
A betegek és a személyzet biztonságát szolgálják. Ahol térfigyelő kamerák működnek, ki van függesztve erről egy tájékoztató
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Olvasói észrevétel nyomán jártunk utána annak a kérdésnek, hogy miért vannak kamerák felszerelve a csíkszeredai kórház sürgősségi betegellátó egységében, többek között a kórtermekben is. Az egészségügyi intézmény szerint a rendszert a törvényes előírások betartásával helyezték üzembe a betegek és a személyzet biztonsága érdekében, a felvételeket pedig nem érheti kibertámadás.
2021. május 03., 21:552021. május 03., 21:55
2021. április 27., 21:242021. április 27., 21:24
Feldúltan kereste meg szerkesztőségünket egy csíkszéki fiatal hölgy, miután ellátása során észrevette, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében (UPU) a kórtermekben is kamerák vannak felszerelve. Elmondása szerint kényelmetlenül érezte magát az eszközök miatt, nehezére esett levetkőzni abban a tudatban, hogy erről felvétel készül, illetve aggódott amiatt is, hogy ki láthatja ezeket, és kikerülhetnek-e a nyilvánosság elé. A téma kapcsán a csíkszeredai kórháztól érdeklődtünk, miért van szükség a kamerákra, milyen jogalapja van a felszerelésüknek, és hogyan biztosítják a páciensek személyiségi jogainak védelmét.
Mint az egészségügyi intézmény leszögezte: a sürgősségi betegellátó egységbe a törvényes előírások betartásával szerelték fel a megfigyelő kamerákat, amelyek használata az ország összes nagyobb sürgősségi osztályán működik évek óta. Ezek a betegek és a személyzet biztonságát egyaránt szolgálják, és hozzájárulnak a betegellátás minőségének javításához azáltal, hogy utólagosan ellenőrizhetővé teszik azt. Indokolták a kamerák felszerelését az osztályon korábban történt rongálások és a személyzetet ért bántalmazás is.
A sürgősségi betegellátó egységben egyébként összesen 24 megfigyelő kamera működik, ezek közül 15 van kezelőfelületeken, tehát kórtermekben, gipszelőben elhelyezve.
A kórház ugyanakkor biztosította a pácienseket, hogy a kamerák egy zárt videorendszert képeznek, nem kapcsolódnak külső egységhez, így nem érheti őket kibertámadás. A felvételekhez senki illetéktelen nem fér hozzá, a tároló egység a sürgősségi osztály vezetőjénél van, a felvételeket csak az adatok kezelésével megbízott személy látja.
Azokban az esetekben, amikor erre igény merül fel vagy tisztázás alatt állnak egyes kérdések, a felvételeket hosszabb ideig is tárolni lehet.
A kamerák által rögzített adatok felhasználása négy jogszabály alapján történik. Az első az Európai Unió 2016-ból származó 679-es számú, a személyes adatok felhasználásról szóló rendelete. A másik a 2018-ból származó 190-es számú törvény, amely az Európai Unió 2016-os, 679-es számú rendeltének és az Európa Tanács 2016. április 27-i rendeletének életbe léptetéséről rendelkezik. Ezek mellett a 2003-ból származó 333-as számú törvény, amely a személy- és vagyonvédelemről szól, illetve a törvény részletszabályait tartalmazó, 2012-es, 301-es számú kormányhatározat is rendelkezik a kamerák által rögzített adatok felhasználásáról.
A kórház hangsúlyozta: az Európai Unió 2016-os, 679-es számú szabályzója szerint az intézmény adathasználati joggal rendelkezik a személyes adatok terén. A kamerarendszer révén a kórház videófelvételeket gyűjt és hasznosít a személyek és javak, a felszerelés biztonsága, illetve egyes, kritikus állapotban lévő betegek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások megvalósítása érdekében. A kórház viszont nem használja személyes célokra ezeket a felvételeket, sem pedig a páciensek, alkalmazottak vagy együttműködő partnerek követésére.
Minden esetben, ahol léteznek térfigyelő kamerák, ki van függesztve erről egy tájékoztató leírás. Ezeket a következő időszakban még jobban látható és részletesebb leírásokra fogja lecserélni a kórház. Az Európai Unió rendelete értelmében ugyanakkor a pácienseknek is joguk van tájékozódni arról, hogy a kórház hogyan és miért használja a személyes adataikat, joguk van megbizonyosodni arról, ha az adataikat felhasználják, és amennyiben ez megtörténik, hozzáférhetnek ezekhez.
Ugyanakkor a pácienseknek jogukban áll kijavítani, törölni vagy korlátozni ezen adatok felhasználását, egyes kivételekkel. Jogukban áll tiltani is ezek felhasználását, szintén egyes kivételekkel. Amennyiben egy páciens szeretne élni ezekkel a jogokkal vagy kérdései vannak az adatok feldolgozásaival kapcsolatosan, az rpd@spitalmciuc.ro e-mail címen érdeklődhet, illetve nyújthat be igényt. A kamerák használatáról, az ezek által rögzített személyes adatok védelméről a kórház honlapján olvasható részletes tájékoztatás.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás