 2003-ból származó 333-as számú törvény, amely a személy- és vagyonvédelemről szól, illetve a törvény részletszabályait tartalmazó, 2012-es, 301-es számú kormányhatározat is rendelkezik a kamerák által rögzített adatok felhasználásáról.
A kórház hangsúlyozta: az Európai Unió 2016-os, 679-es számú szabályzója szerint az intézmény adathasználati joggal rendelkezik a személyes adatok terén. A kamerarendszer révén a kórház videófelvételeket gyűjt és hasznosít a személyek és javak, a felszerelés biztonsága, illetve egyes, kritikus állapotban lévő betegek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások megvalósítása érdekében. A kórház viszont nem használja személyes célokra ezeket a felvételeket, sem pedig a páciensek, alkalmazottak vagy együttműködő partnerek követésére.
Minden esetben, ahol léteznek térfigyelő kamerák, ki van függesztve erről egy tájékoztató leírás. Ezeket a következő időszakban még jobban látható és részletesebb leírásokra fogja lecserélni a kórház. Az Európai Unió rendelete értelmében ugyanakkor a pácienseknek is joguk van tájékozódni arról, hogy a kórház hogyan és miért használja a személyes adataikat, joguk van megbizonyosodni arról, ha az adataikat felhasználják, és amennyiben ez megtörténik, hozzáférhetnek ezekhez.
Ugyanakkor a pácienseknek jogukban áll kijavítani, törölni vagy korlátozni ezen adatok felhasználását, egyes kivételekkel. Jogukban áll tiltani is ezek felhasználását, szintén egyes kivételekkel. Amennyiben egy páciens szeretne élni ezekkel a jogokkal vagy kérdései vannak az adatok feldolgozásaival kapcsolatosan, az rpd@spitalmciuc.ro e-mail címen érdeklődhet, illetve nyújthat be igényt. A kamerák használatáról, az ezek által rögzített személyes adatok védelméről a kórház honlapján olvasható részletes tájékoztatás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb elsőfokú (sárga jelzésű) szélriasztásokat adott ki az ország felére.
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
1 hozzászólás