Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:03

Két lakótelepen is metszik, vágják a fákat Marosvásárhelyen

11:59

Pont lejárhat a kemény időre vonatkozó riasztás az elnökválasztás napjáig

11:57

Elnökválasztás: véget ért a kampányidőszak

11:44

Eltűnt lányt keresnek Maros megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Amikor a lapos lepénykenyérről a gömbölyded mindennapira váltottunk

Fotó: Veres Nándor

Feltalálták, bevezették, elterjesztették, hozzájárulva Európa néptáplálkozásához. A gyakorta szakrális jelentéssel is bíró ételekből és italokból, ezer év kolostori gasztronómiai kultúrájából nyújt ízelítőt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban a Szerzetesek asztalánál című kiállítás.

Molnár Melinda

2018. június 10., 15:512018. június 10., 15:51

Maradandó és továbbgondolásra-olvasásra ösztönző tárlatvezetést tartott pénteken este Székelyudvarhelyen Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kurátora, az igényes és érdekes kiállítás életre hívója.

A múzeumi környezetben műtárgyakká átminősült használati tárgyak szemlélése közepette rádöbbentünk: hozzátartoznak életünkhöz. A vándorkiállítás „legszentebb sarka” a helyi ferences barátok hagyatékának szépségeit is látni engedi – mutatott rá Miklós Zoltán múzeumigazgató. A kultúra átadásában mit köszönhet Európa avagy a magyarság a szerzetesrendeknek? – tette fel a kérdést Kovács Csaba Antal testvér, az udvarhelyi ferences templom igazgatója.

Az erdélyi múlthoz szintén hozzátartoznak az egyházi gasztronómia áldásai. A mai társadalomnak is sok tanulnivalója van a megszentelt élet tagjaitól. Antal testvér hiszi, hogy nem csak emlék a monostori kútfő: mindig lesznek szerzetesek, akik imádkoznak és dolgoznak.

Fotó: Veres Nándor

Saly Noémi muzeológus a mozaiktárlaton nemcsak kalauzolt, hanem olyan kérdésekre is ráirányította a részvevők figyelmét, hogy kik a szerzetesek, milyen a fogadalommal megpecsételt életük, hol laknak, mi a különbség a monostor, a kolostor és a rendház között. Kiemelte, hogy a refektórium nem csupán a test táplálásának, hanem a szellem és lélek gyarapításának is helyszíne. Hozzátette, mindannyian a Jóisten asztalának vendégei vagyunk, hálát kellene adnunk ezért. Majd az imánkban kért mindennapi kenyeret két vonatkozásban mutatta be: akként, ami asztalunkra kerül, illetve a szentmisei ostyát, amelyben egy makula hiba sem lehet.

A szerzetesek jártak élen abban, hogy a keleten ma is használt lapos lepénykenyerek helyett a 13. században elterjedt a mai európai kenyértípus, a kelesztett, gömbölyű formájú.

A misebor szigorú előírások szerinti elkészítése mellett sokat tanult Európa a szőlőhöz értő szerzetesektől.

A tárlaton kilenc élelmiszerfajtán keresztül ismerhetjük meg a kolostori étkezési kultúrát. Botanikai ismereteket, legendákat, lélekmelengető egyházi gasztronómiatörténeti érdekességeket mesélt Saly Noémi. Míg a párlatok, főzetek, gyógylikőrök, gyomorkeserűk világában jártunk, megtudtuk, hogy

a gyógynövénylikőrök nem élvezeti cikkek voltak. Az alkoholban való eltevés tartósítási eljárás, így inkább megmarad télre is a gyógynövények hatása, mint szárításkor.

A csekély alkoholtartalmú sör és bor fogyasztásának szintén betegségmegelőző szerepe volt: kiküszöbölték a rossz minőségű víz okozta bajokat.

Fotó: Veres Nándor

A fűszernövények kolostori felhasználásánál kiemelt helyet kapott a „magyar borsról”, a paprikáról szóló ismertetés, amely a szeged-alsóvárosi ferencesekhez köthető. Felfedezték, hogy a főúri díszkertek növénye, a paprika ehető, sőt alkalmas a malária, a harmadnapos hideglelés tünetmentessé tételére, és a nép rádöbbent, hogy

az őrölt paprika pótolja a méregdrága gyarmati „fűszerszámot”, a borsot.

Magyarország legjellegzetesebb fűszere „nem jött át a Király-hágón” – Erdélyben inkább borssal ízesítenek ma is. Aztán a gyümölcs, a méz és viasz sokoldalú felhasználásával ismertetett meg a kurátor. A két böjti élelmiszernek, a katakombák ideje óta Krisztus-jelképként ismert halnak és a szertartásokhoz, gyógyításhoz, ételkészítéshez egyaránt használt olajnak kiemelt figyelmet szentel a tárlat.

Fotó: Veres Nándor

Láthatjuk az első magyar méhészeti szakmunkát, az első kertészeti szakkönyvet és a konyhás testvérek által írt vagy használt szakácskönyveket, köztük a csíksomlyói ferences klastrom 1600-as évek végén írt szakácskönyvét, valamint a rendházak étkezéssel kapcsolatos kiadásait rögzítő konyhakönyveket.

Végül sajtfalatkákat, almaszeleteket és bort kóstolhattak a kiállításmegnyitó részvevői. A Szerzetesek asztalánál című tárlat szeptember 30-áig látogatható.

Kultúra Székelyudvarhely