
A Patak utcai juhmészárlás bizonyítékai
Fotó: Demeter Ferenc Facebook-oldala
Több háromszéki településről kaptunk jelzést medvék jelenlétéről az utóbbi időben, legutóbb Mikóújfaluban kongatták meg a medveveszélyt jelző „vészharangot”. A nagyvadak „látogatását” feldúlt gazdaságok, megritkított állatállományok jelzik. Az egyre szaporodó medveportyázások tükrében a helyi önkormányzatoknál úgy vélik, nem tudják szavatolni az emberek biztonságát. Ami nem is csoda, a csendőrségnek év eleje óta húsz alkalommal kellett elűznie a medvéket a településekről.
2023. május 10., 18:222023. május 10., 18:22
2023. május 10., 18:232023. május 10., 18:23
Éppen egy hete, május 3-án tört be a medve Mikóújfaluban egy Patak utcai lakóház kertjébe – ahol három juhot és két fiatal bárányt ölt meg –, tegnap pedig újabb medvét láttak a faluban, ezúttal a lakók által sűrűn látogatott Bedő-forrás környékén.
„Újra megkérek mindenkit, legyen nagyon figyelmes, és ha medvét lát, hívja a 112-es segélyhívószámot vagy engem mint a vészhelyzeti bizottság vezetőjét” – fordult a község lakóihoz Facebook-oldalán Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere.
A május 3-i medvetámadás kapcsán sem rejtette véka alá véleményét a településvezető. „A medve nem is időzíthetett volna jobban, ugyanis ma (május 3-án – szerk. megj.) közvita zajlik a környezetvédelmi minisztériumban arról, hogy
– írta a pusztításról készült fotók mellé Demeter.
Fotó: Demeter Ferenc Facebook-oldala
A polgármester szerint a nagyvad másnap visszatért a helyszínre, és miután elkergették, többé nem látták. A hét elején egy másik példány bukkant fel a településen, a borvízforrás közelében.
„Aggódom, mert a forrás, ahol a medvét láttuk, nagyon népszerű hely, sokan járnak oda ásványvízért, még Brassóból és Barótról is jönnek. És biztos, hogy nem egy medvével van dolgunk, mert alig hívtuk össze a kárfelmérő bizottságot a támadáshoz, amikor riasztottak, hogy egy körülbelül kétéves medve bement valakinek a kertjébe.
– nyilatkozta a sajtónak Demeter Ferenc polgármester.
Az elöljáró ismételten arra kéri a lakókat, ha medvét látnak, hívják a 112-es segélyhívószámot, mert akkor hivatalossá válnak a bejelentések.
A környezetvédelmi tárca eredetileg 14 medve kilövését engedélyezte Kovászna megyében az idei évre, de nemrég további héttel növelte a számukat – tudtuk meg a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől.
„Mikóújfalu környékén egy hét alatt öt medvét láttunk. Akkor mit jelent hét engedély ehhez viszonyítva?” – tette fel a kérdést a polgármester, hozzátéve, hogy
A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu szerint nem Mikóújfalu az egyetlen település a megyében, ahol az emberek állandó fenyegetettségben élnek a medvék miatt. A hivatalnak pontos nyilvántartása van erre vonatkozóan, hisz idéntől ők bonyolítják le a vadállatok által okozott károk megtérítését. Az érintetteknek a kártérítési kérelmüket annak a közigazgatási területi egységnek a hivatalánál kell benyújtaniuk, ahol az eset történt, a kártérítésről való döntés és a bizottság által meghatározott összegek kifizetése pedig az Országos Környezetvédelmi Ügynökség feladata.
„Az elmúlt egy hónapban Szitabodzán egy szarvasmarhát, Csernátonban és Szentkatolnán juhokat ölt a medve, Előpatakon pedig egy méhest pusztított el. Amióta fizetünk, minket értesítenek, mi készítjük el a jelentést, aláírjuk a fizetési határozatot és kártérítési pénzt kérünk az országos ügynökségtől. Az eljárás leegyszerűsödött, azaz tudjuk, hogy mit fizetünk és mit utasítunk el, illetve mi okból.
– mondta el Gheorghe Neagu.
Év eleje óta a Kovászna megyei csendőrök húsz alkalommal avatkoztak be, hogy elűzzék a medvéket a megye lakott területeiről.
Árkoson és Málnáson kétszer is, de ezenkívül Árapatakon, Csernátonban, Dálnokon, Előpatakon, Kálnokban, Kisbaconban, Kovásznán, Kőröspatakon, Lisznyóban, Mikóújfaluban, Nagybaconban, Ojtozban, Rétyen, Sugásfürdőn, Virágospatakon és Zabratón – olvasható a Kovászna Megyei Csendőr-felügyelőség jelentésében.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
1 hozzászólás