Nyikómalomfalván a szolgálat napjaira kihelyezik a templomkertbe a kereplőt
Fotó: Barabás Ákos
Ha a harang szava is eláll, az a legmélyebb szomorúság jele. Nagycsütörtöktől nagyszombat estig katolikus templomainkra gyászos csend telepszik. Akinek gyermekkorában megadatott, hogy kereplést hallott, avagy maga is „kelepelt”, felnőttként is várva várja a szent három nap jellegzetes hangjelzését. Kereplőszemlén jártunk.
2017. április 13., 19:352017. április 13., 19:35
Jézus szenvedésének és feltámadásának szent három napja nagycsütörtök este az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amelyen megemlékeznek az Oltáriszentség és a papság szentségének alapításáról.
Utána elnémulnak – népiesen megsüketülnek – a nagyszombati vigília glóriájáig. Helyüket fakereplők veszik át. Napszakokat jeleznek, szertartásokra hívogatnak. A kerephangú némaság a Krisztus kínszenvedésekor elhallgató apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
Gyermekkorunkban nagypénteken és -szombaton sűrűn néztük a toronyórát. Jóval a kerepelés előtt szedtük a lábunkat a templomhoz, nehogy lemaradjunk – egyszerre volt szertartás és játék. A fiúk felszaladtak a toronyba, segítettek a harangozónak a zajkeltő megszólaltatásánál. Kinyitották a zsalus ablakokat is, hogy messzebbre hangozzék el a delet, Jézus halálának óráját, a csonka misét, imaidőt és az estét jelző „kelepelés”.
A sokféle hangutánzó szóval – kereplés, kerepülés, kerepityelés, korpitálás, pörgetés, csörgetés – emlegetett hívogatásnak, jeladásnak vagy gonosz-űzésnek eme ősi módja hasonlít a gólya hangjára, de a fakalapácsok mozgását surrogás is kíséri.
A fából készült idiofon hangszer sokféle változatát két csoportba sorolják: kalapácsos, illetve bordás. A templomi harangok helyett nagyhéten a kalapácsost használják. A falapra szerelt, tengelyen előre-hátra vagy fel-alá lendülő fakalapácsok működés közben a deszka lapját csattogva verik.
A Szent Miklós-plébániatemplom kereplője is használatba kerül
Fotó: Barabás Ákos
A bordás, kisméretű kereplők kifeszített zászlóhoz hasonlítanak. A hangkeltéskor a keretre szerelt ruganyos fanyelv szabad vége a fogaskerékszerűen faragott, bordázott forgótengelyen csapódik egyik fogról a másikra. Bálint Sándor szerint Kárpát-medence-szerte általános volt, hogy a gyermekek kézi kereplőikkel végigszaladtak a falun, amiért főleg tojást kaptak.
A templombéli kereplők a bordás és kalapácsos kombinációi is lehetnek. Tengelyükön fogazat helyett dudorok vannak, és több nyelvet is elhelyeznek rajtuk. Működtetés közben miután egy-egy nyelv a dudorról lepattan, kalapácsával a nagy, ládaszerű rezonáló szekrény tetejéhez csapódik. Az udvarhelyszéki, régebben épült katolikus templomok tornyában vagy mellette van kereplő.
Oroszhegyen a templomtoronyban van a „kelep”
Fotó: Barabás Ákos
Kérdezgettünk az Udvarhely környéki településeken: van-e kereplő a toronyban, szoktak-e kerepelni? Oroszhegyen rákérdeztek: kelepet keresnek? Fotósunk érkezése felriasztotta az egyelőre néma kereplő tájékán tanyázó galambokat. Kadicsfalván elmondták: a férfiak egy-két perces váltásokkal hajtják meg a kereplőt – jó erő kell hozzá.
Karácsonyfalván a templom előtt, védőtető alatt állt az ipartörténeti műtárgy jellegű kereplő. A gyermekek év közben meg-megforgatták – sikerült is letörniük róla egy-két klappent. Azóta az ünnepre helyezik ki – tudtuk meg Tamás Huba plébánostól.
Amelyik faluban nincs kereplő, ott megmondták, hol van. Nyikómalomfalván Daniel Ernő András plébánossal a kereplő hangjának természetfölötti jelentéséről is beszélgettünk.
• Videó: Barabás Ákos
Kereplési időben a malomfalvi gyermekek összegyűlnek a templomkertben, ők hajtják meg. Plébánosuk fontosnak érzi, hogy kiskorban megismerjék az ünnepi jeladás eme módját, és emlékezzenek rá.
• Videó: Barabás Ákos
Két segítség kellett, hogy kihelyezzék számunkra az épp ötven éve, Magyari B. Lázár által készített méretes hangszert. Megcsodáltuk a tengelyre gondosan berótt nevet, majd a helybéliek a kedvünkért meg is szólaltatták. Szerencsénkre nem szaladtak össze a falubéliek a liturgikus idő előtti csattogó zajra!
Székelyszentléleken nagypéntekre szerelik össze
Fotó: Barabás Ákos
Székelyszentléleken az istenháza restaurálása előtt a templomhoz később épített helyiségben tartották a kereplőt. Azt a műemlékvédelmi szakemberek lebontatták. Most a fedett szabadtéri oltár helyén várja, hogy összeszereljék. Amikor a harangok Rómába mennek, a kereplők helyettük munkába lendülnek.
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök a papokkal és szerzetesekkel ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos olajakat és krizmát. Gyulafehérváron csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött az olajszentelési szentmise, amely egyben a főegyházmegyei ministránszarándoklat alkalma is. A papok megújítják felszentelésükkor tett ígéretüket.
Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.
A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a szentmise, előtte negyven perccel lamentációt tartanak. A ferences templomban délután öt órától gyóntatás, hat órától szentmise. A bethlenfalvi Mária neve templomban délután öt, a kadicsfalvi Szent Anna és Joachim-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a liturgia.
A Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután öttől fél hétig szentgyónási lehetőség, hattól lamentáció, Jeremiás siralmai. A fél hétkor kezdődő szentmise után a virrasztás keretében keresztúti ájtatosság lesz a papokért, elimádkozzák a fájdalmas rózsafüzért.
A szombatfalvi Szent György-plébániatemplomban az utolsó vacsora miséje este hét órakor kezdődik, utána imavirrasztás lesz.
A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik – a húsvéti vigília áldoztatásáig ott őrzik. Az oltárfosztás során a pap Jézus szenvedéseinek emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról, s azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.
Néhol szokás a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát, ami az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A szombatfalvi református templomban délután öt, a Bethlen-lakótelepi és a belvárosi református templomokban hat órakor kezdődik a bűnbánati istentisztelet. Utána a Bocskai István Közösségi Házban az Ige és zene hívó gondolatú áhítaton közreműködik Abodi-Nagy Blanka, Soós Tímea Zsuzsanna, Ferkő Andor, Fischer Alfréd, Kész Sándor és Szász Lóránt Levente.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
szóljon hozzá!