
Ozsdolán közel ezer család látja kárát az állam mohóságának
Fotó: Kocsis Károly
Többszöri halasztás után a Kézdivásárhelyi Bíróság szeptember 17-én tette közzé a pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közti perben hozott ítéletét. Az alapfokú döntés értelmében az állam közel 2600 hektárnyi erdőt vehet el az emberektől.
2024. szeptember 20., 12:102024. szeptember 20., 12:10
Sovány vigasznak tűnik, hogy a bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének, és végül nem a pénzügyminisztérium által eredetileg kiszemelt összes, 2900 hektárnyi erdő „visszaállamosítását”, hanem
Ha az ítélet jogerőre lép, az említett erdőterület visszakerül a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe.
A 986 tagot számláló, Pál István által vezetett ozsdolai Láros Közbirtokosságnak 2001-ben sikerült 2900 hektárnyi erdejét visszaszereznie a román államtól, ám korántsem az összes, őt megillető, telekkönyvileg igazolható vagyonát, hiszen több mint 1800 hektár a Vrancea megyeiek kezében maradt. 2018 júliusában, az 1991/18-as, utólag módosított földtörvény alapján újabb 33 hektár erdőért indítottak pert az ozsdolai és a megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva állami erdészet ellen.
Pál István, az ozsdolai Láros Közbirtokosság elnöke
Fotó: Kocsis Károly
Aztán erre egyfajta válaszképpen vagy ettől függetlenül, de ugyanazon év októberében
Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha az erdőikért.
Érdekes módon azonban a pénzügyminisztérium a Vrancea megyében „ragadt” erdőkre nem vetett szemet, holott azok is az ugyanazon a telekkönyvön szerepelnek. Ekkor ebben már sokan olyasfajta visszaállamosítási kísérletet láttak, amilyennek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a Bánffy család esett áldozatául, és már egy éve zajlott a lövétei közbirtokosság ellen indított per is, amely révén az állam 1416 hektár erdőt (a 2300-ból) kívánt megkaparintani.

„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke.
hiszen az előző esztendőben például összesen 898 ezer lejnyi osztalékot vettek fel készpénzben és fában.
Ugyanakkor a közbirtokosság gazdasági vállalkozása 15 embernek állást, további 50-60-nak pedig időszakos megélhetési lehetőséget biztosított. Az ozsdolai erdő hektáronkénti átlagos ára akkoriban 700 lejt tett ki, de 10–12 ezer lejért is cserélt már gazdát terület.
Az első tárgyalást 2019. április 2-án tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon, amelynek épülete előtt
Az alperest dr. Laczkó-Dávid Géza kézdivásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a pernek a Kovásznai Megyei Törvényszékre való áthelyezését kérte, hiszen egy kézdivásárhelyi döntés után a felek számára egyetlen fellebbezési fórum marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A Brassói Táblabíróság azonban még az év augusztusában visszahelyezte a pert a céhes városba, később pedig a Romsilva is belépett felperesként.
Az ozsdolai hősök emlékműve. Foroghatnak a sírjukban
Fotó: Kocsis Károly
Innentől kezdve tárgyalások, de inkább halasztások hosszú sora következett, miközben újabb jogi és magánszemélyek is beléptek a perbe. Végül 2024. június 25-én, az ügy 26. tárgyalásán az ülésvezető elnök július 10-re ígérte az alapfokú ítélet kihirdetését, amit előbb július 25-re napoltak el, végül szeptember 17-én tették közzé.
Közben, április 9-én, ozsdolai mintára a pénzügyminisztérium a papolci Imreh Albert Közbirtokosság által 2005-ben visszaszerzett 747 hektár erdő és 646 hektár legelő (amiből 170 hektár beerdősödött legelő) tulajdonjoga megszüntetésért is pert indított. A visszaállamosítás kísértete kezd egyre mohóbb megnyilvánulási formát ölteni Székelyföldön…

Perbe hívta a pénzügyminisztérium az állam nevében a papolci Imreh Albert közbirtokosságot, 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjogát vitatva – tudtuk meg Porzsolt Leventétől.
Idén is megrendezik Marosvásárhelyen a Virágvasárnapi passió előadást, amelyen a résztvevők együtt élhetik át Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Az érdeklődőket vasárnap 17 órára várják a Nyári Színpadhoz.
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt, és első lépésként előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.
Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.
A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
1 hozzászólás