Erdőgazda, aki túl sokat érdeklődött

A meghívó alapján szocialista gyárlátogatás hangulatát idéző kirándulásnak hittük – ezért elsőre vonakodtunk is elfogadni – Hargita Megye Tanácsának meghívását arra a szerdai rövid utazásra, amely három csíki fafeldolgozó vállalkozást, valamint egy közbirtokosságot és egy magánerdészetet érintett. Utólag elismerjük, rosszul gondoltuk. A megyei önkormányzat egyébként is csak egy lehetőséget kínált arra, hogy a felkeresett egységek vezetőitől a fafeldolgozás helyi problémáiról, jövőjéről érdeklődjünk.

Cégek gondjai

A megyei tanács által előzetesen leegyeztetett első megálló a csicsói Ezüstfenyő Kft.-nél volt, ahol a tucatnyi sajtóst unott gazdasági igazgató fogadta, aki rögtön tudtunkra adta, hogy megjelenés előtt látni óhajtja a cégről szóló cikkeket. Hallván ezt, egyesek úgy döntöttek – például a Székelyhon.ro munkatársai –, hogy nem fogadják el az egyoldalú játékszabályokat, ezért nem írunk semmit az ott zajló tevékenységről.

Kedvesen – és az ingyen reklám nagyszerű lehetőségének tudatában – látta vendégül az újságírókat Csíkjenőfalván Bartalis Attila, a Model Prod Com Kft. tulajdonosa, a második állomás házigazdája. „Sajnos Székelyföldön az utóbbi években megváltoztak a fogyasztói szokások: szinte az élet minden területén idegen termékeket használunk. Elég elrettentően hangzik, de az ablakok és ajtók tokozatai is fa helyett már műanyagból készülnek. Itt az ideje, hogy visszatérjünk a saját anyagainkhoz” – mondta Bartalis, akitől megtudtuk, hogy a csíkjenőfalvi és a karcfalvi közbirtokosságokkal évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy azok a helyi fafeldolgozó műhelyeknek adják el a kitermelt farönkjeiket, így segítve egymás tevékenységét.

Visszafelé a madéfalvi D. D. Mobil Trans Kft.-nél is megálltunk, ahol Dobos István társtulajdonos a szakemberhiány problémájáról beszélt. Mint elmondta, hiába van több középiskolának is szakiskolai profilja, ott nem igazán képeznek majdani jó szakembereket.

Felgyújtott erdő, leszúrt erdőgazda

A csíkszentimrei közbirtokosságnál teljesen más problémákat hallhatott a küldöttség. Jakab Imre közbirtokossági elnök mutatott rá arra, hogy amíg a csíkszeredai gyantagyár működött, az volt a gond, hogy „addig szurkászták a fenyőfákat, amíg tönkre nem tették azokat”, most viszont az erdei gyümölcsöt és gombát begyűjtő „kisebbségiekkel” gyűlt meg a bajuk. „Tavaly a gyümölcs- és gombaszedők tizenkét hektárnyi erdőnket égették le. Csak tűzoltásra 31,7 ezer lejt költöttünk” – summázta Jakab.

Gál Imre szentimrei erdőgazda saját életét kockáztatta tavaly, amikor munkáját végezve meg merte kérdezni négy férfitől, hogy honnan vágták ki és hová szállítják a szekerükön lévő fát. „Ekkor egyikük, egy kiskorú cigány fiú hátba szúrt, majd elhajtottak. Az volt a szerencsém, hogy olyan helyen történt az eset, ahol volt térerő, ezért tudtam hívni segítséget. Túlzás nélkül perceken múlott az életem” – elevenítette fel az esetet Gál, aki úgy tudja, eddig még nem volt tárgyalás az ügyben.

Magánerdészet: első az országban

Utolsóként a Csíki Magánerdészetet kerestük fel. „Büszkék vagyunk arra, hogy 2002-ben az országban a mi magánerdészetünk alakult meg elsőként. Jelenleg harminc közbirtokossággal vagyunk szerződéses viszonyban, és 46,6 ezer hektár területért felelünk” – sorolta Májer Emese, a Csíki Magánerdészet vezetője. Tőle a falopásokról érdeklődtünk. A szentegyházi fatolvajok egyre nagyobb fejfájást okoznak nekik, mert a saját erdeiket ellopták, egy ideje pedig a magánerdészet által felügyelt madarasi és madéfalvi közbirtokossági erdőket lopják. „Tavaly éjszakánként 30 és 60 köbméter fát loptak el, a 24 órás felügyeletünk bevezetése óta ez lecsökkent napi 6 köbméterre. Egyelőre nincs annyi emberünk, hogy teljesen meg tudjuk állítani a falopást” – ismerte el az erdészet vezetője.