Sztrájkoló egészségügyi alkalmazottak Csíkszereda főterén. Csak az itteni kórházban áll fenn az aránytalanság a bérpótlékok tekintetében
Fotó: Borbély Fanni
Az egykori méltányossági szándék megbosszulta önmagát, igazságtalanná váltak a bérarányok a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház néhány osztályán. Megkérdeztük, más székelyföldi kórházban léteznek-e a csíkszeredaihoz hasonló bérproblémák.
Sztrájkőrséget állva hívták fel a figyelmet a múlt héten a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dolgozói az egészségügyi intézmény egyes osztályain fennálló bérfeszültségekre. Az eset kapcsán utánajártunk, hogy más székelyföldi kórházakban van-e hasonló probléma.
Sípolással, fütyüléssel fejezték ki tiltakozásukat a béraránytalanságok miatt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottai az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség által szervezett sztrájkőrségen szerdán, Csíkszereda főterén.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a téma kapcsán előbb magyarázattal szolgált az egészségügyi intézmények bérezési rendszerének jogi hátteréről. Mint mondta:
Ebben például meghatározzák azt is, hogy a különböző kórházi osztályokon mennyi lehet a bérpótlék. Vannak osztályok, amelyek esetében nem egy fix összeget, hanem bérpótlék-intervallumot állapítanak meg, ilyen többek között a pszichiátriai osztály, az ideggyógyászat, az intenzív terápiás részleg. András-Nagy Róbert ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
Ugyanakkor a pótlékok szintjének megállapítását el kell fogadnia az alkalmazottak érdekeit képviselő szakszervezetnek is. Tehát az intézményvezetés és a szakszervezet közös nevezőre kell jusson ezen a téren.
A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere továbbá nyomatékosította, hogy esetükben nem áll fenn olyan béraránytalanság, mint a csíkszeredai kórházban.
– jegyezte meg. Hozzátette, kórházukban van olyan osztály, ahol a pótlékintervallumból a magasabb összeget állapították meg, ilyen például az intenzív terápiás osztály. De nem minden részlegen lehetett ezt megvalósítani, hiszen
Ugyanis létezik előírás arra is, hogy hány százaléka lehet a béralap a megyei költségvetésnek, tehát adott a pénzkeret felső határértéke, amit nem lehet meghaladni.
Arra is kitért, hogy az elmúlt 4-5 évben sürgősségi kormányrendelettel határozták meg a bérszinteket, így azokat nem lehetett módosítani.
A kórházmenedzser szerint egyébként nemcsak a csíkszeredai kórházban vannak aránytalanságok a bérpótlékok terén, hanem az országban több más kórházban is. Mint mondta,
András-Nagy Róbert szerint eljött az ideje annak, hogy újragondolják a bérstruktúrát, és új alapokra helyezzék azt, mert
A kisegítő személyzet egy része, például a villanyszerelők, a beszerzők adott esetben kevesebbet keresnek, mint egy ápoló a kórházban, holott az ő munkájuk is kulcsfontosságú az egészségügyi intézmény akadálytalan működésében.
Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivője a fizetések kapcsán arról beszélt, hogy
„Általánosságban elmondható, hogy amennyit a törvény megengedett, azt meg is kapták a dolgozók, a pótlékintervallumból a magasabbik összeget, annak függvényében, hogy az adott osztályon a jogszabályok milyen lehetőséget biztosítanak erre” – magyarázta, hozzátéve, hogy olyan helyzet, mint a csíkszeredai kórházban, náluk nem áll fenn.
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórháznak több, mint ezer alkalmazottja van. Az intézmény sajtószóvivője Mariana Negoiţă kérdésünkre elmondta, hogy a személyzeti béreket a 2017. évi 153-as kerettörvény alapján számítják ki, amely a közpénzből fizetett alkalmazottakra vonatkozik.
Az illetékes szerint a sürgősségi klinikai kórházban nincsenek elégedetlenségek a bérbesorolások, fizetések miatt.
Mint ismert, sztrájkőrségeket tartott az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség Csíkszeredában, a megyei tanács épülete előtt, így tiltakozva a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottait érintő bérfeszültség miatt. Ugyanis, mint korábban írtuk,
Ez ahhoz vezetett, hogy a kisegítő személyzet akár többet is kereshetett egy asszisztensnél.
