Ami villámgyorsan felváltotta az IQ-t: a digitális műveltség

Az oktatási intézmények egyik legnagyobb felelőssége a jövőben az lesz, hogy felkészítsék a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat, hogy könnyedén tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, és megfelelően helytálljanak az esetleges technológiai kihívások előtt.

A mai, már digitális korszak eszközei és a virtuális világ médiatartalmai megváltoztatták a gazdasági modellek struktúráit, a piacot, a vállalkozások működtetését, továbbá az egyén viselkedésmintáit és szokásait. Ez a digitális átalakulás, amelynek haszonélvezői, de ugyanakkor elszenvedői is vagyunk, ugyanolyan jelentőségű, nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem az egyéneknek is.

Ebben az átalakulásban óriási szerepük lehet az oktatási intézményeknek. Az amerikai szakirodalom közben már két új fogalmat is használ:

Mindannyiuknak azonban képesnek kell lenniük arra, hogy új tudást és készségeket fejlesszenek ki, amelyek a digitális technológiák változásával párhuzamosan történnek. Legyen szó közösségi hálóról, adatfeldolgozásról, felhőtartalmakról vagy akár cyberbiztonságról, az egyénnek mára már képesnek kell lennie arra, hogy magabiztosan, megfelelően tudjon tájékozódni, alkalmazni és összehangolni, használni azokat.

Ez a mutató jelöli azt is, hogy egy ország lakossága milyen mértékben használja az internetet, van-e egyáltalán hozzáférése ahhoz, továbbá, hogy milyen a digitális gazdasága fejlettsége és a digitális műveltség mértéke. A statisztika szerint Románia lakosságának egyötöde soha nem használt internetet, és kevesebb mint egyharmadának van meg az alapvető digitális készsége. A digitális közigazgatás működtetése tekintetében Románia a legutolsó, annak ellenére, hogy a romániai családok 45 százaléka széles sávú interneteléréssel rendelkezik. Ehhez képest az is szembetűnő adat, hogy a lakosságnak csak a tíz százaléka rendelkezik fejlettebb digitális kompetenciákkal.