
Telesuli pedagógusoknak. Alapfokú képzés
Fotó: Haáz Vince
Márciustól kényszerből csöppent a pedagógustársadalom a digitalizált világba, és nagy részüknek megfelelő digitális alaptudás nélkül kellett helytállniuk. A végzős diákoknak szánt televíziós felkészítők után most a pedagógusoknak is készítettek televíziós képzést. Ferencz-Salamon Alpárral, az RMPSZ alelnökével jártuk körül a pedagógusok továbbképzésére irányuló lehetőségeket.
2020. augusztus 27., 15:572020. augusztus 27., 15:57
Áprilisban jelent meg az a tanügyminiszteri rendelet (a koronavírus-járványra egyfajta reagálásként), amely kötelezővé tette Romániában az online oktatást, ezzel azonban korántsem oldották meg a problémát, hiszen
mert a fogalom rengeteg formában értelmezhető: közösségi oldalak csoportjai, messenger típusú alkalmazások, Microsoft-, Google-programok és még sorolhatnánk.
Számos pedagógus, illetve szülő és diák kényszerült egyik napról a másikra a képernyők elé digitális tudás, eligazodás nélkül, hiszen eddig központi szinten nem tekintettek a digitális tanulásra lehetőségként. Az oktatási minisztérium és a romániai köztelevízió közös megvalósításaként jött létre tavasszal a Teleiskola, amely először csak román nyelven, majd néhány hétre rá, magyar nyelven is elindította a végzősök számára tervezett felkészítő órákat.
Ezen a héten a pedagógusok számára is elindult egy televíziós képzéssorozat, amely a tanárok, tanítók digitális készségeinek fejlesztését célozza meg:
A digitális kompetenciák fejlesztését követően minden nap egy-egy angol, spanyol, német, francia vagy olasz nyelvórát is közvetítenek. A televíziós tanóra hétköznaponként 9 órától kezdődik a Román Televízió 2-es csatornáján, és 15 órától vetítik az ismétlést, illetve minden műsor felkerül a televízió Youtube-csatornájára is, tehát bármikor visszanézhetőek.
Fotó: Haáz Vince
A szaktárca román nyelvvonalon jelentetett meg programokat, útmutatókat és gyakorlati online képzéseket is a tanárok, tanítók számára, valamint létezik számos román nyelvű platform is az online oktatásra, de
– mutatott rá a magyar pedagógusokat érintő problémára Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója.
„Az interetnikus kapcsolatokért felelős kormányzati hivatal által készített felmérésből is az derült ki, hogy a márciustól errefelé történő intézkedéssorozat a kisebbségi nyelven tanuló diákok irányába jelentős hiányosságokat szenvedett, mert a legtöbb program – a pedagógusszövetség által elkészített Telesuli projekt kivételével – és központi kezdeményezés nem jelent meg a kisebbségek anyanyelvén, tehát magyarul sem” – fejtette ki a Székelyhonnak a szövetség alelnöke.
Hozzáfűzte, üdvözli a pedagógusoknak szánt Telesuli kezdeményezést, annak ellenére, hogy nincs magyar vagy más kisebbségi nyelven megvalósított változata még. „A teleiskola műfaja betekintést ad a pedagógusoknak a digitális módszerek használatába, de ez a tanulási forma is a további önálló tanulásra alapoz, és ennek a kettőnek a kombinálásával tud egy pedagógus ismereteket szerezni. Mint iskolaigazgató ajánlottam a kollégáim figyelmébe ezt a televíziós műsort, hiszen
– osztotta meg velünk véleményét Ferencz-Salamon Alpár.
Egyre több pedagógus vesz részt
Erdélyi viszonylatban az RMPSZ szervezett magyar nyelvű, online eszközök és módszerek alkalmazását érintő továbbképzési programokat, ilyen volt a Bolyai Nyári Akadémia is, amelyre mintegy ötszáz pedagógus jelentkezett be. A pedagógusszövetség módszertani központjainak kisebb továbbképzési programjai jelenleg is zajlanak, de központi szervezésben főként a CRED nevű nagyobb európai uniós projekt keretén belül megtervezett továbbképzési programok léteztek, amelyekbe a magyar pedagógusoknak is lehetőségük volt becsatlakozni, de ezek is főként románul zajlottak. Az áprilisi időszaktól errefelé a Bolyai Nyári Akadémián kívül a kisebb helyi online képzéseken összesen még mintegy ezer magyar pedagógus vett részt. Ferencz-Salamon tapasztalata szerint sokkal több pedagógus vesz részt most ilyen képzéseken, mint azelőtt valaha.
Fórumot szervezett Hargita Megye Tanácsa Székelyudvarhelyen az új, integrált hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán, ami decembertől lép érvénybe.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
Továbbra is több a kérdés, mint a válasz a decembertől bevezetendő megyei szintű hulladékszállítás kapcsán. A kérdések tisztázására Hargita Megye Tanácsa fórumot szervezett. A beszélgetést a Székelyhon élőben közvetíti.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
szóljon hozzá!