Fotó: Kristó Róbert
A kommunista időszakban a párthatalom által bojkottált csíksomlyói pünkösdi búcsú a kilencvenes évek elején új erőre kapott. A zarándokok létszáma több százezresre duzzadt, a csíksomlyói ferencesek által kidolgozott „forgatókönyvön” változtatni kellett. Legfontosabb újdonság, hogy az addig pünkösd szombatján a templomban megtartott déli szentmisét kivitték a szabad térre, a nyeregbe. Új helyszínnel gazdagodott a zarándokhely, Makovecz Imre építész vázlatai alapján felépült a Hármashalom-oltár. Alábbi összeállításunkban az új szakrális építmény létrejöttének történetét járjuk körbe, megszólaltatva természetesen a köztünk lévő akkori főszereplőket: Bogos Ernő építészt és Gergely István egykori csíksomylói plébánost.
2013. május 17., 20:302013. május 17., 20:30
2013. május 18., 11:532013. május 18., 11:53
„A kilencvenes évek elején hatalmas tömegek jöttek a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. 1992-ben már voltak olyan keresztalják, amelyek nem tudtak a templom előtti térhez eljutni – a Szék útján vagy a városban rekedtek – meg kellett szakítsunk egy hagyományt és egy újat kellett teremteni. A szombat déli szentmisét ki kellett vigyük egy nagyobb térre, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közti nyeregbe. Ennek kezdeményezője a néhai Bartók Albert atya volt, a csíksomlyói ferencesek akkori házfőnöke, aki a tervet ellenző gyulafehérvári püspökkel szemben is így rendelkezett, tudniillik a búcsú lebonyolítását a hagyomány szerint mindig is a ferences rend végezte” – emelte ki Gergely István, aki akkoriban csíksomlyói plébános volt.
1993-ban, amikor először tartottuk a szentmisét a nyeregben, Bálint Lajos akkori püspök a szertartás után kijelentette, hogy Bartók Albert atya ötlete „jó megoldás volt” – mesélte Gergely István. Hozzátette, akkoriban felmerült, hogy a szertartáshoz méltó létesítményt is kellene építeni. „A Hármashalom-oltár ötlete szintén Albert atyától származott, hogy az oltár, a színpad fedése a magyar címer motívumait kövesse” – elevenítette fel emlékeit az egykori csíksomlyói plébános. Mint mondta, őt bízták meg az anyagiak előteremtésével. Gergely István a Fidesz egyik politikusához, Tirts Tamáshoz folyamodott, aki Tabajdi Csabához, Magyarország akkori külügyi államtitkárához irányította, és az oltárépítés céljára 3 millió forintot kaptak. Gergely István elmondta, egy idő után elfogytak az anyagiak, így az egyik kivitelező számláit a Csibész Alapítvány teherautójával tudták csak kiegyenlíteni, de a meghozott áldozat megérte, hiszen megteremtődött a legfontosabb magyar búcsújáró hely legjelentősebb helyszíne.
Hármas halom kell kettős kereszttel
Bogos Ernő csíkszeredai építész a néhai Makovecz Imre szavait idézte a megrendelésre vonatkozólag: „Úgy történt, hogy megszólalt a telefon a munkahelyemen. – Maga Makovecz? – kérdezte a vonal túlsó végéről az öreg ferences. Mondtam, hogy igen. Erre elmagyarázta, hogy Csíksomlyón tetőt kellene emelni az oltár fölé, mert ha esik, ha fúj, nekik ott misézniük kell. – De nem akármilyen tető kell ám oda – emelte föl hangját –, hanem hármas halom kettős kereszttel. Mondtam neki, hogy én ugyan értem, de jönnek majd a románok, és leverik a keresztet... – Azt maga bízza csak ide! – szigorodott meg. Így lett belőle hármas halom és kettős kereszt. Benne volt a rendelésben.” (Makovecz Imre: Makovecz-templomok).
