
Hétfőtől már nem oltanak az oltóközpontokban. A negyedik oltást a háziorvosok egy részénél lehet beadatni
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Meglehetősen rosszul, gyakorlatilag a koronavírus elleni negyedik oltás igénylésének a kezdetére időzítették a központi hatóságok az ország összes oltóközpontjának a bezárását. Július elsejétől az oltások beadása átkerül ugyan a háziorvosok hatáskörébe, a köztes időszakban azonban éppen a nagy lélekszámú településeken, tehát a városokban csökken leginkább az oltási kapacitás.
2022. május 14., 21:252022. május 14., 21:25
2022. május 14., 21:282022. május 14., 21:28
Hétfőtől igényelhetik a koronavírus elleni negyedik oltást azok, akik már legalább négy hónapja megkapták a harmadik dózist – erről döntött szerdán az egészségügyi minisztérium. Ezzel párhuzamosan azonban bezárják az ország összes oltóközpontját, ugyanis erre vonatkozóan már korábban sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány.
Noha az oltóközpontok teljes felszámolása július elsején ér véget, ez csak az adminisztratív, illetve pénzügyi teendőkre – például az iratok átadására, a bérek kifizetésére – vonatkozik, az oltóközpontokat már május közepén be kell zárni, ezt írja elő a 44-es számú, április közepén megjelent sürgősségi kormányrendelet, amely 30 nap határidőt szab meg a központok bezárására – tájékoztatott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, miután tüzetesen megnézte a vonatkozó szabályozásokat, keresve annak a lehetőségét, hogy június végéig nyitva tarthatnák-e az oltakozási helyiségeket a megyében. Ugyanis – egy másik rendelkezés értelmében – az oltások beadása csak július elsejétől kerül át a háziorvosok hatáskörébe.
Kicsit visszásnak tűnik, hogy 15-én bezárnak a központok és 16-án kezdődik a negyedik oltások beadása, de Tar Gyöngyi úgy gondolja, hogy ezúttal nem nő meg jelentősen az igénylések száma, tehát a negyedik oltást nem fogják tömegesen igényelni már az első napokban, így a hozzáférésben nem lesznek fennakadások.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a 123 Hargita megyei háziorvosi rendelő közül 42-ben vállalták a védőoltás beadását. A lista megtalálható a megyei egészségbiztosítási pénztár honalapján. Ezeknek a rendelőknek a jó része azonban vidéken található, korábban ugyanis ott volt a legnagyobb szükség az oltáskapacitás bővítésére, tekintve, hogy az oltóközpontok többségét a városokban nyitották meg. Ezeket azonban most bezárják, így
Azok, akik beadatnák a negyedik oltást, a május 16-tól július 1-ig tartó időszakban azoknál a háziorvosoknál jelentkezhetnek, akik szerződést kötöttek a koronavírus elleni vakcinák beadására – mondta kérdésünkre Tar Gyöngyi. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője július elsejétől az oltáskapacitás bővülésére számít, hiszen, mint mondta, akkortól adminisztratív szempontból a koronavírus elleni oltás is bekerül a többi védőoltás közé.
A háziorvosok által végzett oltási tevékenység – amelynek része lesz a koronavírus elleni védőoltás beadása is, akárcsak az influenza elleni, illetve más védőoltások beadása – egy egységes szerződés része lesz, amelyet az egészségügyi igazgatósággal kötnek majd meg a háziorvosok, mint ahogyan – a koronavírus elleni immunizálást leszámítva – ez korábban is történt – magyarázta Tar Gyöngyi.
– mondta Tar Gyöngyi. Ezt tehetik azok is, akik a közelmúltban, valamelyik oltóközpontban adatták be a vakcina első adagját, hiszen az emlékeztető, második oltás idején már nem lesznek nyitva a központok.
A negyedik oltást egyébként azok a 18-ik életévüket betöltött személyek igényelhetik, akik már legalább négy hónapja megkapták a harmadik oltást, a vakcina beadatása főként a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára ajánlott, főként az időseknek (60 éven felüli), illetve krónikus betegségben szenvedőknek.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
szóljon hozzá!