Csíkszeredai földhelyzet, sok megoldatlan kéréssel (riport)

A 18/1991-es és az 1/2000-s földtörvények alapján - a Földtulajdont Visszaállító Bizottság adatai szerint - 2460 személy kérését hagyták jóvá Csíkszeredában, és ez 4762,89 ha terület visszaszolgáltatását jelenti. A szám nem foglalja magába azt a több mint 2400 magánlakáshoz tartozó belterületet, amelyek jogi helyzete még most sem rendezett.

\"Azt sem tudjuk, hol tartunk - foglalta össze tapasztalatait a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal jegyzője, Paizs Gyöngyi. - Az évek során adtak vissza földeket a 18-as, a 169-es, és a 247-es törvénnyel is, aztán még volt az egyes törvény, s a tízes törvény. Egy ideig egy hektár, később öt hektár volt a felső határ, végül a 247-essel nincs korlátozás, mindent vissza lehet adni. Az eredmény az lett, hogy azt sem tudjuk, hogy hol tartunk. Az utolsó törvény előtt már annyira kiosztódtak a földek, hogy Szeredába nem nagyon van föld, amit visszaadni, ellenben kérés még van elég.\"

A felsorolt törvényszámok bizony ismerősen csengnek azok előtt, akik évek óta őseik hagyatékáért kilincselnek. \"Tizenöt éves, egész embert követelő  munkám van benne” - fogalmazott Bónis Borbála, a taplocai Lázár család egyik leszármazottja, miközben összesítette, mit értek el eddig. Amint mondta, gyakran testvérével, Bónis Ferenccel együtt mentek kihallgatásokra. Családjuk a  beltelekként visszakért területek mintegy 35-40%-t szerezte vissza per útján, kb. 2-3%-t a 10-es törvénnyel, a hátramaradt részért pedig 2001 óta perelnek. \"Amíg mi pereltünk és harcoltunk az igazunkért, addig birtoklevelet adtak a területekre másnak. Az utóbbi hét évben, a mostani városvezetés alatt el kell ismernem, hogy történt előrelépés, de még nagyon távol állunk a végétől. Igaz, hogy kompromisszum-készek voltunk mi is, de tény, hogy maximális segítséget nyújtott a polgármester.\"

A Bizottság

Csíkszereda Megyei Jogú  város Földtulajdont Visszaállító Bizottsága a prefektus 361/2006-s számú rendelete alapján tizenkét tagból áll: elnök (polgármester), alelnök (az alpolgármester, aki a polgármester hiányában az elnök), titkár (a jegyző), topográfus, állami intézményvezetők (három fő), földtulajdonosok (két személy), a mezőgazdasági iroda két alkalmazottja, valamint egy jogász. Ez így népes csapat, de a valóságos munkát csak az elnök, vagy az alelnök, a titkár és az iroda alkalmazottai végzik a jogásszal együtt.

„Nincsen aki dolgozzon. – mondta Paizs Gyöngyi - Nagyon sokan jönnek kihallgatásra, mindenki a régi helyén szeretné visszakapni a területet, de a törvény már nem kötelez a régi helyre. Ez legtöbbször be van építve, azokra törvény szerint lehetne adni kárpótlást, de a kárpótlásos dossziékat nem lehet addig letenni, amíg nem fejezzük be a visszaszolgáltatást, amíg van valahol egy darabka szabad föld. A kiadott jogcímek között is sok a vitás. Az is megtörtént, hogy ugyanarra a területre két tulajdonjogcímet adtak ki különböző személyeknek, ami arra vezethető vissza, hogy nem voltak beazonosítva  a területek, rengeteg a peres ügy, haladni apró léptekkel, de nagyon nehezen lehet.”

A tulajdonvisszaállítás befejezésének határideje 2009. június 30-a volt, de ezt nem lehetett betartani: a területbeazonosítási munkák leálltak, mivel a Megyei Kataszteri hivatal visszavonta a bizottság egyetlen topográfus szakemberét.

Csíkszereda megyei jogú város Földtulajdont Visszaállító Bizottságára váró feladatok

– a 247/2005-s törvény alapján letett és 179 megoldatlan aktacsomó telekkönyvi azonosítása térképen és terepen

– meghatározni, ki a területhasználó és annak jogalapját ellenőrizni

– a 18/1991 és az 1/2000-es törvények értelmében jóváhagyott mellékletek alapján még birtokba kell helyezni (beazonosítani terepen és kimérni) 129 személyt, ami 261,39 ha összterületet jelent.

– A municípium közigazgatási területén működő hat közbirtokosság határainak véglegesítése

– Az egyházak földtulajdon-rendezése

– A birtokba helyezett területek miatt kialakult számtalan vitás ügy tisztázása

 

Panaszok

Többen azt nehezményezik, hogy nem kaptak semmiféle választ a letett kérésükre, pedig ha kapnának egy bármilyent, akár visszautasító választ is, akkor továbbhaladhatnának, a törvényszékhez fordulhatnának, perelhetnének.... Másvalaki egy hargitafürdői villahelyéhez szeretne évek óta hozzájutni. \"Az eredeti területet valakinek kiadták. Én keressem meg, vitatkozzam vele, mikor ők adták oda másnak? - kérdezte - Takács István. A Petőfi utca 4-es szám alatti házhoz közel 60 áras terület tartozott, hátra a telefonpalotáig. Azt a területet kértem, s a valamikori épületekért kártérítést. Márciusban letettem a megyéhez. Kifogásokat emeltek, erről pedig csak négy hónap múlva értesített a hivatal, s akkor tudtam meg, hogy még nem küldték be Bukarestbe kártérítésre a kérést.”

