
Telesuli pedagógusoknak. Alapfokú képzés
Fotó: Haáz Vince
Márciustól kényszerből csöppent a pedagógustársadalom a digitalizált világba, és nagy részüknek megfelelő digitális alaptudás nélkül kellett helytállniuk. A végzős diákoknak szánt televíziós felkészítők után most a pedagógusoknak is készítettek televíziós képzést. Ferencz-Salamon Alpárral, az RMPSZ alelnökével jártuk körül a pedagógusok továbbképzésére irányuló lehetőségeket.
2020. augusztus 27., 15:572020. augusztus 27., 15:57
Áprilisban jelent meg az a tanügyminiszteri rendelet (a koronavírus-járványra egyfajta reagálásként), amely kötelezővé tette Romániában az online oktatást, ezzel azonban korántsem oldották meg a problémát, hiszen
mert a fogalom rengeteg formában értelmezhető: közösségi oldalak csoportjai, messenger típusú alkalmazások, Microsoft-, Google-programok és még sorolhatnánk.
Számos pedagógus, illetve szülő és diák kényszerült egyik napról a másikra a képernyők elé digitális tudás, eligazodás nélkül, hiszen eddig központi szinten nem tekintettek a digitális tanulásra lehetőségként. Az oktatási minisztérium és a romániai köztelevízió közös megvalósításaként jött létre tavasszal a Teleiskola, amely először csak román nyelven, majd néhány hétre rá, magyar nyelven is elindította a végzősök számára tervezett felkészítő órákat.
Ezen a héten a pedagógusok számára is elindult egy televíziós képzéssorozat, amely a tanárok, tanítók digitális készségeinek fejlesztését célozza meg:
A digitális kompetenciák fejlesztését követően minden nap egy-egy angol, spanyol, német, francia vagy olasz nyelvórát is közvetítenek. A televíziós tanóra hétköznaponként 9 órától kezdődik a Román Televízió 2-es csatornáján, és 15 órától vetítik az ismétlést, illetve minden műsor felkerül a televízió Youtube-csatornájára is, tehát bármikor visszanézhetőek.
Fotó: Haáz Vince
A szaktárca román nyelvvonalon jelentetett meg programokat, útmutatókat és gyakorlati online képzéseket is a tanárok, tanítók számára, valamint létezik számos román nyelvű platform is az online oktatásra, de
– mutatott rá a magyar pedagógusokat érintő problémára Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója.
„Az interetnikus kapcsolatokért felelős kormányzati hivatal által készített felmérésből is az derült ki, hogy a márciustól errefelé történő intézkedéssorozat a kisebbségi nyelven tanuló diákok irányába jelentős hiányosságokat szenvedett, mert a legtöbb program – a pedagógusszövetség által elkészített Telesuli projekt kivételével – és központi kezdeményezés nem jelent meg a kisebbségek anyanyelvén, tehát magyarul sem” – fejtette ki a Székelyhonnak a szövetség alelnöke.
Hozzáfűzte, üdvözli a pedagógusoknak szánt Telesuli kezdeményezést, annak ellenére, hogy nincs magyar vagy más kisebbségi nyelven megvalósított változata még. „A teleiskola műfaja betekintést ad a pedagógusoknak a digitális módszerek használatába, de ez a tanulási forma is a további önálló tanulásra alapoz, és ennek a kettőnek a kombinálásával tud egy pedagógus ismereteket szerezni. Mint iskolaigazgató ajánlottam a kollégáim figyelmébe ezt a televíziós műsort, hiszen
– osztotta meg velünk véleményét Ferencz-Salamon Alpár.
Egyre több pedagógus vesz részt
Erdélyi viszonylatban az RMPSZ szervezett magyar nyelvű, online eszközök és módszerek alkalmazását érintő továbbképzési programokat, ilyen volt a Bolyai Nyári Akadémia is, amelyre mintegy ötszáz pedagógus jelentkezett be. A pedagógusszövetség módszertani központjainak kisebb továbbképzési programjai jelenleg is zajlanak, de központi szervezésben főként a CRED nevű nagyobb európai uniós projekt keretén belül megtervezett továbbképzési programok léteztek, amelyekbe a magyar pedagógusoknak is lehetőségük volt becsatlakozni, de ezek is főként románul zajlottak. Az áprilisi időszaktól errefelé a Bolyai Nyári Akadémián kívül a kisebb helyi online képzéseken összesen még mintegy ezer magyar pedagógus vett részt. Ferencz-Salamon tapasztalata szerint sokkal több pedagógus vesz részt most ilyen képzéseken, mint azelőtt valaha.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!