
Nyikómalomfalván a szolgálat napjaira kihelyezik a templomkertbe a kereplőt
Fotó: Barabás Ákos
Ha a harang szava is eláll, az a legmélyebb szomorúság jele. Nagycsütörtöktől nagyszombat estig katolikus templomainkra gyászos csend telepszik. Akinek gyermekkorában megadatott, hogy kereplést hallott, avagy maga is „kelepelt”, felnőttként is várva várja a szent három nap jellegzetes hangjelzését. Kereplőszemlén jártunk.
2017. április 13., 19:352017. április 13., 19:35
Jézus szenvedésének és feltámadásának szent három napja nagycsütörtök este az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amelyen megemlékeznek az Oltáriszentség és a papság szentségének alapításáról.
Utána elnémulnak – népiesen megsüketülnek – a nagyszombati vigília glóriájáig. Helyüket fakereplők veszik át. Napszakokat jeleznek, szertartásokra hívogatnak. A kerephangú némaság a Krisztus kínszenvedésekor elhallgató apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
Gyermekkorunkban nagypénteken és -szombaton sűrűn néztük a toronyórát. Jóval a kerepelés előtt szedtük a lábunkat a templomhoz, nehogy lemaradjunk – egyszerre volt szertartás és játék. A fiúk felszaladtak a toronyba, segítettek a harangozónak a zajkeltő megszólaltatásánál. Kinyitották a zsalus ablakokat is, hogy messzebbre hangozzék el a delet, Jézus halálának óráját, a csonka misét, imaidőt és az estét jelző „kelepelés”.
A sokféle hangutánzó szóval – kereplés, kerepülés, kerepityelés, korpitálás, pörgetés, csörgetés – emlegetett hívogatásnak, jeladásnak vagy gonosz-űzésnek eme ősi módja hasonlít a gólya hangjára, de a fakalapácsok mozgását surrogás is kíséri.
A fából készült idiofon hangszer sokféle változatát két csoportba sorolják: kalapácsos, illetve bordás. A templomi harangok helyett nagyhéten a kalapácsost használják. A falapra szerelt, tengelyen előre-hátra vagy fel-alá lendülő fakalapácsok működés közben a deszka lapját csattogva verik.
A Szent Miklós-plébániatemplom kereplője is használatba kerül
Fotó: Barabás Ákos
A bordás, kisméretű kereplők kifeszített zászlóhoz hasonlítanak. A hangkeltéskor a keretre szerelt ruganyos fanyelv szabad vége a fogaskerékszerűen faragott, bordázott forgótengelyen csapódik egyik fogról a másikra. Bálint Sándor szerint Kárpát-medence-szerte általános volt, hogy a gyermekek kézi kereplőikkel végigszaladtak a falun, amiért főleg tojást kaptak.
A templombéli kereplők a bordás és kalapácsos kombinációi is lehetnek. Tengelyükön fogazat helyett dudorok vannak, és több nyelvet is elhelyeznek rajtuk. Működtetés közben miután egy-egy nyelv a dudorról lepattan, kalapácsával a nagy, ládaszerű rezonáló szekrény tetejéhez csapódik. Az udvarhelyszéki, régebben épült katolikus templomok tornyában vagy mellette van kereplő.
Oroszhegyen a templomtoronyban van a „kelep”
Fotó: Barabás Ákos
Kérdezgettünk az Udvarhely környéki településeken: van-e kereplő a toronyban, szoktak-e kerepelni? Oroszhegyen rákérdeztek: kelepet keresnek? Fotósunk érkezése felriasztotta az egyelőre néma kereplő tájékán tanyázó galambokat. Kadicsfalván elmondták: a férfiak egy-két perces váltásokkal hajtják meg a kereplőt – jó erő kell hozzá.
Karácsonyfalván a templom előtt, védőtető alatt állt az ipartörténeti műtárgy jellegű kereplő. A gyermekek év közben meg-megforgatták – sikerült is letörniük róla egy-két klappent. Azóta az ünnepre helyezik ki – tudtuk meg Tamás Huba plébánostól.
Amelyik faluban nincs kereplő, ott megmondták, hol van. Nyikómalomfalván Daniel Ernő András plébánossal a kereplő hangjának természetfölötti jelentéséről is beszélgettünk.
• Videó: Barabás Ákos
Kereplési időben a malomfalvi gyermekek összegyűlnek a templomkertben, ők hajtják meg. Plébánosuk fontosnak érzi, hogy kiskorban megismerjék az ünnepi jeladás eme módját, és emlékezzenek rá.
• Videó: Barabás Ákos
Két segítség kellett, hogy kihelyezzék számunkra az épp ötven éve, Magyari B. Lázár által készített méretes hangszert. Megcsodáltuk a tengelyre gondosan berótt nevet, majd a helybéliek a kedvünkért meg is szólaltatták. Szerencsénkre nem szaladtak össze a falubéliek a liturgikus idő előtti csattogó zajra!
Székelyszentléleken nagypéntekre szerelik össze
Fotó: Barabás Ákos
Székelyszentléleken az istenháza restaurálása előtt a templomhoz később épített helyiségben tartották a kereplőt. Azt a műemlékvédelmi szakemberek lebontatták. Most a fedett szabadtéri oltár helyén várja, hogy összeszereljék. Amikor a harangok Rómába mennek, a kereplők helyettük munkába lendülnek.
A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök a papokkal és szerzetesekkel ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos olajakat és krizmát. Gyulafehérváron csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött az olajszentelési szentmise, amely egyben a főegyházmegyei ministránszarándoklat alkalma is. A papok megújítják felszentelésükkor tett ígéretüket.
Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.
A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a szentmise, előtte negyven perccel lamentációt tartanak. A ferences templomban délután öt órától gyóntatás, hat órától szentmise. A bethlenfalvi Mária neve templomban délután öt, a kadicsfalvi Szent Anna és Joachim-plébániatemplomban este hét órakor kezdődik a liturgia.
A Kis Szent Teréz-plébániatemplomban délután öttől fél hétig szentgyónási lehetőség, hattól lamentáció, Jeremiás siralmai. A fél hétkor kezdődő szentmise után a virrasztás keretében keresztúti ájtatosság lesz a papokért, elimádkozzák a fájdalmas rózsafüzért.
A szombatfalvi Szent György-plébániatemplomban az utolsó vacsora miséje este hét órakor kezdődik, utána imavirrasztás lesz.
A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik – a húsvéti vigília áldoztatásáig ott őrzik. Az oltárfosztás során a pap Jézus szenvedéseinek emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról, s azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig.
Néhol szokás a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát, ami az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A szombatfalvi református templomban délután öt, a Bethlen-lakótelepi és a belvárosi református templomokban hat órakor kezdődik a bűnbánati istentisztelet. Utána a Bocskai István Közösségi Házban az Ige és zene hívó gondolatú áhítaton közreműködik Abodi-Nagy Blanka, Soós Tímea Zsuzsanna, Ferkő Andor, Fischer Alfréd, Kész Sándor és Szász Lóránt Levente.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
szóljon hozzá!