Kulcskérdés, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg a teljesítményt. A szakszervezet képviselője szerint ettől függ, hogy milyen irányt vesz a tervezett reform. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Mi a pontos cél? Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy nagyon körültekintő munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen jellegű reformintézkedés jó irányba mozdítsa el a közoktatás helyzetét – véli Molnár Zoltán, a tanügyi szakszervezet képviselője, akivel a szaktárca kezdeményezésről beszélgettünk.
2024. április 11., 19:172024. április 11., 19:17
Megbeszélést folytatott a közelmúltban az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a pedagógusok differenciált, teljesítményalapú bérezésének témájában, és a projekt kidolgozása érdekében egy közös munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A találkozóra az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a teljesítményalapú bérezésre vonatkozó ajánlásai miatt is szükség volt, de azért is, mert Marcel Ciolacu miniszterelnök arra kérte Ligia Deca oktatási minisztert múlt év decemberében, hogy
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy megjelentek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, amelyek szerint gyengén teljesít a román oktatási rendszer.
A teljesítményalapú bérezéssel kapcsolatban egyelőre rengeteg a kérdés, válaszok viszont még nincsenek, ugyanis a munkacsoport még nem jött létre,
a témával kapcsolatos javaslatokra vonatkozóan, és kérést sem, hogy a szakszervezet vezetőtanácsa jelöljön tagokat a munkacsoportba – tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei elnökétől.
A teljesítményalapú bérezés módszertanának a kidolgozása nagyon sok kérdést vet fel, és lényegében ettől függ, hogy a kezdeményezés jó irányba mozdítja-e majd el a romániai közoktatást – véli a szakszervezet képviselője, aki maga is középiskolai tanár.
„Fontos, hogy a nagyon gyenge vagy a nagyon rossz körülmények között lévő diákokkal elért eredmények is legalább annyira számítsanak teljesítménynek, mint az egy-két-három, országosan is kimagaslóan teljesítő diákkal elért eredmények. Egy olyan líceumban, ahol 9-es fölött van a bejutási átlag, könnyebb »kitermelni« egy-két kimagaslóan teljesítő diákot, mint azon a hátrányos vidéken, ahol az iskolába is nehéz behozni a diákot, majd megtanítani írni, olvasni, vagy egyáltalán felhozni a nulláról egy átmenőszintre. Lehet, hogy sokkal, de sokkal nehezebb. És lehet, hogy sokkal fontosabb is, mint elérni tíz országos vagy nemzetközi tantárgyversenyes eredményt. Ezek a diákok így is, úgy is elmennek valószínűleg, mert ugye külföld is másképp vonzza őket” – vélekedett, annak fontosságát is hangsúlyozva, hogy
Éppen az említett tényezők miatt kulcskérdés az is, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg egy pedagógus teljesítményét. Hangzatos kijelentés, hogy a tanárokat teljesítmény alapján fogják fizetni. Rendben, de hogyan? Mi a teljesítmény? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban ennek a megállapításánál? Mi az, ami mérhető, és abból, ami mérhető, mit vesznek figyelembe? – sorolta a felmerülő kérdéseket.
Molnár Zoltán szerint inkább a hatékonyság valódi javítására kellene koncentrálni, hiszen könnyű eredményeket elérni például úgy is, ha csökkentik az elvárásokat, de az legfeljebb „papíron” mutat jól.
Az is kérdés, hogy hatalmas mennyiségű információ számonkérésére kell-e építeni a vizsgákat, vagy a megoldási képességek felmérésére – folytatta, példaként hozzáfűzve, hogy az egy
Személyes véleménye szerint egyébként az oktatásban dolgozók többsége valószínűleg inkább a jelenlegi bérezési rendszert támogatja – hiszen a változásoktól nemcsak az oktatásban, hanem minden területen tart a többség –, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kell reformokat bevezetni, ha azokat megfelelő szakértői munka előzte meg.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
A szaktárca szerint máris érezhető a tanügy átszervezésének „pozitív hatása az oktatási rendszerre”, és a továbbiakban arra törekednek, hogy a tanárokat minél kevesebb bürokratikus-adminisztratív tevékenységgel terheljék.
Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.
Több ezer közigazgatási alkalmazott tüntet hétfőn a fővárosi Victoriei téren a kormány által bejelentett létszámleépítési intézkedések ellen.
Újraindultak hétfőtől Sepsiszentgyörgyön a Lábbusz járatai, idén tíz útvonalon fogják elkísérni a gyerekeket az iskolába. Azok a kisdiákok, akik kitartóan gyűjtik a matricákat, a korábbiaknál is értékesebb ajándékokat vihetnek haza.
szóljon hozzá!