Szathmáry Pap Károly emléke előtt tisztelegnek

Az előadóval az 1848–49-es forradalmat idéző fotókiállításon elegyedtünk szóba (fotónkon), szerdán este a Hargita Megye Tanácsa galériájában. Mint megtudtuk, egyetemista korában a kolozsvári képzőművészeti egyetem fotóművészeti szakán fotótörténetből tanultak Szathmáryról. Már akkor felfigyelt rá, de igazából akkor ejtette rabul a fotózás magyar nemzetiségű romániai úttörője, amikor megvásárolhatta az első, tőle származó, közel 150 éves fotográfiát. Ördög Róbertet is sikerült megfertőznie a nemes céllal, és a borsósabb árú képeket a barátja szokta megvásárolni – az általuk alapított Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület tulajdonában jelenleg több mint száz Szathmáry-fotó található.

„Próbálom a legritkább példányokat felkutatni, és főleg a néprajzi szempontból értékes fotók érdekelnek, egyszer megtörtént, hogy tizenkettőt sikerült beszereznem. Nemcsak Brassóból, Bukarestből vagy romániai városokból gyűjtök, hanem az internetes aukciókon keresztül Párizsból, Londonból, illetve az Egyesült Államokból is vásárolunk” – emelte ki Molnár Attila.

Közszemlére is tárták gyűjteményük egy részét, hiszen idén Szathmáry Papp Károly születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, és ennek tiszteletére a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókja, valamint a Romániai Fotóművészek Szövetsége (AAFR) Szathmáry-fotók repróiból kiállítást szervezett több helyen is (Budapesten, Kolozsváron és Nagyváradon). Legutóbb hasonló tárlatokat nyitottak Bukarestben, a Román Nemzeti Bank épületében. Nagy megtiszteltetés volt számunkra ez a rendezvény – jelentette ki Molnár Attila, hisz a jóval nagyobb pénzforrással rendelkező múzeumok és más intézmények gyűjteménye mellett a mi magángyűjteményünk is eléggé jellegzetes, reprezentatív volt. Rajtuk kívül még Radu Vasile animációs filmrendező állított ki, hisz ő rendelkezik még gazdag, Szathmáry fotóiból álló gyűjteménnyel. Gyűjtőmunkájuk elismeréséül a bicentenárium emlékérméjével tüntették ki őket. Különben a bukaresti szimpózium kettős esemény volt, ugyanis a Román Nemzeti Bank egy érmét bocsátott ki a fotós emlékére, a 10 lejes nominális értékű pénz hátsó részén a Szathmáry aláírása, egyik fotója alapján készített arcképe, valamint három ecset látható, hisz nemcsak fotósként, hanem festőként is elismert volt.

Molnár Attilától megtudtuk, hogy az utóbbi időben Szathmáry Papp Károly tevékenységének köztudatba való visszahelyezése felpörgött. A tavaly születésnapját (január 11-ét) Romániában a Fotóművészet Napjának nyilvánították. Köszönhető szerinte ez annak, hogy jelenleg a román kulturális miniszter, valamint a Romániai Fotóművészek Szövetségének (AAFR) elnöke is magyar. Mindazonáltal életművének felkutatása terén rengeteg még a tennivaló, főleg a román körökben legendák fűződnek a személyéhez.

„Számunkra sértő, hogy máig nem akarják elismerni: magyar volt, talán történik ez azért is, mert egyetlen fia megtagadta magyarságát.” Ugyanígy sokan annak a legendának a hívei, hogy 1843-ban, amikor Előpatakon üdült, beleszeretett Gheorghe Bibescu herceg feleségébe, Maricica Văcărescuba, és azért költözött akkor ősszel Bukarestbe. Akik ezt vallják, Molnár szerint, nem ismerik a kolozsvári születésű festő erdélyi előéletét. Szathmári Papp Károly 1842-ben ugyanis belevágott egy nagyszerű vállalkozásba, lovon vagy postakocsin végigjárta Torockó környékét, az Aranyos völgyét és Erdély távolabbi részeit is. A látottakról litográfiákat készített. Mivel nem volt megelégedve a kolozsvári nyomdával, Bécsben szerette volna kinyomtatni az Erdély képekben eredetileg 12 füzetesre tervezett litográfiasorozatát. Továbbá egy Itália 80 képekben című albumot is szeretett volna megjelentetni, de megbetegedett és belebukott vállalkozásába.

Molnár azt is elmondta, hogy Szathmáry gyakran betegeskedett, tudniillik az 1831-i kolerajárvány érintette azt a kolozsvári utcát is, ahol laktak, és külföldi útjaira nemcsak azért járt, hogy rajzoljon, fessen, később, hogy fotózzon, hanem kúráltatta is magát. Előpatakon, ahová szintén gyógykezelésre ment, felfigyelt arra, hogy az ott üdülő román bojári családok mennyire szeretnének magukról portrékat készíttetni. Két hét alatt rengeteget keresett, és a vállalkozókedve vitte Bukarestbe.

Itt lett az akkoriban uralkodó román fejedelmek és királyok, Gheorghe Bibescu, Barbu Stirbei, Alexandru Ioan Cuza, illetve I. Hohenzollern Károly udvari festője, illetve később fotográfusa. Az első fotóját (egy talbotípiát) 1848 novemberében készítette. Azonban nemcsak az akkori Romániában (először Havasalföldön, majd a Román Királyságban) lett elismert, hanem világszinten is. Ő volt például az első hadi fotós, aki a krími háborúban a front mindkét oldalán dokumentálta az eseményeket. Albumjait eladta a török szultánnak, az angol királynénak stb., ki is tüntették.

Magyarságát pedig mi sem igazolja jobban, minthogy 1881-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat két művét kiküldi brüsszeli kiállítására (Benczúr Gyula, Mészöly Géza, Than Mór, Vastagh György festményei mellett), vagy saját pénzén magyar újságot jelentet meg a román fővárosban: a Bukuresti Magyar Közlönyt. Molnár Attila dokumentumfilmet szeretne készíteni a híres fotográfus életéről.