
Kulcskérdés, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg a teljesítményt. A szakszervezet képviselője szerint ettől függ, hogy milyen irányt vesz a tervezett reform. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Mi a pontos cél? Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy nagyon körültekintő munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen jellegű reformintézkedés jó irányba mozdítsa el a közoktatás helyzetét – véli Molnár Zoltán, a tanügyi szakszervezet képviselője, akivel a szaktárca kezdeményezésről beszélgettünk.
2024. április 11., 19:172024. április 11., 19:17
Megbeszélést folytatott a közelmúltban az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a pedagógusok differenciált, teljesítményalapú bérezésének témájában, és a projekt kidolgozása érdekében egy közös munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A találkozóra az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a teljesítményalapú bérezésre vonatkozó ajánlásai miatt is szükség volt, de azért is, mert Marcel Ciolacu miniszterelnök arra kérte Ligia Deca oktatási minisztert múlt év decemberében, hogy
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy megjelentek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, amelyek szerint gyengén teljesít a román oktatási rendszer.
A teljesítményalapú bérezéssel kapcsolatban egyelőre rengeteg a kérdés, válaszok viszont még nincsenek, ugyanis a munkacsoport még nem jött létre,
a témával kapcsolatos javaslatokra vonatkozóan, és kérést sem, hogy a szakszervezet vezetőtanácsa jelöljön tagokat a munkacsoportba – tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei elnökétől.
A teljesítményalapú bérezés módszertanának a kidolgozása nagyon sok kérdést vet fel, és lényegében ettől függ, hogy a kezdeményezés jó irányba mozdítja-e majd el a romániai közoktatást – véli a szakszervezet képviselője, aki maga is középiskolai tanár.
„Fontos, hogy a nagyon gyenge vagy a nagyon rossz körülmények között lévő diákokkal elért eredmények is legalább annyira számítsanak teljesítménynek, mint az egy-két-három, országosan is kimagaslóan teljesítő diákkal elért eredmények. Egy olyan líceumban, ahol 9-es fölött van a bejutási átlag, könnyebb »kitermelni« egy-két kimagaslóan teljesítő diákot, mint azon a hátrányos vidéken, ahol az iskolába is nehéz behozni a diákot, majd megtanítani írni, olvasni, vagy egyáltalán felhozni a nulláról egy átmenőszintre. Lehet, hogy sokkal, de sokkal nehezebb. És lehet, hogy sokkal fontosabb is, mint elérni tíz országos vagy nemzetközi tantárgyversenyes eredményt. Ezek a diákok így is, úgy is elmennek valószínűleg, mert ugye külföld is másképp vonzza őket” – vélekedett, annak fontosságát is hangsúlyozva, hogy
Éppen az említett tényezők miatt kulcskérdés az is, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg egy pedagógus teljesítményét. Hangzatos kijelentés, hogy a tanárokat teljesítmény alapján fogják fizetni. Rendben, de hogyan? Mi a teljesítmény? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban ennek a megállapításánál? Mi az, ami mérhető, és abból, ami mérhető, mit vesznek figyelembe? – sorolta a felmerülő kérdéseket.
Molnár Zoltán szerint inkább a hatékonyság valódi javítására kellene koncentrálni, hiszen könnyű eredményeket elérni például úgy is, ha csökkentik az elvárásokat, de az legfeljebb „papíron” mutat jól.
Az is kérdés, hogy hatalmas mennyiségű információ számonkérésére kell-e építeni a vizsgákat, vagy a megoldási képességek felmérésére – folytatta, példaként hozzáfűzve, hogy az egy
Személyes véleménye szerint egyébként az oktatásban dolgozók többsége valószínűleg inkább a jelenlegi bérezési rendszert támogatja – hiszen a változásoktól nemcsak az oktatásban, hanem minden területen tart a többség –, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kell reformokat bevezetni, ha azokat megfelelő szakértői munka előzte meg.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
Kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Vasárnaptól Székelyföldön is rendkívül hideg időre van kilátás.
Életének 79. évében elhunyt Fenyő Miklós eMeRTon-díjas magyar előadóművész, dalszerző, szövegíró, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs.
szóljon hozzá!