Kulcskérdés, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg a teljesítményt. A szakszervezet képviselője szerint ettől függ, hogy milyen irányt vesz a tervezett reform. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Mi a pontos cél? Mi alapján határozzák meg a teljesítményt? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban? Mi mérhető egyáltalán? Egyelőre csak megválaszolatlan kérdések vannak az oktatási minisztérium által kezdeményezett, a differenciált, teljesítményalapú bérek kidolgozásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy nagyon körültekintő munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen jellegű reformintézkedés jó irányba mozdítsa el a közoktatás helyzetét – véli Molnár Zoltán, a tanügyi szakszervezet képviselője, akivel a szaktárca kezdeményezésről beszélgettünk.
2024. április 11., 19:172024. április 11., 19:17
Megbeszélést folytatott a közelmúltban az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek képviselőivel a pedagógusok differenciált, teljesítményalapú bérezésének témájában, és a projekt kidolgozása érdekében egy közös munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A találkozóra az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a teljesítményalapú bérezésre vonatkozó ajánlásai miatt is szükség volt, de azért is, mert Marcel Ciolacu miniszterelnök arra kérte Ligia Deca oktatási minisztert múlt év decemberében, hogy
A kijelentés azt követően hangzott el, hogy megjelentek a legfrissebb PISA-felmérés eredményei, amelyek szerint gyengén teljesít a román oktatási rendszer.
A teljesítményalapú bérezéssel kapcsolatban egyelőre rengeteg a kérdés, válaszok viszont még nincsenek, ugyanis a munkacsoport még nem jött létre,
a témával kapcsolatos javaslatokra vonatkozóan, és kérést sem, hogy a szakszervezet vezetőtanácsa jelöljön tagokat a munkacsoportba – tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei elnökétől.
A teljesítményalapú bérezés módszertanának a kidolgozása nagyon sok kérdést vet fel, és lényegében ettől függ, hogy a kezdeményezés jó irányba mozdítja-e majd el a romániai közoktatást – véli a szakszervezet képviselője, aki maga is középiskolai tanár.
„Fontos, hogy a nagyon gyenge vagy a nagyon rossz körülmények között lévő diákokkal elért eredmények is legalább annyira számítsanak teljesítménynek, mint az egy-két-három, országosan is kimagaslóan teljesítő diákkal elért eredmények. Egy olyan líceumban, ahol 9-es fölött van a bejutási átlag, könnyebb »kitermelni« egy-két kimagaslóan teljesítő diákot, mint azon a hátrányos vidéken, ahol az iskolába is nehéz behozni a diákot, majd megtanítani írni, olvasni, vagy egyáltalán felhozni a nulláról egy átmenőszintre. Lehet, hogy sokkal, de sokkal nehezebb. És lehet, hogy sokkal fontosabb is, mint elérni tíz országos vagy nemzetközi tantárgyversenyes eredményt. Ezek a diákok így is, úgy is elmennek valószínűleg, mert ugye külföld is másképp vonzza őket” – vélekedett, annak fontosságát is hangsúlyozva, hogy
Éppen az említett tényezők miatt kulcskérdés az is, hogy milyen kritériumok alapján határozzák majd meg egy pedagógus teljesítményét. Hangzatos kijelentés, hogy a tanárokat teljesítmény alapján fogják fizetni. Rendben, de hogyan? Mi a teljesítmény? Milyen tényezőket vesznek figyelembe hangsúlyosabban ennek a megállapításánál? Mi az, ami mérhető, és abból, ami mérhető, mit vesznek figyelembe? – sorolta a felmerülő kérdéseket.
Molnár Zoltán szerint inkább a hatékonyság valódi javítására kellene koncentrálni, hiszen könnyű eredményeket elérni például úgy is, ha csökkentik az elvárásokat, de az legfeljebb „papíron” mutat jól.
Az is kérdés, hogy hatalmas mennyiségű információ számonkérésére kell-e építeni a vizsgákat, vagy a megoldási képességek felmérésére – folytatta, példaként hozzáfűzve, hogy az egy
Személyes véleménye szerint egyébként az oktatásban dolgozók többsége valószínűleg inkább a jelenlegi bérezési rendszert támogatja – hiszen a változásoktól nemcsak az oktatásban, hanem minden területen tart a többség –, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kell reformokat bevezetni, ha azokat megfelelő szakértői munka előzte meg.
A marosvásárhelyiek által termelt szennyvíz tisztítása nyomán fennmaradt iszapból nyerik ki azt a biogázt, amelyből elektromos és hőenergiát állítanak elő az Aquaserv regionális vízszolgáltatónál.
Folytatják a felújítási munkálatokat Gyergyószentmiklós több pontján is: két körforgalomban például munkagépekkel dolgoznak. A munkálatok miatt időszakos forgalomkorlátozásokra számíthatnak a közlekedők.
Első alkalommal rendezik meg Sepsiszentgyörgyön a Kompresor Építészeti Sűrítmény – Alkotótábor és Szimpózium nevű rendezvényt április 18–28. között a dohánygyár volt kompresszorházában.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetében lezárult a jelöltállítási folyamat: közel ötven polgármesterjelölt mellett az RMDSZ a jelenlegi 412 helyi önkormányzati képviselő számát is növelné a júniusi helyhatósági választásokon.
Füst- és szén-monoxid-érzékelőket szerelnek fel Maros megyében a katasztrófavédelem munkatársai olyan magánházakban, amelyek 2000 előtt épültek, illetve ahol idősek, fogyatékkal élők, szerényebb körülmények között tengődő vagy sokgyerekes családok laknak.
Július 14–19. között kerül sor Csíkszeredai Régizene Fesztivál hagyományos kísérőrendezvényére, a XVI. Régizenei Nyári Egyetemre. A Nyári Egyetem kínálatában kilenc hangszeres és ének mesterkurzus szerepel.
Vélhetően autó ütötte el azt a gólyát, melyet a napokban a Sepsiszentgyörgyről Előpatak felé vezető úton találtak véresen, törött szárnnyal. A túlélést annak köszönheti, hogy a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnökéhez került.
A postai szolgáltatások, a mosószerek és a gyógyszerek drágultak a legnagyobb mértékben 2024 márciusában az előző év harmadik hónapjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
A Csíki Játékszín színészei április 11-én 11 órától 11 verset szavaltak el a magyar költészet napja alkalmából a csíkszeredai színház épülete előtt.
Több műsorral is készült a Magyar költészet napjára a Csíki játékszín – hívják fel az érdekeltek figyelmét bejegyzésükben.
szóljon hozzá!