Hirdetés
Hirdetés

Közel 2600 hektárnyi erdőt akar elvenni az állam az ozsdolaiaktól

Ozsdolán közel ezer család látja kárát az állam mohóságának •  Fotó: Kocsis Károly

Ozsdolán közel ezer család látja kárát az állam mohóságának

Fotó: Kocsis Károly

Többszöri halasztás után a Kézdivásárhelyi Bíróság szeptember 17-én tette közzé a pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közti perben hozott ítéletét. Az alapfokú döntés értelmében az állam közel 2600 hektárnyi erdőt vehet el az emberektől.

Kocsis Károly

2024. szeptember 20., 12:102024. szeptember 20., 12:10

Sovány vigasznak tűnik, hogy a bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének, és végül nem a pénzügyminisztérium által eredetileg kiszemelt összes, 2900 hektárnyi erdő „visszaállamosítását”, hanem

egy 2571,3 hektár erdős területre szóló birtoklevél, illetőleg az ezzel kapcsolatos földtulajdon-megállapító bizottsági határozatok semmissé nyilvánítását rendelte el, meg a vonatkozó telekkönyvi kiigazításokat.

Ha az ítélet jogerőre lép, az említett erdőterület visszakerül a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe.

Hat éve kezdődött az ozsdolaiak kálváriája

A 986 tagot számláló, Pál István által vezetett ozsdolai Láros Közbirtokosságnak 2001-ben sikerült 2900 hektárnyi erdejét visszaszereznie a román államtól, ám korántsem az összes, őt megillető, telekkönyvileg igazolható vagyonát, hiszen több mint 1800 hektár a Vrancea megyeiek kezében maradt. 2018 júliusában, az 1991/18-as, utólag módosított földtörvény alapján újabb 33 hektár erdőért indítottak pert az ozsdolai és a megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva állami erdészet ellen.

Pál István, az ozsdolai Láros Közbirtokosság elnöke •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Pál István, az ozsdolai Láros Közbirtokosság elnöke

Fotó: Kocsis Károly

Aztán erre egyfajta válaszképpen vagy ettől függetlenül, de ugyanazon év októberében

a pénzügyminisztérium is beperelte a közbirtokosságot, azt állítván, hogy a 2900 hektár erdő sem őt illeti, miután azt nem 1948-ban államosították, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a kisajátítása, és a közbirtokosság meg is kapta az ellenértékét.

Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha az erdőikért.

Amit szabad Jupiternek…

Érdekes módon azonban a pénzügyminisztérium a Vrancea megyében „ragadt” erdőkre nem vetett szemet, holott azok is az ugyanazon a telekkönyvön szerepelnek. Ekkor ebben már sokan olyasfajta visszaállamosítási kísérletet láttak, amilyennek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a Bánffy család esett áldozatául, és már egy éve zajlott a lövétei közbirtokosság ellen indított per is, amely révén az állam 1416 hektár erdőt (a 2300-ból) kívánt megkaparintani.

korábban írtuk

Szemet vetettek a közbirtokosságok vagyonára: Ozsdolán kívül Lövétén is visszaállamosítanák a helyi közösség erdejét
Szemet vetettek a közbirtokosságok vagyonára: Ozsdolán kívül Lövétén is visszaállamosítanák a helyi közösség erdejét

„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke. 

A Lárosnak azon nyomban meghatározatlan időre felfüggesztették a fakitermelés jogát erdőinek mintegy 80 százalékára vonatkozólag, ami igencsak érzékenyen érintette a tagságot,

hiszen az előző esztendőben például összesen 898 ezer lejnyi osztalékot vettek fel készpénzben és fában.

Hirdetés

Ugyanakkor a közbirtokosság gazdasági vállalkozása 15 embernek állást, további 50-60-nak pedig időszakos megélhetési lehetőséget biztosított. Az ozsdolai erdő hektáronkénti átlagos ára akkoriban 700 lejt tett ki, de 10–12 ezer lejért is cserélt már gazdát terület.

Huszonhat tárgyalás

Az első tárgyalást 2019. április 2-án tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon, amelynek épülete előtt

mintegy száz közbirtokossági tag gyűlt össze tiltakozásképpen, magyar, román és angol nyelvű, Stop, államosítás! Ne vegyétek el megélhetésünket! feliratú táblákat tartva a magasba.

Az alperest dr. Laczkó-Dávid Géza kézdivásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a pernek a Kovásznai Megyei Törvényszékre való áthelyezését kérte, hiszen egy kézdivásárhelyi döntés után a felek számára egyetlen fellebbezési fórum marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A Brassói Táblabíróság azonban még az év augusztusában visszahelyezte a pert a céhes városba, később pedig a Romsilva is belépett felperesként.

Az ozsdolai hősök emlékműve. Foroghatnak a sírjukban •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Az ozsdolai hősök emlékműve. Foroghatnak a sírjukban

Fotó: Kocsis Károly

Innentől kezdve tárgyalások, de inkább halasztások hosszú sora következett, miközben újabb jogi és magánszemélyek is beléptek a perbe. Végül 2024. június 25-én, az ügy 26. tárgyalásán az ülésvezető elnök július 10-re ígérte az alapfokú ítélet kihirdetését, amit előbb július 25-re napoltak el, végül szeptember 17-én tették közzé.

A feleknek 30 nap fellebbezési idő áll a rendelkezésükre, de már csak megyei törvényszékhez folyamodhatnak, amit a Láros Közbirtokosság meg is fog tenni.

Közben, április 9-én, ozsdolai mintára a pénzügyminisztérium a papolci Imreh Albert Közbirtokosság által 2005-ben visszaszerzett 747 hektár erdő és 646 hektár legelő (amiből 170 hektár beerdősödött legelő) tulajdonjoga megszüntetésért is pert indított. A visszaállamosítás kísértete kezd egyre mohóbb megnyilvánulási formát ölteni Székelyföldön…

korábban írtuk

A visszaállamosítás célkeresztjébe került a papolci közbirtokosság
A visszaállamosítás célkeresztjébe került a papolci közbirtokosság

Perbe hívta a pénzügyminisztérium az állam nevében a papolci Imreh Albert közbirtokosságot, 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjogát vitatva – tudtuk meg Porzsolt Leventétől.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 10., szerda

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt

A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok

Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok
2026. június 10., szerda

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta

A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta
2026. június 10., szerda

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát

A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás
2026. június 10., szerda

Szerdán is erősödött a lej

Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.

Szerdán is erősödött a lej
Szerdán is erősödött a lej
2026. június 10., szerda

Szerdán is erősödött a lej

2026. június 10., szerda

Az APIA támogatást is befolyásolhatja a kiskérődzők pestise

A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.

Az APIA támogatást is befolyásolhatja a kiskérődzők pestise
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Magasabb az uniós átlagnál a munkanélküliségi ráta Romániában

Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Magasabb az uniós átlagnál a munkanélküliségi ráta Romániában
2026. június 10., szerda

Viharos időjárás várható csütörtöktől az ország nagy részén

Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.

Viharos időjárás várható csütörtöktől az ország nagy részén
2026. június 10., szerda

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban
Hirdetés