
A betegek és a személyzet biztonságát szolgálják. Ahol térfigyelő kamerák működnek, ki van függesztve erről egy tájékoztató
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Olvasói észrevétel nyomán jártunk utána annak a kérdésnek, hogy miért vannak kamerák felszerelve a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységében, többek között a kórtermekben is. Az egészségügyi intézmény szerint a rendszert a törvényes előírások betartásával helyezték üzembe a betegek és a személyzet biztonsága érdekében, a felvételeket pedig nem érheti kibertámadás.
2021. május 03., 21:552021. május 03., 21:55
2021. április 27., 21:242021. április 27., 21:24
Feldúltan kereste meg szerkesztőségünket egy csíkszéki fiatal hölgy, miután ellátása során észrevette, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében (UPU) a kórtermekben is kamerák vannak felszerelve. Elmondása szerint kényelmetlenül érezte magát az eszközök miatt, nehezére esett levetkőzni abban a tudatban, hogy erről felvétel készül, illetve aggódott amiatt is, hogy ki láthatja ezeket, és kikerülhetnek-e a nyilvánosság elé. A téma kapcsán a csíkszeredai kórháztól érdeklődtünk, miért van szükség a kamerákra, milyen jogalapja van a felszerelésüknek, és hogyan biztosítják a páciensek személyiségi jogainak védelmét.
Mint az egészségügyi intézmény leszögezte: a sürgősségi betegellátó egységbe a törvényes előírások betartásával szerelték fel a megfigyelő kamerákat, amelyek használata az ország összes nagyobb sürgősségi osztályán működik évek óta. Ezek a betegek és a személyzet biztonságát egyaránt szolgálják, és hozzájárulnak a betegellátás minőségének javításához azáltal, hogy utólagosan ellenőrizhetővé teszik azt. Indokolták a kamerák felszerelését az osztályon korábban történt rongálások és a személyzetet ért bántalmazás is.
A sürgősségi betegellátó egységben egyébként összesen 24 megfigyelő kamera működik, ezek közül 15 van kezelőfelületeken, tehát kórtermekben, gipszelőben elhelyezve.
A kórház ugyanakkor biztosította a pácienseket, hogy a kamerák egy zárt videorendszert képeznek, nem kapcsolódnak külső egységhez, így nem érheti őket kibertámadás. A felvételekhez senki illetéktelen nem fér hozzá, a tároló egység a sürgősségi osztály vezetőjénél van, a felvételeket csak az adatok kezelésével megbízott személy látja.
Azokban az esetekben, amikor erre igény merül fel vagy tisztázás alatt állnak egyes kérdések, a felvételeket hosszabb ideig is tárolni lehet.
A kamerák által rögzített adatok felhasználása négy jogszabály alapján történik. Az első az Európai Unió 2016-ból származó 679-es számú, a személyes adatok felhasználásról szóló rendelete. A másik a 2018-ból származó 190-es számú törvény, amely az Európai Unió 2016-os, 679-es számú rendeltének és az Európa Tanács 2016. április 27-i rendeletének életbe léptetéséről rendelkezik. Ezek mellett a 2003-ból származó 333-as számú törvény, amely a személy- és vagyonvédelemről szól, illetve a törvény részletszabályait tartalmazó, 2012-es, 301-es számú kormányhatározat is rendelkezik a kamerák által rögzített adatok felhasználásáról.
A kórház hangsúlyozta: az Európai Unió 2016-os, 679-es számú szabályzója szerint az intézmény adathasználati joggal rendelkezik a személyes adatok terén. A kamerarendszer révén a kórház videófelvételeket gyűjt és hasznosít a személyek és javak, a felszerelés biztonsága, illetve egyes, kritikus állapotban lévő betegek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások megvalósítása érdekében. A kórház viszont nem használja személyes célokra ezeket a felvételeket, sem pedig a páciensek, alkalmazottak vagy együttműködő partnerek követésére.
Minden esetben, ahol léteznek térfigyelő kamerák, ki van függesztve erről egy tájékoztató leírás. Ezeket a következő időszakban még jobban látható és részletesebb leírásokra fogja lecserélni a kórház. Az Európai Unió rendelete értelmében ugyanakkor a pácienseknek is joguk van tájékozódni arról, hogy a kórház hogyan és miért használja a személyes adataikat, joguk van megbizonyosodni arról, ha az adataikat felhasználják, és amennyiben ez megtörténik, hozzáférhetnek ezekhez.
Ugyanakkor a pácienseknek jogukban áll kijavítani, törölni vagy korlátozni ezen adatok felhasználását, egyes kivételekkel. Jogukban áll tiltani is ezek felhasználását, szintén egyes kivételekkel. Amennyiben egy páciens szeretne élni ezekkel a jogokkal vagy kérdései vannak az adatok feldolgozásaival kapcsolatosan, az rpd@spitalmciuc.ro e-mail címen érdeklődhet, illetve nyújthat be igényt. A kamerák használatáról, az ezek által rögzített személyes adatok védelméről a kórház honlapján olvasható részletes tájékoztatás.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
1 hozzászólás