
Telesuli pedagógusoknak. Alapfokú képzés
Fotó: Haáz Vince
Márciustól kényszerből csöppent a pedagógustársadalom a digitalizált világba, és nagy részüknek megfelelő digitális alaptudás nélkül kellett helytállniuk. A végzős diákoknak szánt televíziós felkészítők után most a pedagógusoknak is készítettek televíziós képzést. Ferencz-Salamon Alpárral, az RMPSZ alelnökével jártuk körül a pedagógusok továbbképzésére irányuló lehetőségeket.
2020. augusztus 27., 15:572020. augusztus 27., 15:57
Áprilisban jelent meg az a tanügyminiszteri rendelet (a koronavírus-járványra egyfajta reagálásként), amely kötelezővé tette Romániában az online oktatást, ezzel azonban korántsem oldották meg a problémát, hiszen
mert a fogalom rengeteg formában értelmezhető: közösségi oldalak csoportjai, messenger típusú alkalmazások, Microsoft-, Google-programok és még sorolhatnánk.
Számos pedagógus, illetve szülő és diák kényszerült egyik napról a másikra a képernyők elé digitális tudás, eligazodás nélkül, hiszen eddig központi szinten nem tekintettek a digitális tanulásra lehetőségként. Az oktatási minisztérium és a romániai köztelevízió közös megvalósításaként jött létre tavasszal a Teleiskola, amely először csak román nyelven, majd néhány hétre rá, magyar nyelven is elindította a végzősök számára tervezett felkészítő órákat.
Ezen a héten a pedagógusok számára is elindult egy televíziós képzéssorozat, amely a tanárok, tanítók digitális készségeinek fejlesztését célozza meg:
A digitális kompetenciák fejlesztését követően minden nap egy-egy angol, spanyol, német, francia vagy olasz nyelvórát is közvetítenek. A televíziós tanóra hétköznaponként 9 órától kezdődik a Román Televízió 2-es csatornáján, és 15 órától vetítik az ismétlést, illetve minden műsor felkerül a televízió Youtube-csatornájára is, tehát bármikor visszanézhetőek.
Fotó: Haáz Vince
A szaktárca román nyelvvonalon jelentetett meg programokat, útmutatókat és gyakorlati online képzéseket is a tanárok, tanítók számára, valamint létezik számos román nyelvű platform is az online oktatásra, de
– mutatott rá a magyar pedagógusokat érintő problémára Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója.
„Az interetnikus kapcsolatokért felelős kormányzati hivatal által készített felmérésből is az derült ki, hogy a márciustól errefelé történő intézkedéssorozat a kisebbségi nyelven tanuló diákok irányába jelentős hiányosságokat szenvedett, mert a legtöbb program – a pedagógusszövetség által elkészített Telesuli projekt kivételével – és központi kezdeményezés nem jelent meg a kisebbségek anyanyelvén, tehát magyarul sem” – fejtette ki a Székelyhonnak a szövetség alelnöke.
Hozzáfűzte, üdvözli a pedagógusoknak szánt Telesuli kezdeményezést, annak ellenére, hogy nincs magyar vagy más kisebbségi nyelven megvalósított változata még. „A teleiskola műfaja betekintést ad a pedagógusoknak a digitális módszerek használatába, de ez a tanulási forma is a további önálló tanulásra alapoz, és ennek a kettőnek a kombinálásával tud egy pedagógus ismereteket szerezni. Mint iskolaigazgató ajánlottam a kollégáim figyelmébe ezt a televíziós műsort, hiszen
– osztotta meg velünk véleményét Ferencz-Salamon Alpár.
Egyre több pedagógus vesz részt
Erdélyi viszonylatban az RMPSZ szervezett magyar nyelvű, online eszközök és módszerek alkalmazását érintő továbbképzési programokat, ilyen volt a Bolyai Nyári Akadémia is, amelyre mintegy ötszáz pedagógus jelentkezett be. A pedagógusszövetség módszertani központjainak kisebb továbbképzési programjai jelenleg is zajlanak, de központi szervezésben főként a CRED nevű nagyobb európai uniós projekt keretén belül megtervezett továbbképzési programok léteztek, amelyekbe a magyar pedagógusoknak is lehetőségük volt becsatlakozni, de ezek is főként románul zajlottak. Az áprilisi időszaktól errefelé a Bolyai Nyári Akadémián kívül a kisebb helyi online képzéseken összesen még mintegy ezer magyar pedagógus vett részt. Ferencz-Salamon tapasztalata szerint sokkal több pedagógus vesz részt most ilyen képzéseken, mint azelőtt valaha.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
szóljon hozzá!