Elkezdődik a szent három nap
Nyikómalomfalván a szolgálat napjaira kihelyezik a templomkertbe a kereplőt
Fotó: Barabás Ákos
Ha a harang szava is eláll, az a legmélyebb szomorúság jele. Nagycsütörtöktől nagyszombat estig katolikus templomainkra gyászos csend telepszik. Akinek gyermekkorában megadatott, hogy kereplést hallott, avagy maga is „kelepelt”, felnőttként is várva várja a szent három nap jellegzetes hangjelzését. Kereplőszemlén jártunk.
Molnár Melinda
2017. április 13., 19:352017. április 13., 19:35
Jézus szenvedésének és feltámadásának szent három napja nagycsütörtök este az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amelyen megemlékeznek az Oltáriszentség és a papság szentségének alapításáról.
Utána elnémulnak – népiesen megsüketülnek – a nagyszombati vigília glóriájáig. Helyüket fakereplők veszik át. Napszakokat jeleznek, szertartásokra hívogatnak. A kerephangú némaság a Krisztus kínszenvedésekor elhallgató apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
Gyermekkorunkban nagypénteken és -szombaton sűrűn néztük a toronyórát. Jóval a kerepelés előtt szedtük a lábunkat a templomhoz, nehogy lemaradjunk – egyszerre volt szertartás és játék. A fiúk felszaladtak a toronyba, segítettek a harangozónak a zajkeltő megszólaltatásánál. Kinyitották a zsalus ablakokat is, hogy messzebbre hangozzék el a delet, Jézus halálának óráját, a csonka misét, imaidőt és az estét jelző „kelepelés”.
A sokféle hangutánzó szóval – kereplés, kerepülés, kerepityelés, korpitálás, pörgetés, csörgetés – emlegetett hívogatásnak, jeladásnak vagy gonosz-űzésnek eme ősi módja hasonlít a gólya hangjára, de a fakalapácsok mozgását surrogás is kíséri.
Kereplők
A fából készült idiofon hangszer sokféle változatát két csoportba sorolják: kalapácsos, illetve bordás. A templomi harangok helyett nagyhéten a kalapácsost használják. A falapra szerelt, tengelyen előre-hátra vagy fel-alá lendülő fakalapácsok működés közben a deszka lapját csattogva verik.
A Szent Miklós-plébániatemplom kereplője is használatba kerül
Fotó: Barabás Ákos
A bordás, kisméretű kereplők kifeszített zászlóhoz hasonlítanak. A hangkeltéskor a keretre szerelt ruganyos fanyelv szabad vége a fogaskerékszerűen faragott, bordázott forgótengelyen csapódik egyik fogról a másikra. Bálint Sándor szerint Kárpát-medence-szerte általános volt, hogy a gyermekek kézi kereplőikkel végigszaladtak a falun, amiért főleg tojást kaptak.
A templombéli kereplők a bordás és kalapácsos kombinációi is lehetnek. Tengelyükön fogazat helyett dudorok vannak, és több nyelvet is elhelyeznek rajtuk. Működtetés közben miután egy-egy nyelv a dudorról lepattan, kalapácsával a nagy, ládaszerű rezonáló szekrény tetejéhez csapódik. Az udvarhelyszéki, régebben épült katolikus templomok tornyában vagy mellette van kereplő.
Oroszhegyen a templomtoronyban van a „kelep”
Fotó: Barabás Ákos
Kérdezgettünk az Udvarhely környéki településeken: van-e kereplő a toronyban, szoktak-e kerepelni? Oroszhegyen rákérdeztek: kelepet keresnek? Fotósunk érkezése felriasztotta az egyelőre néma kereplő tájékán tanyázó galambokat. Kadicsfalván elmondták: a férfiak egy-két perces váltásokkal hajtják meg a kereplőt – jó erő kell hozzá.
