
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyében az óvodaépületek esetében a legrosszabb az egészségügyi működési engedélyek helyzete, a leggyakoribb ok pedig, amiért nem kapják meg az engedélyt, a vezetékes ivóvíz és a csatornázás hiánya – derül ki a megyei népegészségügyi igazgatóság jelentéséből.
2013. szeptember 24., 18:562013. szeptember 24., 18:56
2013. szeptember 24., 19:122013. szeptember 24., 19:12
Részletes jelentést készített a prefektusi kollégium keddi ülésére a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi a tanintézetekben lezajlott ellenőrzéseik eredményéről, illetve az óvodák, iskolák egészségügyi működési engedélyeinek helyzetéről. Ebből kiderül, hogy bár összességében javult az egészségügyi működési engedéllyel rendelkező óvoda- és iskolaépületek aránya, az óvodák és általános iskolák esetében még van javítanivaló.
A népegészségügyi igazgatóság jelentése szerint a megyében az óvodaépületek 68,1 százaléka, az iskolaépületeknek pedig 73 százaléka rendelkezik egészségügyi működési engedéllyel. A középiskolák mind engedélyezettek. Az okok között, amiért az óvodák mintegy egyharmada és az általános iskolák közel egynegyede nem kapta meg az engedélyt, első helyen a vezetékes ivóvíz és a csatornázás hiánya szerepel. Sok helyen hiányoznak a belső illemhelyiségek, de az is előfordul, hogy hiába van vezetékes ivóvíz, az nem iható. Gyakori ok, hogy bérelt helyiségben működnek a tanintézetek, amelyek fejlesztésébe emiatt nem fektetnek be.
Leggyakoribb probléma az ivóvíz hiánya
A népegészségügyi igazgatóság munkatársai szeptember elején ellenőrzéseket végeztek a tanintézetekben. Az általuk tapasztalt problémák felsorolásában is a vezetékes ivóvíz hiánya szerepel első helyen. Ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy az óvoda vagy iskola nem ellenőriztette le a gyerekeknek saját forrásból biztosított víz fogyaszthatóságát. Az ellenőrök láttak ki nem javított, ki nem tisztított, ki nem fertőtlenített udvari illemhelyiségeket, és megjegyzik, van, ahol már benti vécéket szereltek, de továbbra is használják a kinti, mocskos és fertőtlenítetlen illemhelyiségeket is. Egyes tanintézetekben a fűtés fémkályhákkal történik, de ezek elé szerelték védőrácsokat – jegyzik meg az ellenőrök a jelentésben, amely szerint a tej-kifli program beindulása után gondot okoz majd az élelmiszerek megfelelő tárolása. A népegészségügyi jelentés szerint a tanintézetek nagy részében az évkezdést előkészítő munkálatokat az utolsó napokban – sőt, van, ahol az iskolakezdés után – végezték el.
Az ellenőrök egy intézményben függesztették fel ideiglenesen a tevékenységet, megítélésük szerint a románandrásfalvi óvodában és iskolában a megrepedt falak veszélyesek a gyerekekre, a falak mellett pedig az ajtók, ablakok fája tönkrement, lyukas a padló, repedtek, betörtek az ablakok, nem javították meg a kályhákat. Továbbá lehetséges veszélyeket rejt a népegészségügyi ellenőrök szerint a gyergyószentmiklósi Pitypang óvoda több épülete, a kászonjakabfalvi óvoda és iskola, illetve a kászonfeltízi iskolaépület is. Az ellenőrök szerint Kászonjakabfalván rossz állapotban van a tanintézetnek otthont adó épület, amelyen nem folytatták a tavalyi ideiglenes bezárás után vállalt javításokat, Kászonfeltízen pedig a repedt és átázó plafon miatt ítélték esetlegesen veszélyesnek az épületet. A népegészségügyi igazgatóság jelentése szerint a tapasztalt hiányosságokat jelezték az illetékeseknek, elrendelték helyreállításukat, és ismételten ellenőrizni fogják a problémás tanintézeteket.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!