
Kulcskérdés, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg a teljesítményt. A szakszervezet képviselője szerint ettől függ, hogy milyen irányt vesz a tervezett reform. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Mi a pontos cél? Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy nagyon körültekintő munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen jellegű reformintézkedés jó irányba mozdítsa el a közoktatás helyzetét – véli Molnár Zoltán, a tanügyi szakszervezet képviselője, akivel a szaktárca kezdeményezésről beszélgettünk.
2024. április 11., 19:172024. április 11., 19:17
Megbeszélést folytatott a közelmúltban az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a pedagógusok differenciált, teljesítményalapú bérezésének témájában, és a projekt kidolgozása érdekében egy közös munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A találkozóra az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a teljesítményalapú bérezésre vonatkozó ajánlásai miatt is szükség volt, de azért is, mert Marcel Ciolacu miniszterelnök arra kérte Ligia Deca oktatási minisztert múlt év decemberében, hogy
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy megjelentek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, amelyek szerint gyengén teljesít a román oktatási rendszer.
A teljesítményalapú bérezéssel kapcsolatban egyelőre rengeteg a kérdés, válaszok viszont még nincsenek, ugyanis a munkacsoport még nem jött létre,
a témával kapcsolatos javaslatokra vonatkozóan, és kérést sem, hogy a szakszervezet vezetőtanácsa jelöljön tagokat a munkacsoportba – tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei elnökétől.
A teljesítményalapú bérezés módszertanának a kidolgozása nagyon sok kérdést vet fel, és lényegében ettől függ, hogy a kezdeményezés jó irányba mozdítja-e majd el a romániai közoktatást – véli a szakszervezet képviselője, aki maga is középiskolai tanár.
„Fontos, hogy a nagyon gyenge vagy a nagyon rossz körülmények között lévő diákokkal elért eredmények is legalább annyira számítsanak teljesítménynek, mint az egy-két-három, országosan is kimagaslóan teljesítő diákkal elért eredmények. Egy olyan líceumban, ahol 9-es fölött van a bejutási átlag, könnyebb »kitermelni« egy-két kimagaslóan teljesítő diákot, mint azon a hátrányos vidéken, ahol az iskolába is nehéz behozni a diákot, majd megtanítani írni, olvasni, vagy egyáltalán felhozni a nulláról egy átmenőszintre. Lehet, hogy sokkal, de sokkal nehezebb. És lehet, hogy sokkal fontosabb is, mint elérni tíz országos vagy nemzetközi tantárgyversenyes eredményt. Ezek a diákok így is, úgy is elmennek valószínűleg, mert ugye külföld is másképp vonzza őket” – vélekedett, annak fontosságát is hangsúlyozva, hogy
Éppen az említett tényezők miatt kulcskérdés az is, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg egy pedagógus teljesítményét. Hangzatos kijelentés, hogy a tanárokat teljesítmény alapján fogják fizetni. Rendben, de hogyan? Mi a teljesítmény? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban ennek a megállapításánál? Mi az, ami mérhető, és abból, ami mérhető, mit vesznek figyelembe? – sorolta a felmerülő kérdéseket.
Molnár Zoltán szerint inkább a hatékonyság valódi javítására kellene koncentrálni, hiszen könnyű eredményeket elérni például úgy is, ha csökkentik az elvárásokat, de az legfeljebb „papíron” mutat jól.
Az is kérdés, hogy hatalmas mennyiségű információ számonkérésére kell-e építeni a vizsgákat, vagy a megoldási képességek felmérésére – folytatta, példaként hozzáfűzve, hogy az egy
Személyes véleménye szerint egyébként az oktatásban dolgozók többsége valószínűleg inkább a jelenlegi bérezési rendszert támogatja – hiszen a változásoktól nemcsak az oktatásban, hanem minden területen tart a többség –, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kell reformokat bevezetni, ha azokat megfelelő szakértői munka előzte meg.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
Hosszú kihagyás után idén érkezik a biztonsági játéknak ígérkező Star Wars-film, de Steven Spielberg is visszatér egy idegeninváziós sci-fivel. De nem csak ezeket nézhetjük az előttünk álló hónapokban. Nyári moziajánló.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.
A romániaiak több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
A közlekedési rendőrök péntek éjjel több mint 160 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le egy országos akció keretében, amelynek célja az alkohol vagy tiltott szerek hatása alatt történő vezetés visszaszorítása volt.
Két kigyulladt melegházhoz riasztották péntek éjjel a nyárádszeredai tűzoltókat, lángoló melléképülethez a dicsőszentmártoniakat.
szóljon hozzá!