
Telesuli pedagógusoknak. Alapfokú képzés
Fotó: Haáz Vince
Márciustól kényszerből csöppent a pedagógustársadalom a digitalizált világba, és nagy részüknek megfelelő digitális alaptudás nélkül kellett helytállniuk. A végzős diákoknak szánt televíziós felkészítők után most a pedagógusoknak is készítettek televíziós képzést. Ferencz-Salamon Alpárral, az RMPSZ alelnökével jártuk körül a pedagógusok továbbképzésére irányuló lehetőségeket.
2020. augusztus 27., 15:572020. augusztus 27., 15:57
Áprilisban jelent meg az a tanügyminiszteri rendelet (a koronavírus-járványra egyfajta reagálásként), amely kötelezővé tette Romániában az online oktatást, ezzel azonban korántsem oldották meg a problémát, hiszen
mert a fogalom rengeteg formában értelmezhető: közösségi oldalak csoportjai, messenger típusú alkalmazások, Microsoft-, Google-programok és még sorolhatnánk.
Számos pedagógus, illetve szülő és diák kényszerült egyik napról a másikra a képernyők elé digitális tudás, eligazodás nélkül, hiszen eddig központi szinten nem tekintettek a digitális tanulásra lehetőségként. Az oktatási minisztérium és a romániai köztelevízió közös megvalósításaként jött létre tavasszal a Teleiskola, amely először csak román nyelven, majd néhány hétre rá, magyar nyelven is elindította a végzősök számára tervezett felkészítő órákat.
Ezen a héten a pedagógusok számára is elindult egy televíziós képzéssorozat, amely a tanárok, tanítók digitális készségeinek fejlesztését célozza meg:
A digitális kompetenciák fejlesztését követően minden nap egy-egy angol, spanyol, német, francia vagy olasz nyelvórát is közvetítenek. A televíziós tanóra hétköznaponként 9 órától kezdődik a Román Televízió 2-es csatornáján, és 15 órától vetítik az ismétlést, illetve minden műsor felkerül a televízió Youtube-csatornájára is, tehát bármikor visszanézhetőek.
Fotó: Haáz Vince
A szaktárca román nyelvvonalon jelentetett meg programokat, útmutatókat és gyakorlati online képzéseket is a tanárok, tanítók számára, valamint létezik számos román nyelvű platform is az online oktatásra, de
– mutatott rá a magyar pedagógusokat érintő problémára Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója.
„Az interetnikus kapcsolatokért felelős kormányzati hivatal által készített felmérésből is az derült ki, hogy a márciustól errefelé történő intézkedéssorozat a kisebbségi nyelven tanuló diákok irányába jelentős hiányosságokat szenvedett, mert a legtöbb program – a pedagógusszövetség által elkészített Telesuli projekt kivételével – és központi kezdeményezés nem jelent meg a kisebbségek anyanyelvén, tehát magyarul sem” – fejtette ki a Székelyhonnak a szövetség alelnöke.
Hozzáfűzte, üdvözli a pedagógusoknak szánt Telesuli kezdeményezést, annak ellenére, hogy nincs magyar vagy más kisebbségi nyelven megvalósított változata még. „A teleiskola műfaja betekintést ad a pedagógusoknak a digitális módszerek használatába, de ez a tanulási forma is a további önálló tanulásra alapoz, és ennek a kettőnek a kombinálásával tud egy pedagógus ismereteket szerezni. Mint iskolaigazgató ajánlottam a kollégáim figyelmébe ezt a televíziós műsort, hiszen
– osztotta meg velünk véleményét Ferencz-Salamon Alpár.
Egyre több pedagógus vesz részt
Erdélyi viszonylatban az RMPSZ szervezett magyar nyelvű, online eszközök és módszerek alkalmazását érintő továbbképzési programokat, ilyen volt a Bolyai Nyári Akadémia is, amelyre mintegy ötszáz pedagógus jelentkezett be. A pedagógusszövetség módszertani központjainak kisebb továbbképzési programjai jelenleg is zajlanak, de központi szervezésben főként a CRED nevű nagyobb európai uniós projekt keretén belül megtervezett továbbképzési programok léteztek, amelyekbe a magyar pedagógusoknak is lehetőségük volt becsatlakozni, de ezek is főként románul zajlottak. Az áprilisi időszaktól errefelé a Bolyai Nyári Akadémián kívül a kisebb helyi online képzéseken összesen még mintegy ezer magyar pedagógus vett részt. Ferencz-Salamon tapasztalata szerint sokkal több pedagógus vesz részt most ilyen képzéseken, mint azelőtt valaha.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
szóljon hozzá!