Megüresedett helyek: nyolcadik után morzsolódnak le a legtöbben
Fotó: Veres Nándor
Tanév végén azokról a diákokról beszélünk főleg, akik szépen kiöltözve átveszik az oklevelet a pedagógusoktól. Azokról már kevesebb szó esik ilyenkor, akik nem járnak iskolába, mert nem kapják meg otthonról a kellő anyagi és érzelmi támogatást ehhez, ezért egy idő után hiányzókból iskolaelhagyókká válnak. Az országos felzárkóztató programok azonban jelzik, van remény.
2024. június 24., 08:022024. június 24., 08:02
Az iskolaelhagyási arány a tanév elején beiratkozott diákok és a tanév végén nyilvántartásban lévő diákok száma közötti különbséget jelenti az Országos Statisztikai Intézet (INS) meghatározása szerint. Az iskolai lemorzsolódási arány 2021–2022-ben érte el az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjét Romániában, de vidéken még mindig majdnem háromszor magasabb mint a városi környezetben – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett jelentésből, amelyben a közoktatás helyzetét tárgyalják.
Őket automatikusan törlik az oktatási nyilvántartásból. Az iskolából való lemorzsolódás veszélyének azok a tanulók vannak kitéve, akik az egy tanévre tervezett órák legalább 75 százalékáról igazolatlanul hiányoztak.
Maros megyében is fontos beszélni az iskolaelhagyásról, hiszen itt is magas ennek az aránya országos szinten. Antal Levente Mihály, a megye helyettes főtanfelügyelője osztotta meg velünk az adatokat, amelyből kiderül, elég nagy lemorzsolódás történt itt is az elmúlt években.
Az a gyerek, aki otthonról nem kap megfelelő érzelmi biztatást, anyagi támogatást, esetleg közösségének szokásvilága gátolja meg a továbbtanulásban, nem tudja befejezni tanulmányait. A középiskolai lemorzsolódásban érintettek kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja.
Antal Levente Mihálytól megtudtuk, négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes. Ugyancsak négy éve 1932 negyedikes volt, idén ebből 1616 lett nyolcadikos. Szintén négy éve 1732 nyolcadikost jegyeztek, idén pedig 1097 tizenkettedikes és 202 szakiskolás szerepel a nyilvántartásban.
Négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes
Fotó: Haáz Vince
Amint a számok is igazolják,
Ezután következik az általános iskola, ahonnan 316 diák maradt ki nyolcadikra, és a legkevesebben elemiben maradnak ki, ötvenkettővel kevesebben kezdték meg az ötödik osztályt idén.
„Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt másfél évben jelentős javulást tapasztaltuk ezen a téren a különféle felzárkóztató programoknak köszönhetően, ilyen az egészséges ebéd-program, illetve a PNRAS-programok, vagyis az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó országos program. Ez utóbbi azt jelenti, hogy
Ez már második éve fut, és Maros megyében szinte az összes általános iskola benne van ebben ebben a pályázati rendszerben” – fejtette ki a főtanfelügyelő-helyettes.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
szóljon hozzá!