Csiszér Csaba az Apor Péter utcában, a házhelyeknek kiosztott földeket többek között a 10-s törvénnyel is igényelte, de azzal utasítottak el, hogy nem voltak beltelkek amikor elvették, és ahelyett a 2,5 hektár helyett nem adtak semmit. 27 hektárból összesen 22-t kaptak vissza az örökösök.

Volt olyan eset, hogy a 2002-ben kiállított birtoklevelet 2009-ben adtak át, több javítgatás után. Valakinek három helyről vették el a földjét, s nyolc helyen kapta vissza, értékes föld helyett, értéktelent kapott , esetleg magasfeszültségű villanyvezeték halad át rajta... „Valaki azt mondta, hogy ingyen elfogadja, ha az átíratást kifizetem.” – jegyezte meg ez utóbbi tulajdonosa, Gál Bence.

„Minden panaszos jöjjön hozzám bátran kihallgatásra. – mondta Paizs Gyöngyi  – A dosszié elővevődik, megbeszéljük és próbáljuk megoldani a gondot. Hozzáteszem, hogy Hargitafürdőn a területek sorsa vitatott, mert nincsen eldöntve, hogy melyik tartozik Csicsóhoz és melyik tartozik Szeredához. Az ottani területek esetében ezért akadozik a visszaadás. Emellett a helyi bizottság csak javasolhat, hogy visszaad, vagy nem ad, - magyarázta a folyamatot a jegyzőnő - javaslatot tesz a megyei bizottsághoz, amelyik megnézi, jóváhagyja, és a területek akkor kimérődnek, de a birtoklevelet a prefektúra adja, amikor adja. Ahol ház van, vagy a speciális törvényekkel elvett, államosított ingatlanokat tanácsi határozattal lehet visszaadni. De a tanácshatározatot követően az a prefektus „ordint” kell kiadjon. Gyakran nem adja ki, és a határozatot is megkérdőjelezi. Visszaküldi, s közben telik az idő...”

A Proprietarius egyesület

2002. szeptemberében 36 földvisszaigénylő személy egyesületet hozott létre Proprietarius néven a tulajdonjog védelmének és a földtulajdon visszaállításának céljával. Az Egyesület akkor levélben fordult Cosmanca közigazgatási miniszterhez, amelyben jelezte, hogy Hargita megyében helytelenül alkalmazzák a földtulajdon visszaállítására vonatkozó törvényeket, gyakran önkényes területfoglalók birtokába kerülnek értékes földek, a jogos tulajdonosoknak viszont nem kínálnak elfogadható megoldást. Miután a minisztériumtól nem érkezett válasz, a Proprietarius Egyesület vezetői a miniszterelnökhöz fordultak. \"Válaszként olyan tortúrának vetettek alá, - mondta Csiszér Csaba, az egyesület elnöke - ,hogy akkor ment el először a kedvem az egésztől. Egy hétig minden nap jött egy rendőr, magyarázta, mit készítsek elő, mert jönnek a bukaresti ellenőrök. Ez volt az első puhítás. A második az, hogy a prefektúrára hívattak, egyesen kihallgató tisztek modorában faggattak, hogy milyen jogon próbálom felvállalni mások ügyét? Nyilatkozatot írattak, s aztán olyan tortúrának éreztem, hogy abba is hagytam az egészet. Még 2005-ben is kaptam innen-onnan választ, de végül úgy gondoltam, hogy az igazságszolgáltatás dolga, hogy döntsön, mert a földosztó bizottságok nagyon befolyásolhatóak voltak. Az egyesületi tagok is belefáradtak. Ez a helyzet.\"

Idő és pénz

 

A földügyek rendezése a volt tulajdonosnak nem csak az idejét, de pénzét is elemészti. „A telekkönyveztetése azoknak a daraboknak, amiket kompromisszum-készen megkaptunk, akkora összeg - OCOT, topográfus, közjegyző, telekkönyv - hogy nem ér annyit, mint amennyit kifizetünk. – sorolta Bónis Borbála – Milliméterenként haladsz, s a amire kezedbe van, értéktelenné válik. Közben pedig akik privatizálták a beltelkeink jelentős részét, mint az AGROMEC, anyagilag messze túlszárnyalták azt a nívót, amin voltak, és amit privatizálás nélkül elérhettek volna. Néha úgy érzem, az a cél, hogy a volt tulajdonos beleunjon, belefáradjon, ne folytassa a küzdelmet, kihaljon. Az utódok pedig nem értenek hozzá, nem ismerik a helyzetet, s letesznek a követelésükről, annál is inkább, mert látják, hogy tönkre lehet menni ebbe a teljes embert követelő küzdelembe.\" Csiszér Csaba két testvérével és unokatestvérével közösen indította el a nagyszülőktől maradt földek visszaszerzéséért folytatott harcot. „Most csak én élek, aki valamennyire is ismerem az ügyet.\"– mondta a Proprietarius egyesület elnöke, aki már szinte kezdett beletörődni a helyzetbe.

A riport a Csíki Hírlapban megjelent anyag bővített változata.