
A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk
Fotó: Pixabay
A digitális műveltség a nemzetközi szinten egyik leggyakrabban emlegetett és tárgyalt jelenség, amely a jövő munkaerőpiacának változásaira a leginkább hatással van. A digitális műveltség (angolul digital vagy media literacy) fogalma koncentráltan foglalja magában mindazt, ami az online, virtuális valósággal kapcsolatos jelenségeket öleli fel. Ezt a témát néhány éve járta körül a Székelyhon DOM-kiadványa.
2023. április 15., 16:022023. április 15., 16:02
Az online tér virtuális valóságként képezi le a fizikai világot. Ebben a virtuális valóságban (vagy valóságokban) a felhasználó, fogyasztó valamilyen formában létezik, azaz jelen van. Mindemellett nem csak jelen van, hanem tevékenységet is kifejt, nyomot hagy, hatással van az adott a térre, alakítja azt.
Egyszerű példával élve, a jelenség talán az étkezéshez hasonlítható a leginkább. A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy tudatosan vagy sem, de okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk. Sőt, mi több, nemcsak fogyasztói, hanem gyártói, generálói is vagyunk, amikor a közösségi oldalakon kommenteket írunk, fotókat, videókat töltünk fel.
vagy abban a térben tájékozódni, továbbá mennyire értjük a szabályokat, a viselkedési normákat a virtuális világban – ez tehát a digitális műveltségünk.
A nemzetközi szakirodalom, már nem is az IQ-t, hanem a DQ-t, azaz a digitális intelligenciát említi mint kiemelkedő készségeink mutatóinak egyikét.
Visszatérve a munkaerőpiachoz, az már most látható és követhető, hogy teljes mértékben megváltozott. Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják a nemzetközi szintű vállalati szférában. Ugyanakkor a tanulékonyság mellett, a könnyen alkalmazkodás képessége is megjelenik. Mindemellett a digitális műveltség ebben a felsorolásban már alapkészségnek számít.
Ma már tulajdonképpen nem is az IQ-nk a meghatározó, hanem a DQ
Fotó: Pixabay
Az oktatási intézmények egyik legnagyobb felelőssége a jövőben az lesz, hogy felkészítsék a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat, hogy könnyedén tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, és megfelelően helytálljanak az esetleges technológiai kihívások előtt.
A mai, már digitális korszak eszközei és a virtuális világ médiatartalmai megváltoztatták a gazdasági modellek struktúráit, a piacot, a vállalkozások működtetését, továbbá az egyén viselkedésmintáit és szokásait. Ez a digitális átalakulás, amelynek haszonélvezői, de ugyanakkor elszenvedői is vagyunk, ugyanolyan jelentőségű, nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem az egyéneknek is.
Ebben az átalakulásban óriási szerepük lehet az oktatási intézményeknek. Az amerikai szakirodalom közben már két új fogalmat is használ:
Az első azokat az egyéneket jelöli, akik a 80-as évek után születtek és bizonyos értelemben beleszülettek a digitális világba. A „digitális bevándorlók” pedig azok, akik meg kellett tanulják a digitális térben történő tájékozódást.
Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók. Ki a laptop, ki a könyvek mellett nőtt fel
Fotó: Pixabay
Mindannyiuknak azonban képesnek kell lenniük arra, hogy új tudást és készségeket fejlesszenek ki, amelyek a digitális technológiák változásával párhuzamosan történnek. Legyen szó közösségi hálóról, adatfeldolgozásról, felhőtartalmakról vagy akár cyberbiztonságról, az egyénnek mára már képesnek kell lennie arra, hogy magabiztosan, megfelelően tudjon tájékozódni, alkalmazni és összehangolni, használni azokat.
Például, hogy ki mennyire ír helyesen, hogyan használja íráskészségét, az legalább annyira fontos, mint az, hogy mennyire hatékonyan képes a digitális tartalmakat kezelni, használni.
Románia sereghajtó, mint mindig
Ami az EU-s felméréseket illeti, Románia a Digitális Gazdaság és Index skálán a 27-ik, vagyis az utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. Ám 2017-ben volt már utolsó is, miközben a digitálisműveltség-indexe nagymértékben befolyásolja a piacokat. Nem meglepő, hogy az első helyen Finnország szerepel, miközben éllovasok az északi országok: Svédország, Hollandia vagy Dánia.
Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat
Fotó: Pixabay
Ez a mutató jelöli azt is, hogy egy ország lakossága milyen mértékben használja az internetet, van-e egyáltalán hozzáférése ahhoz, továbbá, hogy milyen a digitális gazdasága fejlettsége és a digitális műveltség mértéke. A statisztika szerint Románia lakosságának egyötöde soha nem használt internetet, és kevesebb mint egyharmadának van meg az alapvető digitális készsége. A digitális közigazgatás működtetése tekintetében Románia a legutolsó, annak ellenére, hogy a romániai családok 45 százaléka széles sávú interneteléréssel rendelkezik. Ehhez képest az is szembetűnő adat, hogy a lakosságnak csak a tíz százaléka rendelkezik fejlettebb digitális kompetenciákkal.
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
szóljon hozzá!