Ebben például meghatározzák azt is, hogy a különböző kórházi osztályokon mennyi lehet a bérpótlék. Vannak osztályok, amelyek esetében nem egy fix összeget, hanem bérpótlék-intervallumot állapítanak meg, ilyen többek között a pszichiátriai osztály, az ideggyógyászat, az intenzív terápiás részleg. András-Nagy Róbert ugyanakkor azt is kiemelte, hogy

Ugyanakkor a pótlékok szintjének megállapítását el kell fogadnia az alkalmazottak érdekeit képviselő szakszervezetnek is. Tehát az intézményvezetés és a szakszervezet közös nevezőre kell jusson ezen a téren.

A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere továbbá nyomatékosította, hogy esetükben nem áll fenn olyan béraránytalanság, mint a csíkszeredai kórházban.

– jegyezte meg. Hozzátette, kórházukban van olyan osztály, ahol a pótlékintervallumból a magasabb összeget állapították meg, ilyen például az intenzív terápiás osztály. De nem minden részlegen lehetett ezt megvalósítani, hiszen

Ugyanis létezik előírás arra is, hogy hány százaléka lehet a béralap a megyei költségvetésnek, tehát adott a pénzkeret felső határértéke, amit nem lehet meghaladni.

Arra is kitért, hogy az elmúlt 4-5 évben sürgősségi kormányrendelettel határozták meg a bérszinteket, így azokat nem lehetett módosítani.

A kórházmenedzser szerint egyébként nemcsak a csíkszeredai kórházban vannak aránytalanságok a bérpótlékok terén, hanem az országban több más kórházban is. Mint mondta,

András-Nagy Róbert szerint eljött az ideje annak, hogy újragondolják a bérstruktúrát, és új alapokra helyezzék azt, mert

A kisegítő személyzet egy része, például a villanyszerelők, a beszerzők adott esetben kevesebbet keresnek, mint egy ápoló a kórházban, holott az ő munkájuk is kulcsfontosságú az egészségügyi intézmény akadálytalan működésében.

Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivője a fizetések kapcsán arról beszélt, hogy

„Általánosságban elmondható, hogy amennyit a törvény megengedett, azt meg is kapták a dolgozók, a pótlékintervallumból a magasabbik összeget, annak függvényében, hogy az adott osztályon a jogszabályok milyen lehetőséget biztosítanak erre” – magyarázta, hozzátéve, hogy olyan helyzet, mint a csíkszeredai kórházban, náluk nem áll fenn.

A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórháznak több, mint ezer alkalmazottja van. Az intézmény sajtószóvivője Mariana Negoiţă kérdésünkre elmondta, hogy a személyzeti béreket a 2017. évi 153-as kerettörvény alapján számítják ki, amely a közpénzből fizetett alkalmazottakra vonatkozik.

Az illetékes szerint a sürgősségi klinikai kórházban nincsenek elégedetlenségek a bérbesorolások, fizetések miatt.

A méltányosság ára

Mint ismert, sztrájkőrségeket tartott az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség Csíkszeredában, a megyei tanács épülete előtt, így tiltakozva a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottait érintő bérfeszültség miatt. Ugyanis, mint korábban írtuk,

Ez ahhoz vezetett, hogy a kisegítő személyzet akár többet is kereshetett egy asszisztensnél.

Arról is beszámoltunk, hogy a kórház vezetősége sajtótájékoztatót tartott az első sztrájkőrséget megelőzően, szerdán reggel, amelyen elmondták, hogy

Utóbbiak ugyanis már 2018-ban megkapták a korábbról elmaradt béremelést, a személyzet többi része esetében viszont évekre felosztott, szakaszos emelést írt elő a törvény. A juttatások mértékét elfogadta az alkalmazottak többségét akkor képviselő Sanitas szakszervezet.

korábban írtuk

Tovább tart a bérfeszültség, ismét összeállt a sztrájkőrség

Folytatta tiltakozó akcióját csütörtökön az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség: céljuk felhívni Hargita Megye Tanácsának figyelmét alárendelt intézménye, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottai között lévő bérfeszültségekre.

A kórház 2018-ban hozott döntéséből következett a későbbiekben a béraránytalanság, merthogy időközben megemelték a kisegítő személyzet bérét is. Viszont

Rákérdeztünk most a kórháznál, hogy melyek voltak azok a jogszabályok, amelyek úgymond megkötötték a kezüket. Márton Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház jogtanácsosa válaszul felsorolta mindazon sürgősségi kormányrendeleteket, amelyekről szó van: a 2018-ból származó 114-es, a 2020-ból az 1-es, és a 226-os, 2021-ből a 130-as, 2022-ből a 168-as, 2023-ból a 115-ös számú rendeleteket. A jogtanácsos rámutatott, hogy

Továbbá megkérdeztük azt is, hogy az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezet követelésének eleget téve, miért nem alkalmazzák a legfelsőbb bíróság 2023-ból származó 80-as számú döntését.

„A döntés az igazságszolgáltatásban dolgozó szak- és kisegítőszemélyzet fizetésére vonatkozik. A Brassói Táblabíróság felterjesztésére hozták meg. Konkrét, a táblabíróságon zajló peres ügyre vonatkozik.

– mutatott rá a jogtanácsos arra, hogy miért nem járható ez az út a helyzet megoldására.

Kérdés, hogy a kormány legújabb intézkedése, amelynek értelmében e hónaptól megemelik a fizetéseket az egészségügyben, javíthat-e az évek óta fennálló béraránytalanságokon a csíkszeredai kórház egyes osztályain.

A sztrájkőrséget tartó szakszervezet képviselői átiratot nyújtottak be a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz arról, hogy nem egységesek a bérpótlékok a csíkszeredai kórház egyes osztályain. „Nekünk ezt az átiratot kötelességünk továbbítani a kormányhivatalhoz, a belügyminisztériumhoz, és mivel törvénymódosítási javaslatra is szükség van, ezért valószínűleg az egészségügyi minisztériumnak is elküldjük” – mondta érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.