
Ignácz Rózsa és Jávor Pál a Nemzeti Színház A falu rossza című előadásában (1938)
Fotó: OSZMI/Vajda M. Pál
Szeptember 5-ig tolták ki az Ignácz Rózsa Irodalmi Versenyre való jelentkezés határidejét. A vetélkedő a jeles írónőnek szentelt, szeptember 27–29. között zajló napok keretében szervezik meg Kovásznán.
2024. augusztus 14., 15:102024. augusztus 14., 15:10
Az Ignácz Rózsa Erdélyi Magyar Egyesület, a Kovásznai Városi Művelődési Ház és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola
A vetélkedő idei hívószava: út.
A versenyt mind a prózamondó, mind az alkotói műfajban ezúttal is három korosztály számára hirdetik meg: V–VIII. osztályosok, IX–XII. osztályosok és felnőtt korosztály. A prózamondó versenyre is a meghosszabbított határidővel, szeptember 5-én éjfélig kell a benevezési szándékot elküldeni, a választott szövegek megjelölésével együtt Sikó Nóra tanárnőnek (sikonoraboglarka@gmail.com, 0756-366 287); a nevezési e-mail-ben meg kell jelölni: név, osztály, iskola, település, elérhetőség (e-mail, telefonszám), és csatolni kell egy portréfotót is. Az alkotói versenyre a nevezést ugyancsak szeptember 5-én éjfélig kell beküldeni Czilli Aranka tanárnőhöz (czilliari82@gmail.com, 0724 563 157). Minden benevező két alkotással pályázhat, az irodalmi alkotások terjedelme legtöbb 5–5 oldal lehet. Egyéb részletek a csomaegyesulet.org honlapon.
Fotó: OSZMI/Tóth Margit
Ignácz Rózsa író, színművész Kovásznán született 1909. január 25-én, később református lelkész édesapját Fogarasra helyezték, ahol Róza tízévesen már segélycsomagokat készített a lefegyverzett Székely Hadosztály ottani várban sínylődő katonái számára. Miután 1927-ben édesapja rákbetegségben meghalt, édesanyjával Budapestre költöztek. A színiakadémia elvégzését a budapesti Nemzeti Színház tagja volt (1931–1939), majd a Színházi Magazin párizsi tudósítója, napilapok esszéistája és riportere. 1944-ben szolidaritásból sárga csillagot viselt, zsidókat bújtatott, így nem csoda, hogy a nácik elfogató-listáján – Bajcsy-Zsilinszky Endre, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán után – ő volt a negyedik személy. A második világháború után a Fővárosi Kiadónál dolgozott lektorként, majd a Református Élet című lapot szerkesztette. Az 1956-os szabadságharcot ellenforradalomként megbélyegző dokumentumot nem volt hajlandó aláírni. 1979. szeptember 25-én egy autóbusz halálra gázolta Budapesten. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925), első irodalmi sikerét az Anyanyelve magyar (1937) című regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát tragikus pátoszú regényekben dolgozta fel. Egyik legnagyobb sikerű könyvében, a Róza leányasszonyban Laborfalvy Róza életregényét írta meg, és a kor színészetéről is érzékletes képet rajzolt. Elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt) csak tízévi kényszerű hallgatás után jelenhetett meg 1957-ben, életrajzi regénye és korábbi kötetei posztumusz láttak napvilágot. Egyéb ismertebb művei: Levelek Erdélyből (elbeszélések, Bp., 1939); Született Moldovában (regény, Bp., 1940), A bujdosó (elbeszélések, Bp., 1942), Családi mondakör (karcolatok, anekdoták, Bp., 1942), Keleti magyarok nyomában (regényes útirajz, Bp., 1942), Torockói gyász (történelmi regény, Bp., 1958), Ikerpályáimon (visszaemlékezések, Bp., 1975), Névben él csak (történelmi regény, Pozsony–Bp., 1976), Hazájából kirekesztve (életrajzi regény., Bp., 1980); Utazások emlékkönyve (Bp., 1980).
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!