Makovecz Imre el is készítette a vázlatot, a terveket viszont tanítványára, az éppen a vándoriskolájában tanuló tanítványára, Bogos Ernőre bízta. „Gergely István, amikor kijött Magyarországra, hogy az oltárépítésre támogatást szerezzen, találkozott Makovecz Imrével, állítólag ott volt Szörényi Levente zenész is, aki már akkor azt fontolgatta, hogy Csíksomlyón is színre kellene vinni az István a király rockoperát. Vagyis már akkor úgy gondolták ki, hogy az új létesítmény két szerepet töltsön be. Legyen oltár is, de színpad is, mivel a nyeregben tartották az Ezer Székely Leány Napját. Én akkor Keszthelyen voltam, Imre bácsi felhívott, és akkor bízott meg a feladattal, hogy vigyem a vázlatokat, egy fél év alatt készítsem el az oltárszínpad tervét” – fejtette ki Bogos Ernő.
Hozzátette, a bemutatott vázlatait egy kicsit kétkedve fogadták a ferencesek, egyikük kérdezte, hogy nem lehetne-e vasból készíteni, és ne fából, nehogy lerombolják a románok. Elmondta azt is, hogy kivitelezőt nehéz volt találni akkoriban. Egy gyergyószentmiklósi céget kerestek fel a hajlított, ragasztott tartógerendák elkészítéséhez, ugyanis az örmények által is lakott székely városban ők építették a kommunizmusban az ottani jégpálya tartógerendáit. Érdekes volt, hogy az akkori piaci kereslet hiánya miatt már nem gyártottak hasonló elemeket, de szerencsére a présgépek épen megőrződtek, így az osztrákoktól beszerzett ragasztóanyag segítségével elkészülhettek a sajátos formájú gerendák.
Egy csíksomlyói mester, a néhai Török Dénes vezette az építkezést, a szintén somlyói Gergely Mátyás végezte a kovácsoltvas munkát, a kőműves munkát pedig sepsibükszádi mesterek valósították meg. Nehéz volt megtalálni a helyét is, hiszen minél jobban kellett illeszkedjen a tájba. „A 96-os búcsúra csak a kőműves munka, vagyis az oltár alapja készült el, ideiglenes tetővel használták. ’97-ben használták először a kész Hármashalom-oltárt” – mondta Bogos Ernő. Kiemelte, hogy nagyon felemelő volt számára az ott tartott első búcsús szentmise.
Felújíttatja a csíkszeredai Hargita utcára merőleges Búza és Levendula utcákat a helyi önkormányzat. A tervezésre és kivitelezésre aláírták a szerződést, a munkálatokhoz jövő évben fognak hozzá.
Az újraélesztésnél nagy segítséget jelentő, automata mellkaskompressziós készülékkel és egyéb korszerű orvosi eszközzel felszerelt új mentőautót kapott a Hargita megyei tűzoltóság. A B-típusú járművön három mentős fog szolgálni.
Módosították a csíkszeredai iskolahálózatot a helyi önkormányzati képviselők csütörtöki soron kívüli ülésükön. A város bölcsődéjét a Micimackó napközihez csatolták.
Felújítás miatt ideiglenesen más helyszíneken tartja előadásait a Csíki Játékszín: a nagyszínpad a Művészetek Házába költözik, a kamaradarabok pedig alternatív terekben lesznek láthatók.
Kevesebb pénz számolható el a Fodor Sándor park felújítására, mint kezdetben tervezték, így a beruházás 11,5 millió lejes becsült értékéből mindössze 5,4 millió lejt biztosít a központi fejlesztési régió, a többit a városnak kell állnia.
Felborult egy személyautó Tusnádfürdő és Tusnád települések között az E578-as nemzetközi úton kedden délután. Két sérültet kórházba kellett szállítani.
Több kisebb utca felújítása is folyamatban van Csíkszeredában, a munkálatokat idén tervezték befejezni, ám ez nem biztos, hogy minden esetben sikerülni fog. Az útfelújítások vezetékcserékkel is járnak, ez pedig lassítja a folyamatot.
Csíkszeredában volt a leghidegebb országszerte szeptember 8-ára virradóan. Még egyetlen ponton volt ugyanolyan hideg, mint Csíkban: az Omu-csúcson. Mindkét meteorológiai állomáson 4,8 Celsius-fokot mértek.
Folyamatban az alapozás, elkezdődött Csíkszentgyörgyön a bölcsőde építése, amelyet a következő tanévtől már használatba szeretnének venni. Sokat kellett rá várni, de úgy tűnik, most már nem lesz több akadálya a beruházásnak.
Több közúti szabályszegést is feltártak szerdán a Hargita megyei rendőrök. Csíkrákoson és Salamáson is tetten értek kihágást elkövetőket.
szóljon hozzá!