Ozsdolán közel ezer család látja kárát az állam mohóságának
Fotó: Kocsis Károly
Többszöri halasztás után a Kézdivásárhelyi Bíróság szeptember 17-én tette közzé a pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közti perben hozott ítéletét. Az alapfokú döntés értelmében az állam közel 2600 hektárnyi erdőt vehet el az emberektől.
2024. szeptember 20., 12:102024. szeptember 20., 12:10
Sovány vigasznak tűnik, hogy a bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének, és végül nem a pénzügyminisztérium által eredetileg kiszemelt összes, 2900 hektárnyi erdő „visszaállamosítását”, hanem
Ha az ítélet jogerőre lép, az említett erdőterület visszakerül a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe.
A 986 tagot számláló, Pál István által vezetett ozsdolai Láros Közbirtokosságnak 2001-ben sikerült 2900 hektárnyi erdejét visszaszereznie a román államtól, ám korántsem az összes, őt megillető, telekkönyvileg igazolható vagyonát, hiszen több mint 1800 hektár a Vrancea megyeiek kezében maradt. 2018 júliusában, az 1991/18-as, utólag módosított földtörvény alapján újabb 33 hektár erdőért indítottak pert az ozsdolai és a megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva állami erdészet ellen.
Pál István, az ozsdolai Láros Közbirtokosság elnöke
Fotó: Kocsis Károly
Aztán erre egyfajta válaszképpen vagy ettől függetlenül, de ugyanazon év októberében
Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha az erdőikért.
Érdekes módon azonban a pénzügyminisztérium a Vrancea megyében „ragadt” erdőkre nem vetett szemet, holott azok is az ugyanazon a telekkönyvön szerepelnek. Ekkor ebben már sokan olyasfajta visszaállamosítási kísérletet láttak, amilyennek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a Bánffy család esett áldozatául, és már egy éve zajlott a lövétei közbirtokosság ellen indított per is, amely révén az állam 1416 hektár erdőt (a 2300-ból) kívánt megkaparintani.
„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke.
hiszen az előző esztendőben például összesen 898 ezer lejnyi osztalékot vettek fel készpénzben és fában.
Ugyanakkor a közbirtokosság gazdasági vállalkozása 15 embernek állást, további 50-60-nak pedig időszakos megélhetési lehetőséget biztosított. Az ozsdolai erdő hektáronkénti átlagos ára akkoriban 700 lejt tett ki, de 10–12 ezer lejért is cserélt már gazdát terület.
Az első tárgyalást 2019. április 2-án tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon, amelynek épülete előtt
Az alperest dr. Laczkó-Dávid Géza kézdivásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a pernek a Kovásznai Megyei Törvényszékre való áthelyezését kérte, hiszen egy kézdivásárhelyi döntés után a felek számára egyetlen fellebbezési fórum marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A Brassói Táblabíróság azonban még az év augusztusában visszahelyezte a pert a céhes városba, később pedig a Romsilva is belépett felperesként.
Az ozsdolai hősök emlékműve. Foroghatnak a sírjukban
Fotó: Kocsis Károly
Innentől kezdve tárgyalások, de inkább halasztások hosszú sora következett, miközben újabb jogi és magánszemélyek is beléptek a perbe. Végül 2024. június 25-én, az ügy 26. tárgyalásán az ülésvezető elnök július 10-re ígérte az alapfokú ítélet kihirdetését, amit előbb július 25-re napoltak el, végül szeptember 17-én tették közzé.
Közben, április 9-én, ozsdolai mintára a pénzügyminisztérium a papolci Imreh Albert Közbirtokosság által 2005-ben visszaszerzett 747 hektár erdő és 646 hektár legelő (amiből 170 hektár beerdősödött legelő) tulajdonjoga megszüntetésért is pert indított. A visszaállamosítás kísértete kezd egyre mohóbb megnyilvánulási formát ölteni Székelyföldön…
Perbe hívta a pénzügyminisztérium az állam nevében a papolci Imreh Albert közbirtokosságot, 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjogát vitatva – tudtuk meg Porzsolt Leventétől.
Pénteken éjfélkor kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
A tanárokat évente fogják értékelni egy online platformon a diákok teljesítménye alapján – jelentette be a miniszterelnök. Ám a tanárok teljesítményalapú bérezése az egyik legnagyobb dilemma, amellyel egy oktatási rendszer szembesülhet.
Sokan elégedetlenek azzal a döntéssel, hogy a Környezetvédelmi Alap kályhacserékre vonatkozó roncsprogramjában a városlakók nem vehetnek részt. A jogosultsági feltételek azonban egyértelműek: csak meghatározott községek élhetnek a lehetőséggel.
Érdekes mód Székelyföld-szerte Csíkszeredában volt a legenyhébb az időjárás szerdán reggel. Bőven fagypont fölött indult a nap, ám előreláthatóan nem lesz ez így az előttünk álló napokban.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház áprilisban is izgalmas előadásokkal várja a közönséget az Öntöde játszóhelyen. Új bemutatóra is lesz, a társulat több évtized után újra színre viszi a Szép magyar komédiát.
A belügyminiszterhez fordult Kelemen Hunor a Kolozsváron bántalmazott magyar fiatalok ügyében. Az RMDSZ-elnök Facebook-oldalán közzétett felhívásában arra kéri a tárcavezetőt, hogy statuáljon példát.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Öt férfit vettek őrizetbe 24 órára Maros megyében, miután szerdán házkutatást tartottak illegális fakitermelés gyanújával – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság közleményben.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Hargita Megye Tanácsa idén is csatlakozik a nemzetközi a Light it up blue – Ragyogj kéken! figyelemfelhívó kampányhoz az autizmus világnapján, és ennek alkalmából szerda este kék fénybe borul a megyeháza épülete.
1 hozzászólás