
Míg az első dózis ROR-oltást legtöbben beadatják gyerekeiknek, az emlékeztető adagok beadatási aránya riasztóan csökken. Képünk illusztráció
Fotó: Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány
Nem lehet meglepő, hogy a kanyarós esetek legnagyobb részét Romániában jegyzik. Egyes szülők tudatosan döntenek a gyermekkori védőoltások elutasítása mellett, mások hanyagságból vagy hátrányos helyzetük miatt nem adatják be gyerekeiknek a javasolt oltásokat.
2025. március 20., 12:542025. március 20., 12:54
Az Európai Unió országai közül Romániában volt a legtöbb kanyarós megbetegedés, az esetek 77,8 százalékát itt jegyezték, miközben az országban alacsony a gyermekkorban javasolt ROR-vakcinával (kanyaró-mumpsz-rózsahimlő) történő átoltottság – hetven százalék alatt van.
Egyre több szülő dönt úgy, hogy nem oltatja be gyermekeit, különösen az ötéves korban alkalmazott második adag esetében, ez pedig az oltási lefedettségi arányok fokozatos csökkenéséhez vezet – mutat rá a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány legújabb országos felmérése.
A kutatásból kiderül, hogy a 2020–2024 közötti időszakra vonatkozó átoltottsági adatok elemzése csökkenő tendenciát mutat a ROR-vakcina esetében. Míg az első adag kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen védő ROR-oltást legtöbben beadatják gyerekeiknek, az emlékeztető adagok beadatási aránya riasztóan csökken az országban, egyes közösségekben mindössze a húsz százalékot éri el.
A kutatás alatt megkérdezett háziorvosok rendszerszintű akadályokat azonosítanak:
nem jár semmiféle következménnyel az, ha a szülők nem oltatják be a gyerekeket,
illetve az iskolában történő beoltások megszüntetése jelentősen csökkentette az oltási arányokat, különösen az elszigetelt, hátrányos társadalmi helyzetű közösségekben.
A szemléletbeli és magatartásbeli akadályok közé tartozik a Covid-19 világjárvány után kialakult vonakodás, egyes közösségek határozottan elutasítják és félnek az oltásoktól.
De akadályként azonosítják a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatást és az oltásokkal kapcsolatos mítoszokat is
– mutat rá a nemrég közölt kutatás.
A 2023–2024-es időszakban a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen védő oltóanyag első dózisával való oltási lefedettség országosan elérte a 78 százalékot, míg a második dózis esetében csak 62 százalékot ért el, azaz jóval kevesebb szülő kérte az emlékeztető oltást. Vidéken a helyzet még aggasztóbb – emelik ki a kutatásban –, hiszen az első adaggal való lefedettség mindössze 58,2 százalékos.
A kutatás az Országos Közegészségügyi Intézet oltásról szóló jelentését idézi, miszerint
Ebben az időszakban 6039 kanyarós megbetegedés fordult elő a be nem oltott személyeknél, 484 megbetegedés az egy adag oltóanyaggal rendelkezőknél, és 198 megbetegedést jeleztek a két adag oltással rendelkező személyeknél – áll a szervezet által közölt kutatásban. Ez a körülmény vezetett ahhoz, hogy
Hozzáteszik, különösen aggasztó, hogy a kanyaró által leginkább érintettek az egy év alatti gyermekek voltak, három kanyaróval kapcsolatos haláleset is a 7 és 8 hónapos kor közötti gyerekeknél történt, akik még nem voltak jogosultak az oltásra.
Baróti Barna, Csíkkarcfalva háziorvosa nem tapasztalt drasztikus csökkenést a körzetében az említett oltóanyagok beadatásának esetében, csupán egy édesanya kérte tavaly tudatosan azt, hogy gyerekeinek ne adják be az emlékeztető ROR-oltást – fejtette ki az orvos. Ezt írásos nyilatkozatba is foglalta a szülő, viszont a nyilatkozat sem kötelező.
Vannak viszont a körzetében olyan családok, akik hanyagságból nem viszik be a gyereket oltásra vagy későn viszik be, de nem jellemző a vidékre az, hogy tudatosan döntenek az oltás megtagadása mellett.
Nem ismerik a HPV-oltást
A Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány kutatása arra is rávilágít, hogy a méhnyakrák elleni védőoltás, azaz a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcina iránt rendkívül alacsony az érdeklődés mind a szülők, mind egyes orvosok körében: háromezer lakosból negyvenet oltottak be HPV ellen.
Csíkkarcfalván sem túl népszerű még ez az oltás, hiszen kevesen tudnak róla – mutat rá Baróti Barna, aki a 14 év fölötti pácienseinek javasolja a méhnyakrák elleni oltást. Tavaly tíz betege kérte a HPV-oltást. Ezt ingyenesen kiváltható receptre írja fel a háziorvos, a páciens a patikában megvásárolja, és a háziorvosi rendelőben beadják neki – számolt be róla Csíkkarcfalva háziorvosa.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás