Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:42

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

21:11

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok

20:10

Megbukott a doppingteszten, felfüggesztették a Marosvásárhelyi ASA támadóját

19:59

Hodgyában és Patakfalván is megújult a kultúrotthon, de nem lehet teljes az öröm

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Akikről kevesebb szó esik tanév végén: az iskolaelhagyók

Megüresedett helyek: nyolcadik után morzsolódnak le a legtöbben

Fotó: Veres Nándor

Tanév végén azokról a diákokról beszélünk főleg, akik szépen kiöltözve átveszik az oklevelet a pedagógusoktól. Azokról már kevesebb szó esik ilyenkor, akik nem járnak iskolába, mert nem kapják meg otthonról a kellő anyagi és érzelmi támogatást ehhez, ezért egy idő után hiányzókból iskolaelhagyókká válnak. Az országos felzárkóztató programok azonban jelzik, van remény.

Hajnal Csilla

2024. június 24., 08:022024. június 24., 08:02

Az iskolaelhagyási arány a tanév elején beiratkozott diákok és a tanév végén nyilvántartásban lévő diákok száma közötti különbséget jelenti az Országos Statisztikai Intézet (INS) meghatározása szerint. Az iskolai lemorzsolódási arány 2021–2022-ben érte el az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjét Romániában, de vidéken még mindig majdnem háromszor magasabb mint a városi környezetben – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett jelentésből, amelyben a közoktatás helyzetét tárgyalják.

Azokat a tanköteles tanulókat nyilvánítják iskolaelhagyókká, akik felhalmoztak egy bizonyos számú igazolatlan hiányzást, és emiatt két egymást követő tanévet nem tudtak befejezni.

Őket automatikusan törlik az oktatási nyilvántartásból. Az iskolából való lemorzsolódás veszélyének azok a tanulók vannak kitéve, akik az egy tanévre tervezett órák legalább 75 százalékáról igazolatlanul hiányoztak.

Ha otthonról nincs támogatás

Maros megyében is fontos beszélni az iskolaelhagyásról, hiszen itt is magas ennek az aránya országos szinten. Antal Levente Mihály, a megye helyettes főtanfelügyelője osztotta meg velünk az adatokat, amelyből kiderül, elég nagy lemorzsolódás történt itt is az elmúlt években.

A számok azt jelzik, nem csak az oktatási rendszerrel van gond, a probléma sokkal összetettebb, hiszen szociális és gazdasági okai is vannak.

Az a gyerek, aki otthonról nem kap megfelelő érzelmi biztatást, anyagi támogatást, esetleg közösségének szokásvilága gátolja meg a továbbtanulásban, nem tudja befejezni tanulmányait. A középiskolai lemorzsolódásban érintettek kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja.

Több mint négyszáz diák „veszett el” nyolcadiktól középiskola végéig

Antal Levente Mihálytól megtudtuk, négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes. Ugyancsak négy éve 1932 negyedikes volt, idén ebből 1616 lett nyolcadikos. Szintén négy éve 1732 nyolcadikost jegyeztek, idén pedig 1097 tizenkettedikes és 202 szakiskolás szerepel a nyilvántartásban.

Négy éve még 1845 első osztályos volt Maros megyében, ebből a generációból idén 1793 lett ötödikes

Fotó: Haáz Vince

Amint a számok is igazolják,

a legnagyobb lemorzsolódás nyolcadik osztály után történik, hiszen 433 diák „veszett el” nyolcadiktól középiskola végéig.

Ezután következik az általános iskola, ahonnan 316 diák maradt ki nyolcadikra, és a legkevesebben elemiben maradnak ki, ötvenkettővel kevesebben kezdték meg az ötödik osztályt idén.

„Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt másfél évben jelentős javulást tapasztaltuk ezen a téren a különféle felzárkóztató programoknak köszönhetően, ilyen az egészséges ebéd-program, illetve a PNRAS-programok, vagyis az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó országos program. Ez utóbbi azt jelenti, hogy

az iskolák három részletben pályázhattak pénzösszegekre, amelyekből akár étkeztetést, iskolán kívüli programokat, iskolai felszereléseket finanszíroztak, hogy vonzóvá tegyék az iskolai nevelést, oktatást.

Ez már második éve fut, és Maros megyében szinte az összes általános iskola benne van ebben ebben a pályázati rendszerben” – fejtette ki a főtanfelügyelő-helyettes.

Marosszék Oktatás