A múlt minden moccanása Kányádi verseiben
Fotó: László Ildikó
A Nagy-Küküllő mentéről, Galambfalváról származó Kányádi Sándor életművét igencsak nehézkes néhány órában összefoglalni, olyan gazdag pályáról beszélhetünk – véli Lőrincz József nyugalmazott irodalomtanár. De azért szakított időt arra, hogy néhány személyes emlékét megossza a közönséggel.
László Ildikó
2024. április 27., 14:532024. április 27., 14:53
Kányádi Sándor (1929. május 10. – 2018. június 20.) költészetéről és éltéről tartott előadást Lőrincz József nyugalmazott irodalomtanár, költő és felesége, Ilona a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az Orbán Balázs Intézet által életre hívott Orbán Balázs Akadémia meghívására a héten Székelyudvarhelyen.
– emlékezett vissza az irodalomtanár. Mint mondta, Kányádi számos közönségtalálkozón vett részt, gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt. Ilyen alkalmakkor vitte magával a magyar szót, több versét is előadta, de a közönségnek is tanított néhányat.
Lőrincz József rövid áttekintőt is nyújtott a költő életéről, mint mondta, Kányádi fiatalon elvesztette édesanyját, s bizonyára ez a veszteség is hozzájárult érzékenyebb lelkületéhez, hogy később költő vált belőle. Verseire iskolai évei alatt felfigyeltek, majd színésznek tanult rövid ideig, azonban énekhang és zenei hallás hiányában filológia szakon folytatta tanulmányait.
Az egyetem befejeztével segédszerkesztőként kezdett dolgozni, majd 1954-ben katona lett, tapasztalásairól több vers is született. Később Fodor Sándor író (a Csipike megalkotója) segített neki elhelyezkedni a Napsugár nevű folyóiratnál, amelynél nyugdíjazásáig, 1990-ig dolgozott, munkássága mély nyomot hagyott a gyermekirodalomban.
Petőfitől a posztmodernig
Kányádi Sándor nem csupán a gyermekirodalmi verseket írt, erőteljesen szólt a felnőttekhez is. A költő elmondása szerint két tájról indult pályája: szülőföldjéről, Nagygalambfalváról, és Petőfi költészetének szellemi tájairól. A petőfies jelleg a lelkes világújító indulatból, a népköltészetbe való belenevelődöttségből, az egyeneslelkűségből adódott – részletezte az előadó.
Kezdetben Petőfi népies stílusában ír a diktatúra motívumairól, majd később műveiben bírálja a rendszer hiányosságait. Szókimondósága miatt például a Sirálytánc című kötetét megjelenése után bezúzzák, mert
Ha mégis engedett, később kézzel javította a kiadott könyvekben eredeti formáira műveit.
Fotó: László Ildikó
Bár soha nem börtönözik be – vélhetően jó kapcsolatai miatt –, mint kiderült, nyolc kilogrammnyi megfigyelési aktát írtak Kányádiról, amelyre a rendszerváltozás után derült fény.
A kezdeti lelkesedő versei után az aggodalom, elkomorodás jellemzi köteteit, és a romániai magyarság helyzetét foglalja bele munkáiba. Ilyen kötete például a Sörény és koponya, amelyet 1989 végén adnak ki Debrecenben. A kötet a diktatúra lényegét ragadja meg és kifejezi nemcsak személyes, hanem egy egész nép félelmeit. Erdélyben nem is sok, mindössze néhány példány lelhető fel a nyomtatványból – jegyezte meg az előadó.
A kolozsvári miliő, az intellektuális társaság, valamit a fordítások és világirodalmi tájékozottsága révén Kányádi posztmodern verseket is megjelentet (például Teraszon című munkája).
Kritikus tollal a diktatúráról
Az 1980-as évek kritikus idejében gyerekversekkel üzent a felnőtteknek,
– például erről vall Koszorú című versében is –, de kritizálta költőtársait is, akik eleget tettek a diktatúra szabályainak, és a rendszer vezetőiről is megfogalmazta véleményét (Isten háta mögött, Koszorú, Szögesdróteső, Kakukk, Pergamentekercsekre).
Kötészetének visszatérő motívuma a ló, amely sokféle allegorikus, szimbolikus jelentésben fordul elő, magát és a kisebbségi magyarságot ábrázolva. Ugyanakkor többször a fa motívuma is felbukkan, szintén a költőt szimbolizálva (Nyári almafa, Két nyárfa).
Kányádi élete utolsó szakaszában Budapesten élt, de kívánsága szerint, amelyet Kertünk végében című költeményében is megfogalmaz, szülőházának kertjében helyezték örök nyugalomra 2018-ban.
Fotó: László Ildikó
Lőrincz József elmondása szerint Kányádi Sándor érthetően és átérezhetően fogalmazta meg verseit, ezáltal üzeneteit. A költő fontosnak tartotta, hogy művei mindenki számára befogadhatók legyenek.
„Sikerének legnagyobb titka abban állt, hogy saját életének legfontosabb mozzanatai és a múlt minden moccanása benne van verseiben. Nem volt a nagy magyar bánatok költője, ahogy egyesek felróni próbálták, de igazi magyar költő volt, aki a népe sorsát a vállán hordta, segítette népét megmaradni.
ahogy Játszva magyarul versében is fogalmaz, »aki megért s megértet, egy népet megéltet« – zárta Kányádi szavaival az előadást Lőrincz József.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az ankarai NATO-csúcs ismét ráirányíthatja a figyelmet a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
Büntetést kockáztat az a munkaadó, aki nem tartja be a hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor: a jelenlegi kormányválságból egyedül az AUR profitál
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
Kelemen Hunor: a jelenlegi kormányválságból egyedül az AUR profitál
Nem volt gond a részvétellel a kánikula ellenére sem az érettségi első írásbeli próbáján
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Nem volt gond a részvétellel a kánikula ellenére sem az érettségi első írásbeli próbáján
Hivatalos az érettségi egyik írásbelijének halasztása
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
Hivatalos az érettségi egyik írásbelijének halasztása
Újabb hitelt vesz fel Hargita Megye Tanácsa
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Újabb hitelt vesz fel Hargita Megye Tanácsa
Két papot szenteltek fel – közzétette az érsekség a személyi változásokat a Gyulafehérvári Egyházmegyében
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
A leghűvösebb éjszakák a kéthetes időjárás-előrejelzésben
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
A leghűvösebb éjszakák a kéthetes időjárás-előrejelzésben
Piszkozatlapból legyező a „túlfűtött” román érettségin
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Piszkozatlapból legyező a „túlfűtött” román érettségin
Módosult az érettségi menetrend a rendkívüli hőség miatt
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
Módosult az érettségi menetrend a rendkívüli hőség miatt
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!