Kulcskérdés, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg a teljesítményt. A szakszervezet képviselője szerint ettől függ, hogy milyen irányt vesz a tervezett reform. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Mi a pontos cél? Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy nagyon körültekintő munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen jellegű reformintézkedés jó irányba mozdítsa el a közoktatás helyzetét – véli Molnár Zoltán, a tanügyi szakszervezet képviselője, akivel a szaktárca kezdeményezésről beszélgettünk.
2024. április 11., 19:172024. április 11., 19:17
Megbeszélést folytatott a közelmúltban az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a pedagógusok differenciált, teljesítményalapú bérezésének témájában, és a projekt kidolgozása érdekében egy közös munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A találkozóra az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a teljesítményalapú bérezésre vonatkozó ajánlásai miatt is szükség volt, de azért is, mert Marcel Ciolacu miniszterelnök arra kérte Ligia Deca oktatási minisztert múlt év decemberében, hogy
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy megjelentek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, amelyek szerint gyengén teljesít a román oktatási rendszer.
A teljesítményalapú bérezéssel kapcsolatban egyelőre rengeteg a kérdés, válaszok viszont még nincsenek, ugyanis a munkacsoport még nem jött létre,
a témával kapcsolatos javaslatokra vonatkozóan, és kérést sem, hogy a szakszervezet vezetőtanácsa jelöljön tagokat a munkacsoportba – tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei elnökétől.
A teljesítményalapú bérezés módszertanának a kidolgozása nagyon sok kérdést vet fel, és lényegében ettől függ, hogy a kezdeményezés jó irányba mozdítja-e majd el a romániai közoktatást – véli a szakszervezet képviselője, aki maga is középiskolai tanár.
„Fontos, hogy a nagyon gyenge vagy a nagyon rossz körülmények között lévő diákokkal elért eredmények is legalább annyira számítsanak teljesítménynek, mint az egy-két-három, országosan is kimagaslóan teljesítő diákkal elért eredmények. Egy olyan líceumban, ahol 9-es fölött van a bejutási átlag, könnyebb »kitermelni« egy-két kimagaslóan teljesítő diákot, mint azon a hátrányos vidéken, ahol az iskolába is nehéz behozni a diákot, majd megtanítani írni, olvasni, vagy egyáltalán felhozni a nulláról egy átmenőszintre. Lehet, hogy sokkal, de sokkal nehezebb. És lehet, hogy sokkal fontosabb is, mint elérni tíz országos vagy nemzetközi tantárgyversenyes eredményt. Ezek a diákok így is, úgy is elmennek valószínűleg, mert ugye külföld is másképp vonzza őket” – vélekedett, annak fontosságát is hangsúlyozva, hogy
Éppen az említett tényezők miatt kulcskérdés az is, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg egy pedagógus teljesítményét. Hangzatos kijelentés, hogy a tanárokat teljesítmény alapján fogják fizetni. Rendben, de hogyan? Mi a teljesítmény? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban ennek a megállapításánál? Mi az, ami mérhető, és abból, ami mérhető, mit vesznek figyelembe? – sorolta a felmerülő kérdéseket.
Molnár Zoltán szerint inkább a hatékonyság valódi javítására kellene koncentrálni, hiszen könnyű eredményeket elérni például úgy is, ha csökkentik az elvárásokat, de az legfeljebb „papíron” mutat jól.
Az is kérdés, hogy hatalmas mennyiségű információ számonkérésére kell-e építeni a vizsgákat, vagy a megoldási képességek felmérésére – folytatta, példaként hozzáfűzve, hogy az egy
Személyes véleménye szerint egyébként az oktatásban dolgozók többsége valószínűleg inkább a jelenlegi bérezési rendszert támogatja – hiszen a változásoktól nemcsak az oktatásban, hanem minden területen tart a többség –, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kell reformokat bevezetni, ha azokat megfelelő szakértői munka előzte meg.
A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság jele – ezt üzeni a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat, amely idén húsz éve nyújt anonim és ingyenes lelki támaszt azoknak, akik krízishelyzetben érzik magukat.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási tárca a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáinak menetrendjéről szóló miniszteri rendeletet.
Az Európai Unió képviselői és a brüsszeli tárgyalópartnerek nagyon elégedettek a jelenlegi kormánnyal és azzal, ahogyan kitart a népszerűtlen intézkedések mellett – nyilatkozta Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A koalíciós pártok nem mérlegelik az általános áfakulcs 23–24 százalékra emelését – jelentette ki szerdán Cernavodán Nicușor Dan államfő.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint nem lenne indokolt az általános sztrájk kirobbantása a tanügyben, mert biztosított a tanárok kötelező heti óraszáma.
Az Aquaserv tájékoztatása szerint vízszünetre kell számítani a Székelykeresztúrhoz tartozó Székelyszenterzsébeten, valamint Marosvásárhely egyes utcáiban.
Újabb évadot kezd a Figura Stúdió Színház az ideiglenesnek remélt játékterén, az Öntödében, ahová a város kultúrházának felújítása miatt költöztek még 2022-ben. Játszóhely hiányában nem tudják megtartani idén a Nemzetiségi Színházak Kollokviumát.
A kormánykoalíció működik és továbbhalad – jelentette ki szerdai cernavodăi látogatásán Nicușor Dan.
A Marosvásárhelyi Református Kollégium a bölcsődés kortól a posztlíceumi osztályokig minden korosztály számára szervez tanévnyitót szeptember 7-én és 8-án. Idéntől pedig egy új hagyományt is bevezetnek az előkészítő osztályosok számára.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy jelenleg az államnak nincs egy naprakész adatbázisa a helyi közigazgatási alkalmazottakról.
szóljon hozzá!