
Hétfőtől már nem oltanak az oltóközpontokban. A negyedik oltást a háziorvosok egy részénél lehet beadatni
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Meglehetősen rosszul, gyakorlatilag a koronavírus elleni negyedik oltás igénylésének a kezdetére időzítették a központi hatóságok az ország összes oltóközpontjának a bezárását. Július elsejétől az oltások beadása átkerül ugyan a háziorvosok hatáskörébe, a köztes időszakban azonban éppen a nagy lélekszámú településeken, tehát a városokban csökken leginkább az oltási kapacitás.
2022. május 14., 21:252022. május 14., 21:25
2022. május 14., 21:282022. május 14., 21:28
Hétfőtől igényelhetik a koronavírus elleni negyedik oltást azok, akik már legalább négy hónapja megkapták a harmadik dózist – erről döntött szerdán az egészségügyi minisztérium. Ezzel párhuzamosan azonban bezárják az ország összes oltóközpontját, ugyanis erre vonatkozóan már korábban sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány.
Noha az oltóközpontok teljes felszámolása július elsején ér véget, ez csak az adminisztratív, illetve pénzügyi teendőkre – például az iratok átadására, a bérek kifizetésére – vonatkozik, az oltóközpontokat már május közepén be kell zárni, ezt írja elő a 44-es számú, április közepén megjelent sürgősségi kormányrendelet, amely 30 nap határidőt szab meg a központok bezárására – tájékoztatott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, miután tüzetesen megnézte a vonatkozó szabályozásokat, keresve annak a lehetőségét, hogy június végéig nyitva tarthatnák-e az oltakozási helyiségeket a megyében. Ugyanis – egy másik rendelkezés értelmében – az oltások beadása csak július elsejétől kerül át a háziorvosok hatáskörébe.
Kicsit visszásnak tűnik, hogy 15-én bezárnak a központok és 16-án kezdődik a negyedik oltások beadása, de Tar Gyöngyi úgy gondolja, hogy ezúttal nem nő meg jelentősen az igénylések száma, tehát a negyedik oltást nem fogják tömegesen igényelni már az első napokban, így a hozzáférésben nem lesznek fennakadások.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a 123 Hargita megyei háziorvosi rendelő közül 42-ben vállalták a védőoltás beadását. A lista megtalálható a megyei egészségbiztosítási pénztár honalapján. Ezeknek a rendelőknek a jó része azonban vidéken található, korábban ugyanis ott volt a legnagyobb szükség az oltáskapacitás bővítésére, tekintve, hogy az oltóközpontok többségét a városokban nyitották meg. Ezeket azonban most bezárják, így
Azok, akik beadatnák a negyedik oltást, a május 16-tól július 1-ig tartó időszakban azoknál a háziorvosoknál jelentkezhetnek, akik szerződést kötöttek a koronavírus elleni vakcinák beadására – mondta kérdésünkre Tar Gyöngyi. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője július elsejétől az oltáskapacitás bővülésére számít, hiszen, mint mondta, akkortól adminisztratív szempontból a koronavírus elleni oltás is bekerül a többi védőoltás közé.
A háziorvosok által végzett oltási tevékenység – amelynek része lesz a koronavírus elleni védőoltás beadása is, akárcsak az influenza elleni, illetve más védőoltások beadása – egy egységes szerződés része lesz, amelyet az egészségügyi igazgatósággal kötnek majd meg a háziorvosok, mint ahogyan – a koronavírus elleni immunizálást leszámítva – ez korábban is történt – magyarázta Tar Gyöngyi.
– mondta Tar Gyöngyi. Ezt tehetik azok is, akik a közelmúltban, valamelyik oltóközpontban adatták be a vakcina első adagját, hiszen az emlékeztető, második oltás idején már nem lesznek nyitva a központok.
A negyedik oltást egyébként azok a 18-ik életévüket betöltött személyek igényelhetik, akik már legalább négy hónapja megkapták a harmadik oltást, a vakcina beadatása főként a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára ajánlott, főként az időseknek (60 éven felüli), illetve krónikus betegségben szenvedőknek.
A múlt évben történt vadkároknak valamivel több, mint a hatvan százaléka esetében kaptak kártérítést a Hargita megyei károsultak, a közeljövőben viszont várhatóan a fennmaradó hányaduk is pénzéhez jut. Ők többnyire terméskárok megtérítésére várnak.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
szóljon hozzá!