
Fotó: Veres Nándor
Teljes a pálfordulás a mezőgazdasági kártérítési alapokkal kapcsolatban. Míg a kormány által augusztusban elfogadott rendelet szerint a gazdáknak – büntetés terhe mellett – kötelező lett volna csatlakozni egy ilyen alaphoz, a parlamenti szakbizottság kivette a jogszabályból az erre vonatkozó részeket. Szakemberek szerint ezzel csak annyi a probléma, hogy így életképtelenek lesznek a kártérítési alapok.
2013. december 13., 12:132013. december 13., 12:13
2013. december 13., 12:312013. december 13., 12:31
Véglegesítette a parlament mezőgazdasági szakbizottsága a kártérítési alap létrehozásáról szóló jogszabályt, amit valószínű a plénum is szentesíteni fog – tájékoztatott Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. Az egykori mezőgazdasági államtitkár elmondta, több jelentős módosítást is eszközöltek a bizottság tagjai. Az egyik, talán legfontosabb változtatásnak nevezte annak a cikkelynek a törlését, amely kötelezővé tette a gazdáknak az alapba való beiratkozást. „Igencsak kétélű a dolog. Ugyanis Magyarország például évek óta arról panaszkodik, mivel nem kötelező hozzájárulni az alaphoz, a gazdák pedig, a biztosításokhoz hasonlóan, egy plusz és felesleges kiadásnak tekintik azt, kevés pénz gyűl össze” – magyarázta a politikus.
Kiemelte, a gazdák hozzájárulása élteti az ilyen jellegű alapokat. Az alapszabály szerint, amit majd mindegyik alap el kell fogadjon, a pénzalap hatvanöt százalékát állami és uniós alapokból lehet finanszírozni, a fennmaradt 35 százalékot a tagság hozzájárulása teszi ki. „Gyakorlatilag minden egyes befizetett lejnek a kétszeresét lehet majd hozzátenni az említett két, uniós és állami forrásból. Ez jelentősen megnehezíti az alap működését, főleg úgy, hogy a csatlakozás nem kötelező” – véli Tánczos.
Büntetés helyett ösztönző támogatás?
A szenátor elmondása szerint nagyon sok vitát váltott ki a szakbizottságban az a cikkely, amely értelmében büntették volna a gazdákat, ha nem lépnek be az alapba, és melynek következtében a hazai forrásokból származó támogatások nyolcvan százalékát elvesztették volna. „Ezt a cikkelyt jogosan törölték, ám hagytak egy ködös megfogalmazást: ez arról szól, hogy a kormány plusz támogatásban részesítheti azokat, akik önszántukból hozzájárulnak az alaphoz. Ez bármit jelenthet, hiszen egy ilyen támogatás folyósítása teljesen a szakminisztérium költségvetésétől függ” – nyomatékosított Tánczos. A politikus szerint egyértelmű, hogy ebben a formában az alapnak a működése nem biztosított, hiszen nehéz lesz a gazdákat meggyőzni, hogy önszántukból beálljanak és fizessenek. „Elképzelhető, hogy a nagy gazdák a tagság mellett döntenek, hiszen az esetükben jelentős károkat okozhatnak a szárazság vagy árvizek miatti terméskiesések” – mondta Tánczos.
Székelyföldi kártérítési alap kellene
A szenátor hangsúlyozta, a jogszabály nem rendelkezik a tagság hozzájárulásának módjáról és összegeiről, illetve a kártérítési procedúrákat sem részletezi. Az ezekről szóló szabályzatokat a létrejövő kártérítési alapok kell kidolgozzák. A törvény ugyanakkor azt sem szabályozza, országos szinten hány alap jöhet létre, csupán az erre vonatkozó feltételeken enyhít a korábbi formákhoz képest. „Jó lenne elgondolkodni egy székelyföldi alap létrehozásán, erről azonban csak az alkalmazási szabályok megjelenése után lehet beszélni. Ami rendkívül fontos lenne Székelyföld számára, az egy állattenyésztési kártérítésre szakosodott alap, erre lehetőséget ad a jogszabály” – jelentette ki Tánczos.
Elmondta, Bukarestben a növénytermesztési károkra összpontosítanak az illetékesek, és nem igazán értik, hogy milyen veszélyeket jelent az állattenyésztők számára a betegségek jelenléte. „Idén Felcsíkon például több tucatnyi, nagyon jó genetikájú szarvasmarha került kényszervágásra különböző betegségek miatt. Olyan állatokról van szó, amelyek piaci értéke több ezer euró lehetett volna, de így 1500-2000 euróért kellett eladni vágóhídra” – hozta fel példaként a szenátor. A törvényben egyelőre az alapokhoz történő csatlakozásra vonatkozó határidő nem változott, ez továbbra is 2014. március elseje, de mivel nem kötelező a beállás, ez az időpont változhat.
A Csíkszentkirályhoz tartozó területen kezdik el elsőként a büdösfürdői víz- és szennyvízhálózat kiépítését. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás befejeződött, de most óvásokról kell dönteni. Csíkszentimrén is nemsokára kiírják a licitet.
Három országból érkező 400 táncos, 20 néptánccsoport és egy több mint 200 négyzetméteres színpad: a Botorka Néptáncfesztiválon mutatják be a Bukovina, mit vétettem… táncszínházi produkciót.
Több mint 50 millió lejes támogatásban részesül Csíkszereda a Brassói utat a Baromtér utcával összekötő gyalogos és kerékpáros vasúti felüljáró megépítésére. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel aláírták a finanszírozási szerződést.
Új kijelző segíti a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében. A képernyőn folyamatosan követhető, hogy éppen hol tart a páciens ellátása.
Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett a gyanú szerint egy csíkszentsimoni nő Csíkszentkirályon. A droggyorsteszt eredményét a későbbi toxikológiai vizsgálat is megerősítette.
Befejezéshez közelít az első tízszintes toronyház építése a csíkszeredai Fortuna Residence lakóparkban, a Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában, ugyanakkor a második hasonló tömbház alapozását is elkezdték.
Szeptember 8-tól ismét elindulnak a Lábbusz-járatok Csíkszeredában.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!