
A betegek és a személyzet biztonságát szolgálják. Ahol térfigyelő kamerák működnek, ki van függesztve erről egy tájékoztató
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Olvasói észrevétel nyomán jártunk utána annak a kérdésnek, hogy miért vannak kamerák felszerelve a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységében, többek között a kórtermekben is. Az egészségügyi intézmény szerint a rendszert a törvényes előírások betartásával helyezték üzembe a betegek és a személyzet biztonsága érdekében, a felvételeket pedig nem érheti kibertámadás.
2021. május 03., 21:552021. május 03., 21:55
Feldúltan kereste meg szerkesztőségünket egy csíkszéki fiatal hölgy, miután ellátása során észrevette, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében (UPU) a kórtermekben is kamerák vannak felszerelve. Elmondása szerint kényelmetlenül érezte magát az eszközök miatt, nehezére esett levetkőzni abban a tudatban, hogy erről felvétel készül, illetve aggódott amiatt is, hogy ki láthatja ezeket, és kikerülhetnek-e a nyilvánosság elé. A téma kapcsán a csíkszeredai kórháztól érdeklődtünk, miért van szükség a kamerákra, milyen jogalapja van a felszerelésüknek, és hogyan biztosítják a páciensek személyiségi jogainak védelmét.
Mint az egészségügyi intézmény leszögezte: a sürgősségi betegellátó egységbe a törvényes előírások betartásával szerelték fel a megfigyelő kamerákat, amelyek használata az ország összes nagyobb sürgősségi osztályán működik évek óta. Ezek a betegek és a személyzet biztonságát egyaránt szolgálják, és hozzájárulnak a betegellátás minőségének javításához azáltal, hogy utólagosan ellenőrizhetővé teszik azt. Indokolták a kamerák felszerelését az osztályon korábban történt rongálások és a személyzetet ért bántalmazás is.
A sürgősségi betegellátó egységben egyébként összesen 24 megfigyelő kamera működik, ezek közül 15 van kezelőfelületeken, tehát kórtermekben, gipszelőben elhelyezve.
A kórház ugyanakkor biztosította a pácienseket, hogy a kamerák egy zárt videorendszert képeznek, nem kapcsolódnak külső egységhez, így nem érheti őket kibertámadás. A felvételekhez senki illetéktelen nem fér hozzá, a tároló egység a sürgősségi osztály vezetőjénél van, a felvételeket csak az adatok kezelésével megbízott személy látja.
Azokban az esetekben, amikor erre igény merül fel vagy tisztázás alatt állnak egyes kérdések, a felvételeket hosszabb ideig is tárolni lehet.
A kamerák által rögzített adatok felhasználása négy jogszabály alapján történik. Az első az Európai Unió 2016-ból származó 679-es számú, a személyes adatok felhasználásról szóló rendelete. A másik a 2018-ból származó 190-es számú törvény, amely az Európai Unió 2016-os, 679-es számú rendeltének és az Európa Tanács 2016. április 27-i rendeletének életbe léptetéséről rendelkezik. Ezek mellett a 2003-ból származó 333-as számú törvény, amely a személy- és vagyonvédelemről szól, illetve a törvény részletszabályait tartalmazó, 2012-es, 301-es számú kormányhatározat is rendelkezik a kamerák által rögzített adatok felhasználásáról.
A kórház hangsúlyozta: az Európai Unió 2016-os, 679-es számú szabályzója szerint az intézmény adathasználati joggal rendelkezik a személyes adatok terén. A kamerarendszer révén a kórház videófelvételeket gyűjt és hasznosít a személyek és javak, a felszerelés biztonsága, illetve egyes, kritikus állapotban lévő betegek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások megvalósítása érdekében. A kórház viszont nem használja személyes célokra ezeket a felvételeket, sem pedig a páciensek, alkalmazottak vagy együttműködő partnerek követésére.
Minden esetben, ahol léteznek térfigyelő kamerák, ki van függesztve erről egy tájékoztató leírás. Ezeket a következő időszakban még jobban látható és részletesebb leírásokra fogja lecserélni a kórház. Az Európai Unió rendelete értelmében ugyanakkor a pácienseknek is joguk van tájékozódni arról, hogy a kórház hogyan és miért használja a személyes adataikat, joguk van megbizonyosodni arról, ha az adataikat felhasználják, és amennyiben ez megtörténik, hozzáférhetnek ezekhez.
Ugyanakkor a pácienseknek jogukban áll kijavítani, törölni vagy korlátozni ezen adatok felhasználását, egyes kivételekkel. Jogukban áll tiltani is ezek felhasználását, szintén egyes kivételekkel. Amennyiben egy páciens szeretne élni ezekkel a jogokkal vagy kérdései vannak az adatok feldolgozásaival kapcsolatosan, az rpd@spitalmciuc.ro e-mail címen érdeklődhet, illetve nyújthat be igényt. A kamerák használatáról, az ezek által rögzített személyes adatok védelméről a kórház honlapján olvasható részletes tájékoztatás.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.
Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
1 hozzászólás