
Telesuli pedagógusoknak. Alapfokú képzés
Fotó: Haáz Vince
Márciustól kényszerből csöppent a pedagógustársadalom a digitalizált világba, és nagy részüknek megfelelő digitális alaptudás nélkül kellett helytállniuk. A végzős diákoknak szánt televíziós felkészítők után most a pedagógusoknak is készítettek televíziós képzést. Ferencz-Salamon Alpárral, az RMPSZ alelnökével jártuk körül a pedagógusok továbbképzésére irányuló lehetőségeket.
2020. augusztus 27., 15:572020. augusztus 27., 15:57
Áprilisban jelent meg az a tanügyminiszteri rendelet (a koronavírus-járványra egyfajta reagálásként), amely kötelezővé tette Romániában az online oktatást, ezzel azonban korántsem oldották meg a problémát, hiszen
mert a fogalom rengeteg formában értelmezhető: közösségi oldalak csoportjai, messenger típusú alkalmazások, Microsoft-, Google-programok és még sorolhatnánk.
Számos pedagógus, illetve szülő és diák kényszerült egyik napról a másikra a képernyők elé digitális tudás, eligazodás nélkül, hiszen eddig központi szinten nem tekintettek a digitális tanulásra lehetőségként. Az oktatási minisztérium és a romániai köztelevízió közös megvalósításaként jött létre tavasszal a Teleiskola, amely először csak román nyelven, majd néhány hétre rá, magyar nyelven is elindította a végzősök számára tervezett felkészítő órákat.
Ezen a héten a pedagógusok számára is elindult egy televíziós képzéssorozat, amely a tanárok, tanítók digitális készségeinek fejlesztését célozza meg:
A digitális kompetenciák fejlesztését követően minden nap egy-egy angol, spanyol, német, francia vagy olasz nyelvórát is közvetítenek. A televíziós tanóra hétköznaponként 9 órától kezdődik a Román Televízió 2-es csatornáján, és 15 órától vetítik az ismétlést, illetve minden műsor felkerül a televízió Youtube-csatornájára is, tehát bármikor visszanézhetőek.
Fotó: Haáz Vince
A szaktárca román nyelvvonalon jelentetett meg programokat, útmutatókat és gyakorlati online képzéseket is a tanárok, tanítók számára, valamint létezik számos román nyelvű platform is az online oktatásra, de
– mutatott rá a magyar pedagógusokat érintő problémára Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója.
„Az interetnikus kapcsolatokért felelős kormányzati hivatal által készített felmérésből is az derült ki, hogy a márciustól errefelé történő intézkedéssorozat a kisebbségi nyelven tanuló diákok irányába jelentős hiányosságokat szenvedett, mert a legtöbb program – a pedagógusszövetség által elkészített Telesuli projekt kivételével – és központi kezdeményezés nem jelent meg a kisebbségek anyanyelvén, tehát magyarul sem” – fejtette ki a Székelyhonnak a szövetség alelnöke.
Hozzáfűzte, üdvözli a pedagógusoknak szánt Telesuli kezdeményezést, annak ellenére, hogy nincs magyar vagy más kisebbségi nyelven megvalósított változata még. „A teleiskola műfaja betekintést ad a pedagógusoknak a digitális módszerek használatába, de ez a tanulási forma is a további önálló tanulásra alapoz, és ennek a kettőnek a kombinálásával tud egy pedagógus ismereteket szerezni. Mint iskolaigazgató ajánlottam a kollégáim figyelmébe ezt a televíziós műsort, hiszen
– osztotta meg velünk véleményét Ferencz-Salamon Alpár.
Egyre több pedagógus vesz részt
Erdélyi viszonylatban az RMPSZ szervezett magyar nyelvű, online eszközök és módszerek alkalmazását érintő továbbképzési programokat, ilyen volt a Bolyai Nyári Akadémia is, amelyre mintegy ötszáz pedagógus jelentkezett be. A pedagógusszövetség módszertani központjainak kisebb továbbképzési programjai jelenleg is zajlanak, de központi szervezésben főként a CRED nevű nagyobb európai uniós projekt keretén belül megtervezett továbbképzési programok léteztek, amelyekbe a magyar pedagógusoknak is lehetőségük volt becsatlakozni, de ezek is főként románul zajlottak. Az áprilisi időszaktól errefelé a Bolyai Nyári Akadémián kívül a kisebb helyi online képzéseken összesen még mintegy ezer magyar pedagógus vett részt. Ferencz-Salamon tapasztalata szerint sokkal több pedagógus vesz részt most ilyen képzéseken, mint azelőtt valaha.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!