Fontos oktatáspolitikai hibákra világítanak rá a PISA-felmérés gyenge eredményei

Az viszont elvitathatatlan eredménye az országnak, hogy ezt a gyenge szintet tartani tudta – OECD-átlag ugyanis komoly romlást mutat az előző mérésekhez képest. A teljesítménymérés során nem a lexikális tudást vizsgálják, hanem a diákok (a 15 éves korosztály) által megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának a képességét, nemzetközi szinten összehasonlítható tesztanyagokkal.

Romániai épphogy megelőzte Kazahsztánt és Mongóliát

Ezúttal a matematikára fókuszáltak jobban a vizsgálat szervezői, így az e téren elért pontszámok alapján listázták a résztvevő államokat. Immár hagyományosnak mondhatóan a távol-keleti országok és a felmérésben külön résztvevőként megjelenő térségek, országrészek érték el a legnagyobb eredményeket:

Az OECD-átlag 472 pont. Románia a 45. helyen áll a matematikaeredmények alapján 428 ponttal, de a másik két tudásterületen is hasonló pontszámokat ért el, épphogy megelőzve Kazahsztánt és Mongóliát. Az EU-tagországok közül csak Bulgáriát tudta maga mögé utasítani.

Az EU-s viszonylatban gyengének számító romániai eredményeket jól tükrözi az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya is. A hatszintes skálán a diákoknak csak a 4 százaléka érte el legalább az ötös szintet matematikából, 49 százalékuk viszont 2-es szint alatt teljesített a felmérésen – utóbbit a funkcionális analfabetizmussal szokták azonosítani. Szövegértésből a kimagaslóan teljesítők aránya 2 százalék, az alulteljesítőké pedig 42; természettudományokban 1, illetve 44 százalék ez az arány.

A 2. szint elérése matematikából azt jelenti, hogy a tanulók közvetlen utasítások nélkül képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet egy egyszerű szituációt matematikailag ábrázolni, például összehasonlítani a teljes távolságot két alternatív útvonalon, vagy átváltani az árakat egy másik pénznemre. Romániai 51 százalékos eredménye lényegesen kisebb, mint OECD-országok átlaga (69 százalék), állapítja meg a felmérés, amely összehasonlításként azt is közli, hogy a lista élén álló országokban ez az arány meghaladja a 85 százalékot.

Az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya tekintetében Románia a 41. helyen áll a teljesítménymérési listán matematikából, a szövegértés esetében a 43., természettudományokban pedig az 50. helyen; utóbbi két tudásterületen Bulgáriát sem tudta megelőzni.

– fogalmazott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke, hangsúlyozva, hogy a tananyag és a vizsgakövetelmény-rendszer alapos, következetes és tantárgyközi szemléletű reformjára lenne szükség.

Az erdélyi magyar diákok jobban teljesítettek

Noha csak az új kerettanterv és az ahhoz hozzárendelt, az új szemléletnek megfelelően kidolgozott tananyagok bevezetése után számíthatunk jobb eredményekre, ez nem teljesen érvényes a magyar tannyelvű diákokra, ők ugyanis már most jobban teljesítettek román társaiknál. „Kiss Tamásék közölték már (Kiss Tamás szociológus, társadalomkutató, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója – szerk. megj.), hogy a magyar gyermekek – amennyiben a matematika- és szövegértés-képességet vesszük alapul – az OECD-átlag körüli értéken teljesítettek, tehát jobban, mint a többség. Ugyanis

– magyarázta Ferencz-Salamon Alpár, megjegyezve, éppen emiatt kíváncsian várja, hogy az intézet feldolgozza a romániai magyar diákok teljesítményét első alkalommal külön felmérő alminta adatait.

Ehhez képest Finnországban például öt éven keresztül tart a felkészítés a tanárképző intézetekben, ezzel párhuzamosan az oktató tanárokat is képzik, és csak azt követően vezetik be az új szemléletű tananyagot, hogy levonták a következtetéseket, mindenki választ kapott a kérdéseire, megértette a követelményeket és az új tananyag teljes filozófiáját. „Nálunk ez pont fordítva történik:

– magyarázta a visszásságokat Ferencz-Salamon Alpár.

Fontos kérdés a gyenge romániai PISA-eredményekkel, illetve a közoktatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban az is, hogy a diákok a birtokában vannak egyfajta lexikális tudásnak, csak nem tudják azt megfelelően alkalmazni, vagy eleve nem rendelkeznek az elvárt ismeretekkel? Az RMPSZ szakmai alelnöke szerint a megszerzett tudást nem tudják megfelelőképpen alkalmazni, ennek pedig az erősen vizsgaközpontú oktatási rendszer az oka.

– világított rá ezzel a gyenge PISA-elmérési eredményekhez vezető problémára is Ferencz-Salamon Alpár.