Hirdetés
Hirdetés

Akikről kevesebb szó esik tanév végén: az iskolaelhagyók

Megüresedett helyek: nyolcadik után morzsolódnak le a legtöbben •  Fotó: Veres Nándor

Megüresedett helyek: nyolcadik után morzsolódnak le a legtöbben

Fotó: Veres Nándor

Tanév végén azokról a diákokról beszélünk főleg, akik szépen kiöltözve átveszik az oklevelet a pedagógusoktól. Azokról már kevesebb szó esik ilyenkor, akik nem járnak iskolába, mert nem kapják meg otthonról a kellő anyagi és érzelmi támogatást ehhez, ezért egy idő után hiányzókból iskolaelhagyókká válnak. Az országos felzárkóztató programok azonban jelzik, van remény.

Hajnal Csilla

2024. június 24., 08:022024. június 24., 08:02

Az iskolaelhagyási arány a tanév elején beiratkozott diákok és a tanév végén nyilvántartásban lévő diákok száma közötti különbséget jelenti az Országos Statisztikai Intézet (INS) meghatározása szerint. Az iskolai lemorzsolódási arány 2021–2022-ben érte el az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjét Romániában, de vidéken még mindig majdnem háromszor magasabb mint a városi környezetben – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett jelentésből, amelyben a közoktatás helyzetét tárgyalják.

Azokat a tanköteles tanulókat nyilvánítják iskolaelhagyókká, akik felhalmoztak egy bizonyos számú igazolatlan hiányzást, és emiatt két egymást követő tanévet nem tudtak befejezni.

Őket automatikusan törlik az oktatási nyilvántartásból. Az iskolából való lemorzsolódás veszélyének azok a tanulók vannak kitéve, akik az egy tanévre tervezett órák legalább 75 százalékáról igazolatlanul hiányoztak.

Ha otthonról nincs támogatás

Maros megyében is fontos beszélni az iskolaelhagyásról, hiszen itt is magas ennek az aránya országos szinten. Antal Levente Mihály, a megye helyettes főtanfelügyelője osztotta meg velünk az adatokat, amelyből kiderül, elég nagy lemorzsolódás történt itt is az elmúlt években.

A számok azt jelzik, nem csak az oktatási rendszerrel van gond, a probléma sokkal összetettebb, hiszen szociális és gazdasági okai is vannak.

Az a gyerek, aki otthonról nem kap megfelelő érzelmi biztatást, anyagi támogatást, esetleg közösségének szokásvilága gátolja meg a továbbtanulásban, nem tudja befejezni tanulmányait. A középiskolai lemorzsolódásban érintettek kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja.

Több mint négyszáz diák „veszett el” nyolcadiktól középiskola végéig

Antal Levente Mihálytól megtudtuk, négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes. Ugyancsak négy éve 1932 negyedikes volt, idén ebből 1616 lett nyolcadikos. Szintén négy éve 1732 nyolcadikost jegyeztek, idén pedig 1097 tizenkettedikes és 202 szakiskolás szerepel a nyilvántartásban.

Négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes

Fotó: Haáz Vince

Amint a számok is igazolják,

a legnagyobb lemorzsolódás nyolcadik osztály után történik, hiszen 433 diák „veszett el” nyolcadiktól középiskola végéig.

Ezután következik az általános iskola, ahonnan 316 diák maradt ki nyolcadikra, és a legkevesebben elemiben maradnak ki, ötvenkettővel kevesebben kezdték meg az ötödik osztályt idén.

Hirdetés

„Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt másfél évben jelentős javulást tapasztaltuk ezen a téren a különféle felzárkóztató programoknak köszönhetően, ilyen az egészséges ebéd-program, illetve a PNRAS-programok, vagyis az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó országos program. Ez utóbbi azt jelenti, hogy

Idézet
az iskolák három részletben pályázhattak pénzösszegekre, amelyekből akár étkeztetést, iskolán kívüli programokat, iskolai felszereléseket finanszíroztak, hogy vonzóvá tegyék az iskolai nevelést, oktatást.

Ez már második éve fut, és Maros megyében szinte az összes általános iskola benne van ebben ebben a pályázati rendszerben” – fejtette ki a főtanfelügyelő-helyettes.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 05., vasárnap

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után

Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után
2026. április 05., vasárnap

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél

Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél
2026. április 05., vasárnap

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén

Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.

Ismét megtelt Csíkszereda főtere a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés

Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.

Minden felekezetű hívőt összehoz a sepsiszentgyörgyi főtéri ételszentelés
2026. április 05., vasárnap

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
2026. április 05., vasárnap

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére

Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.

XIV. Leó pápa: képesek vagyunk a béke és az egység új világának megteremtésére
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében

Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.

Új hagyomány születik Gyergyószentmiklóson – közösségi eledelszentelés a város szívében
2026. április 05., vasárnap

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
2026. április 04., szombat

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?

A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?
Hirdetés