Karácsonyfalván a templom előtt, védőtető alatt állt az ipartörténeti műtárgy jellegű kereplő. A gyermekek év közben meg-megforgatták – sikerült is letörniük róla egy-két klappent. Azóta az ünnepre helyezik ki – tudtuk meg Tamás Huba plébánostól.
Amelyik faluban nincs kereplő, ott megmondták, hol van. Nyikómalomfalván Daniel Ernő András plébánossal a kereplő hangjának természetfölötti jelentéséről is beszélgettünk.
• Videó: Barabás Ákos
Kereplési időben a malomfalvi gyermekek összegyűlnek a templomkertben, ők hajtják meg. Plébánosuk fontosnak érzi, hogy kiskorban megismerjék az ünnepi jeladás eme módját, és emlékezzenek rá.
• Videó: Barabás Ákos
Két segítség kellett, hogy kihelyezzék számunkra az épp ötven éve, Magyari B. Lázár által készített méretes hangszert. Megcsodáltuk a tengelyre gondosan berótt nevet, majd a helybéliek a kedvünkért meg is szólaltatták. Szerencsénkre nem szaladtak össze a falubéliek a liturgikus idő előtti csattogó zajra!
Székelyszentléleken nagypéntekre szerelik össze
Fotó: Barabás Ákos
Székelyszentléleken az istenháza restaurálása előtt a templomhoz később épített helyiségben tartották a kereplőt. Azt a műemlékvédelmi szakemberek lebontatták. Most a fedett szabadtéri oltár helyén várja, hogy összeszereljék. Amikor a harangok Rómába mennek, a kereplők helyettük munkába lendülnek.
Szertartások
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök a papokkal és szerzetesekkel ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos olajakat és krizmát. Gyulafehérváron csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött az olajszentelési szentmise, amely egyben a főegyházmegyei ministránszarándoklat alkalma is. A papok megújítják felszentelésükkor tett ígéretüket.
Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.
A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a szentmise, előtte negyven perccel lamentációt tartanak. A ferences templomban délután öt órától gyóntatás, hat órától szentmise. A bethlenfalvi Mária neve templomban délután öt, a kadicsfalvi Szent Anna és Joachim-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a liturgia.
A Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután öttől fél hétig szentgyónási lehetőség, hattól lamentáció, Jeremiás siralmai. A fél hétkor kezdődő szentmise után a virrasztás keretében keresztúti ájtatosság lesz a papokért, elimádkozzák a fájdalmas rózsafüzért.
A szombatfalvi Szent György-plébániatemplomban az utolsó vacsora miséje este hét órakor kezdődik, utána imavirrasztás lesz.
A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik – a húsvéti vigília áldoztatásáig ott őrzik. Az oltárfosztás során a pap Jézus szenvedéseinek emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról, s azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.
Néhol szokás a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát, ami az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A szombatfalvi református templomban délután öt, a Bethlen-lakótelepi és a belvárosi református templomokban hat órakor kezdődik a bűnbánati istentisztelet. Utána a Bocskai István Közösségi Házban az Ige és zene hívó gondolatú áhítaton közreműködik Abodi-Nagy Blanka, Soós Tímea Zsuzsanna, Ferkő Andor, Fischer Alfréd, Kész Sándor és Szász Lóránt Levente.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Miniszter: méltánytalan betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy az első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Fémből készült, több mint három méter magas medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Fémből készült, több mint három méter magas medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn
Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant
Vaddisznó támadt egy emberre, sok vért veszített az áldozat
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Vaddisznó támadt egy emberre, sok vért veszített az áldozat
Vészforgatókönyv: akár 12 lejbe is kerülhet egy liter gázolaj
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Vészforgatókönyv: akár 12 lejbe is kerülhet egy liter gázolaj
Barátom, Antal István emlékére – Távozott egy példakép, egy erős „székely szikla”
Barátom, Antal István emlékére – Távozott egy példakép, egy erős „székely szikla”
Nicușor Dan szerint két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Nicușor Dan szerint két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket
Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását
Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően
El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!