
Ozsdolán közel ezer család látja kárát az állam mohóságának
Fotó: Kocsis Károly
Többszöri halasztás után a Kézdivásárhelyi Bíróság szeptember 17-én tette közzé a pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közti perben hozott ítéletét. Az alapfokú döntés értelmében az állam közel 2600 hektárnyi erdőt vehet el az emberektől.
2024. szeptember 20., 12:102024. szeptember 20., 12:10
Sovány vigasznak tűnik, hogy a bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének, és végül nem a pénzügyminisztérium által eredetileg kiszemelt összes, 2900 hektárnyi erdő „visszaállamosítását”, hanem
Ha az ítélet jogerőre lép, az említett erdőterület visszakerül a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe.
A 986 tagot számláló, Pál István által vezetett ozsdolai Láros Közbirtokosságnak 2001-ben sikerült 2900 hektárnyi erdejét visszaszereznie a román államtól, ám korántsem az összes, őt megillető, telekkönyvileg igazolható vagyonát, hiszen több mint 1800 hektár a Vrancea megyeiek kezében maradt. 2018 júliusában, az 1991/18-as, utólag módosított földtörvény alapján újabb 33 hektár erdőért indítottak pert az ozsdolai és a megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva állami erdészet ellen.
Pál István, az ozsdolai Láros Közbirtokosság elnöke
Fotó: Kocsis Károly
Aztán erre egyfajta válaszképpen vagy ettől függetlenül, de ugyanazon év októberében
Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha az erdőikért.
Érdekes módon azonban a pénzügyminisztérium a Vrancea megyében „ragadt” erdőkre nem vetett szemet, holott azok is az ugyanazon a telekkönyvön szerepelnek. Ekkor ebben már sokan olyasfajta visszaállamosítási kísérletet láttak, amilyennek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a Bánffy család esett áldozatául, és már egy éve zajlott a lövétei közbirtokosság ellen indított per is, amely révén az állam 1416 hektár erdőt (a 2300-ból) kívánt megkaparintani.

„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke.
hiszen az előző esztendőben például összesen 898 ezer lejnyi osztalékot vettek fel készpénzben és fában.
Ugyanakkor a közbirtokosság gazdasági vállalkozása 15 embernek állást, további 50-60-nak pedig időszakos megélhetési lehetőséget biztosított. Az ozsdolai erdő hektáronkénti átlagos ára akkoriban 700 lejt tett ki, de 10–12 ezer lejért is cserélt már gazdát terület.
Az első tárgyalást 2019. április 2-án tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon, amelynek épülete előtt
Az alperest dr. Laczkó-Dávid Géza kézdivásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a pernek a Kovásznai Megyei Törvényszékre való áthelyezését kérte, hiszen egy kézdivásárhelyi döntés után a felek számára egyetlen fellebbezési fórum marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A Brassói Táblabíróság azonban még az év augusztusában visszahelyezte a pert a céhes városba, később pedig a Romsilva is belépett felperesként.
Az ozsdolai hősök emlékműve. Foroghatnak a sírjukban
Fotó: Kocsis Károly
Innentől kezdve tárgyalások, de inkább halasztások hosszú sora következett, miközben újabb jogi és magánszemélyek is beléptek a perbe. Végül 2024. június 25-én, az ügy 26. tárgyalásán az ülésvezető elnök július 10-re ígérte az alapfokú ítélet kihirdetését, amit előbb július 25-re napoltak el, végül szeptember 17-én tették közzé.
Közben, április 9-én, ozsdolai mintára a pénzügyminisztérium a papolci Imreh Albert Közbirtokosság által 2005-ben visszaszerzett 747 hektár erdő és 646 hektár legelő (amiből 170 hektár beerdősödött legelő) tulajdonjoga megszüntetésért is pert indított. A visszaállamosítás kísértete kezd egyre mohóbb megnyilvánulási formát ölteni Székelyföldön…

Perbe hívta a pénzügyminisztérium az állam nevében a papolci Imreh Albert közbirtokosságot, 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjogát vitatva – tudtuk meg Porzsolt Leventétől.
Két személy meghalt kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Richter-skála szerint 4,3-as erősségű földrengés történt kedden 20 óra 21 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nicușor Dan államfő gratulált Baka Andrásnak magyar köztársasági elnökké választásához kedden.
Új bázist nyit decemberben a Wizz Air légitársaság a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtéren, és tizenötre bővíti a városból elérhető célállomások számát.
A román állampolgárok 2026. szeptember 4-től közvetlen repülőjárattal utazhatnak a Kínai Népköztársaságba a Peking és Bukarest közötti, az Air China által üzemeltetett járat elindításával.
A tartós szárazság miatt megugrott a vízfogyasztás, ami megnehezíti gyergyószentmiklósi, és környékbeli vízellátást is. Egyelőre még csak kérik az embereket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, de ha a helyzet nem javul, korlátozásokra is szükség lesz.
Megnyitották az észak-erdélyi autópálya újabb, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakaszát kedden a gépkocsiforgalom előtt. A 12 kilométeres szakasznak egyelőre nincs összeköttetése a már korábban átadott szakaszokkal.
Visszavette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Sepsi Bike rendszerrel együtt beszerzett 12 triciklit az üzemeltetőtől, hogy azok végre az idősek és mozgáskorlátozottak mobilitását szolgálják. A járművek használatának módjáról még egyeztetnek.
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében kedden a Parlamentben.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
1 hozzászólás