Csuhás barátok Székelyföldön: hétvégén velük ünnepelhetünk

Az ünnepségsorozat fontosabb székelyföldi mozzanatai
Csíksomlyó: Október 3-án, szombaton: 7.30-kor zarándoklat a Hármaskereszttől; 14 órától csatlakozási lehetőség a Márton Áron Főgimnáziumnál. A kegytemplomban 16–17.30 között imaórák, 17.30-kor tranzitusszertartás Szent Ferenc csontereklyéjének elhelyezésével, 18 órakor szentmise, majd rózsafüzér és gyertyás körmenet. Október 4-én: szentmisék 8, 10.30 és 18 órakor. A délelőtti mise után, 11.30-kor Gábor Csilla előadása: Assisi Szent Ferenc, Isten trubadúrja.
Székelyudvarhely: Október 3-án 17 órakor ferences rózsafüzér; 18 órakor Kerekes László segédpüspök szentmiséje, annak végén tranzitusszertartás és tiszteletadás Assisi Szent Ferenc ereklyéje előtt. Október 4-én szentmisék 9 és 18 órakor (a 9 órai szentmise keretében Kovács Miklós József orgonakoncertje), 11 órától egész napos szentségimádás.
Gyergyószárhegy: Október 4-én 8 és 10 órakor lesznek az ünnepi szentmisék ferences templomban – a szárhegyi és a szentmiklósi ferences világi rendi közösségek a ferences testvérekkel és a Gyergyó-medencei hívekkel együtt adnak hálát közösen Szent Ferencért és a ferences lelkiségért.

IX. Gergely pápa már az 1230-as években ferenceseket küldött Moldvába, őket azonban – a domonkosok által 1228-ban alapított milkói kun püspökséggel egyetemben – elsöpörte a tatárjárás. Száz évvel később ismét ott találjuk őket, az 1365 és 1373 között uralkodó Laczkó vajda két minoritától üzente meg V. Orbán pápának, hogy áttérne a katolikus vallásra. Ennek jegyében Szeretvásáron püspökséget alapított, amelynek 1371-ben Nagy Lajos király édesanyjának korábbi gyóntatója, a ferences András lett az első püspöke, és amely 125 éven át fungált. A legkeletibb végeken, így Akkermánban (Cetatea Albă) és Tulcseában is volt kolostoruk, sőt még tatár rendtartományuk is! Azonban a 15. században ferencesek moldvai jelenléte nem volt folyamatos, és a későbbi vajdák is inkább az ortodoxiához ragaszkodtak. Pedig Hunyadi János még Kilia városában is ferences kolostort szándékozott alapítani, és 1453-ban oda is küldött két erdélyi ferences atyát. A bákói ferences kolostor 1574-ben égett, P. Kecskeméti Ambrus, az utolsó magyar ferences, aki Moldvabánya hajdani ferences templomában szolgált, 1618-ban hunyt el.

Ferences templomok és kolostorok Székelyföldön

Csíksomlyó: ma álló kolostora 1773–1779, Sarlós Boldogasszony oltalmába ajánlott kegytemploma 1804–1876 között épült.

Gyergyószárhegy: az először 1643-ban megtelepedett és 1664-ben visszatért ferenceseknek Kájoni János emelt új kolostort 1669-ben. A ma is álló, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom építését 1749-ben kezdték el, a kolostor két hiányzó szárnya 1752-re készült el. A rendház ma Csíksomlyó fiókháza.

Esztelnek: az 1743 és 1750 között felhúzott emeletes kolostor 1921-ben leégett, ma csak főbejárata és a sekrestye révén emlékeztet az eredetire. A tűzvész után a templomot elhamarkodottan lebontották, az 1926-ban épített iskolaépületet 1980–1982 között alakították át toronnyal ellátott templommá, Szent György vértanú a védőszentje. Immár több mint egy éve, hogy a kolostorban nem élnek szerzetesek, a ferences templomban a helyi plébános tart szentmiséket.

Marosvásárhely: a 14–15. században épült, ma református vártemplom eredetileg ferences kolostortemplom volt. A ferencesek 18. századi visszatérése után emelt főtéri kolostort 1971-ben, templomukat 1972-ben lebontották, csak a tornya és kriptája maradt meg. Az Ady-negyedben „helyette” kialakított Szent Imre-templomot Márton Áron püspök 1972. május 28-án szentelte fel. Plébániáját 2006 augusztusáig ferencesek vezették, majd átadták az érsekségnek; jelenleg egyházmegyés plébánia.

Mikháza: a Kájoni János által építtetett új kolostor 1667–1678 között, a Szent István király tiszteletére emelt templom 1678-ra készült el, 1692. június 11-én szentelték fel. A kommunista hatalom felszámolta a szerzetesi közösséget, a kolostort lefoglalták, és 1955-től pszichiátriai intézetként használják. A templom megmaradt, a nyárádköszvényesi plébánia filiája.

Székelyudvarhely: a ferencesek 1706-ban telepedtek meg véglegesen a városban, Lakatos István csíkkozmási plébános adományának köszönhetően. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt templomot 1730–1734, a kolostort 1736–1754 között építették, ma is ferences szolgálati hely.