Kevés a romló műemléképület Csíkszeredában

Csíkszeredában nincs sok köztulajdonban levő műemléképület, a jelentősebbeket, mint a Márton Áron Gimnázium, a Mikó-vár, a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint a Petőfi utca 39-es szám alatti ifjúsági központ, már szakszerűen felújították – mondta Antal Attila alpolgármester. Szintén felújítás zajlott a Petőfi Sándor utca 59-es szám alatti, illetve a Márton Áron utca 4. szám alatti bérlakásoknál. Hangsúlyozta, az önkormányzat állagmegőrző és sürgősségi javításokat végeztethet a saját költségén, a műemlék-helyreállítási munkálatok ügyvitele azonban igen nehézkes és költséges, csak a dokumentáció összeállítása több évbe telik.

„A régi Vigadó épületének esetében csak a megvalósíthatósági tanulmányig jutottunk, ott szükséges is volt omlásveszélyt elhárító beavatkozásokra az elmúlt években – szeretnénk folytatni a felújítást” – magyarázta az elöljáró. Mint mondta, a Petőfi Sándor sétálóutcára vonatkozóan évekkel ezelőtt állagfelmérést és felújítási javaslatot készíttettek, amit a tulajdonosok rendelkezésére tudnak bocsátani, így segítve a felújítást. Hozzátette ugyanakkor, hogy az adótörvénykönyv lehetőséget ad adókedvezmény megadására, ha városképi szempontból meghatározó épületet valaki szakszerűen felújítja. Erre pozitív példa a Hargita utca elején található, a Szent Kereszt plébániával átellenben lévő épület rendbehozatala. Ugyanakkor az önkormányzatnak lehetősége van többletadóval sújtani azt, aki a felszólítás ellenére sem tesz semmit a műemlék épület szakszerű felújításáért.

Pályázási lehetőség a felújításra

Bakos László, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője szerint a csíkszéki műemlék épületek nincsenek rossz állapotban, legalábbis az udvarhelyszékiekhez képest. Kiemelte, több pályázási lehetőség is van ezek feljavítására. Például az országos műemlékvédelmi program keretében nyújthatnak rá támogatást, így újulhatott meg többek között a csíkkarcfalvi vártemplom. Másrészt a Norvég Alaphoz és Hargita Megye Tanácsához is lehet pályázatot benyújtani műemlék-helyreállításra. Nem volt pontos kimutatása arról, hogy mennyi csíkszéki műemlék épület van egyházi-, magán-, illetve önkormányzati tulajdonban, azonban úgy látja, hogy azokat az ingatlanokat hanyagolták el a leginkább, amelyeknek több örököse van. Ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy akadtak olyan esetek, amikor nem megfelelően restauráltak egy műemléket. Példaként a csíkrákosi templom felújítását említette. „Magyarországi tervezők voltak, akik nem vették figyelembe a felcsíki klímát, merthogy sokat számít, milyen anyagból van a vakolat. Az északi oldalán most mállik le a vakolat” – részletezte. Az intézmény bírságolhat is, de az utóbbi két évben erre nem került sor csíkszéki műemlék épületek esetében.

Engedélyek szükségesek

A műemlék épületek tulajdonosai a Hargita Megyei Kulturális Igazgatósághoz kell forduljanak engedélyért, amennyiben felújítást szeretnének. Ehhez be kell mutassanak többek között egy műszaki dokumentációt, urbanisztikai bizonylatot és helyszínrajzot – sorolta az intézmény vezetője. Hozzátette: amennyiben B kategóriás műemlékről van szó, akkor a brassói területi műemlékvédelmi bizottság jóvá kell ezt hagyja, ha A kategóriás, akkor a kulturális minisztérium engedélyezése szükséges. Ha az épület műemlékövezetben van, akkor az épületen ejtett beavatkozásokhoz, legyen szó akár tetőcseréről, akár külső festésről, akkor is szükséges az intézmény engedélye, ha az nem műemlék épület. Bakos magyarázata szerint erre azért van szükség, hogy például egy műemlék közelében ne fessenek egy házat pirosra, vagy ne rontsák el a műemléknek számító faluképet. „Sajnos vannak erre negatív példák is” – tette hozzá.

Műemlékvédelmi stratégia

A Hargita megyei önkormányzati képviselők tavaly februárban fogadták el a megye műemlékvédelmi stratégiáját, amely a 2013–2023-as időszakra vetíti elő a műemlékek megőrzésének, fenntartásának és helyreállításának mikéntjét. Tövissi Zsolt, a műemlékvédelmi stratégia összeállítója akkori nyilatkozata szerint fontos a műemlékek leltározása, feltárása és állapotuk folyamatos felmérése, emellett szükség lenne egy sürgősségi alap létrehozására, amelyből a halaszthatatlan beavatkozásokat, például a cserepek kicserélését finanszíroznák. Hargita megyében egyébként 740 műemléket tartanak nyilván, amelyeknek 20 százaléka országos, 80 százaléka pedig helyi érdekeltségű. Legnagyobb részük, közel 50 százalékuk az egyház tulajdona, 36 százalék magánkézben van, a fennmaradó részért pedig a közösségek, helyi önkormányzatok felelnek. A megyében a műemlékek többsége templom, de a státust székely kapuk és keresztek is kiérdemelték. A műemlékek listáját a kulturális minisztérium honlapján, a cultura.ro oldalon lehet megtekinteni.