Arról is beszámoltunk, hogy a kórház vezetősége sajtótájékoztatót tartott az első sztrájkőrséget megelőzően, szerdán reggel, amelyen elmondták, hogy
Utóbbiak ugyanis már 2018-ban megkapták a korábbról elmaradt béremelést, a személyzet többi része esetében viszont évekre felosztott, szakaszos emelést írt elő a törvény. A juttatások mértékét elfogadta az alkalmazottak többségét akkor képviselő Sanitas szakszervezet.
Folytatta tiltakozó akcióját csütörtökön az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség: céljuk felhívni Hargita Megye Tanácsának figyelmét alárendelt intézménye, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottai között lévő bérfeszültségekre.
A kórház 2018-ban hozott döntéséből következett a későbbiekben a béraránytalanság, merthogy időközben megemelték a kisegítő személyzet bérét is. Viszont
Rákérdeztünk most a kórháznál, hogy melyek voltak azok a jogszabályok, amelyek úgymond megkötötték a kezüket. Márton Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház jogtanácsosa válaszul felsorolta mindazon sürgősségi kormányrendeleteket, amelyekről szó van: a 2018-ból származó 114-es, a 2020-ból az 1-es, és a 226-os, 2021-ből a 130-as, 2022-ből a 168-as, 2023-ból a 115-ös számú rendeleteket. A jogtanácsos rámutatott, hogy
Továbbá megkérdeztük azt is, hogy az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezet követelésének eleget téve, miért nem alkalmazzák a legfelsőbb bíróság 2023-ból származó 80-as számú döntését.
„A döntés az igazságszolgáltatásban dolgozó szak- és kisegítőszemélyzet fizetésére vonatkozik. A Brassói Táblabíróság felterjesztésére hozták meg. Konkrét, a táblabíróságon zajló peres ügyre vonatkozik.
– mutatott rá a jogtanácsos arra, hogy miért nem járható ez az út a helyzet megoldására.
Kérdés, hogy a kormány legújabb intézkedése, amelynek értelmében e hónaptól megemelik a fizetéseket az egészségügyben, javíthat-e az évek óta fennálló béraránytalanságokon a csíkszeredai kórház egyes osztályain.
A sztrájkőrséget tartó szakszervezet képviselői átiratot nyújtottak be a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz arról, hogy nem egységesek a bérpótlékok a csíkszeredai kórház egyes osztályain. „Nekünk ezt az átiratot kötelességünk továbbítani a kormányhivatalhoz, a belügyminisztériumhoz, és mivel törvénymódosítási javaslatra is szükség van, ezért valószínűleg az egészségügyi minisztériumnak is elküldjük” – mondta érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetője, Cristian Popescu Piedone kedden kijelentette, hogy kinevezése óta semmiféle hivatali visszaélést nem követett el, és úgy tűnik „sokakat nagyon zavarnak” az általa indított ellenőrzések.
Melléképület gyulladt ki a Maros megyei Magyarbükkösön keddre virradóra. A helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Kedd déltől éjszaka 3 óráig érvényes, a fele országot érintő elsőfokú (sárga jelzésű) viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Két országos ügynökség összeolvasztásából születik meg egy új állami intézmény: az Országos Környezetvédelmi és Védett Területek Ügynöksége (ANMAP). Folyamatban van a hivatalok átszervezése, az ígéretek szerint az ügyfélfogadás ezt nem sínyli meg.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetőjét, Cristian Popescu Piedonét érintő ügyben tart házkutatásokat kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – értesült az Agerpres hírügynökség ügyészségi forrásokból.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter hétfőn bejelentette az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedéseket.
Nagyon megszenvedi a turisztikai ágazat a vakációs utalványok értékcsökkentését és az önrészfizetési kötelezettséget. Ezt csak tetézi az áfaemelés – a két intézkedés együttes hatása miatt csődközelbe kerülhetnek egyes turisztikai vállalkozások.
Hét embert evakuáltak a Máramaros megyei Rónaszék településen, miután beomlott egy korábbi sóbánya. Az érintett területet négyezer négyzetméteren lezárták – tájékoztatott hétfőn este a Máramaros megyei prefektúra sajtószolgálata.
Bírálta hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök bizonyos kórházak szerinte eredménytelen menedzsmentjét, az aránytalan bérköltségeket és a digitalizáció késését.
1 hozzászólás