
Ignácz Rózsa és Jávor Pál a Nemzeti Színház A falu rossza című előadásában (1938)
Fotó: OSZMI/Vajda M. Pál
Szeptember 5-ig tolták ki az Ignácz Rózsa Irodalmi Versenyre való jelentkezés határidejét. A vetélkedő a jeles írónőnek szentelt, szeptember 27–29. között zajló napok keretében szervezik meg Kovásznán.
2024. augusztus 14., 15:102024. augusztus 14., 15:10
Az Ignácz Rózsa Erdélyi Magyar Egyesület, a Kovásznai Városi Művelődési Ház és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola
A vetélkedő idei hívószava: út.
A versenyt mind a prózamondó, mind az alkotói műfajban ezúttal is három korosztály számára hirdetik meg: V–VIII. osztályosok, IX–XII. osztályosok és felnőtt korosztály. A prózamondó versenyre is a meghosszabbított határidővel, szeptember 5-én éjfélig kell a benevezési szándékot elküldeni, a választott szövegek megjelölésével együtt Sikó Nóra tanárnőnek (sikonoraboglarka@gmail.com, 0756-366 287); a nevezési e-mail-ben meg kell jelölni: név, osztály, iskola, település, elérhetőség (e-mail, telefonszám), és csatolni kell egy portréfotót is. Az alkotói versenyre a nevezést ugyancsak szeptember 5-én éjfélig kell beküldeni Czilli Aranka tanárnőhöz (czilliari82@gmail.com, 0724 563 157). Minden benevező két alkotással pályázhat, az irodalmi alkotások terjedelme legtöbb 5–5 oldal lehet. Egyéb részletek a csomaegyesulet.org honlapon.
Fotó: OSZMI/Tóth Margit
Ignácz Rózsa író, színművész Kovásznán született 1909. január 25-én, később református lelkész édesapját Fogarasra helyezték, ahol Róza tízévesen már segélycsomagokat készített a lefegyverzett Székely Hadosztály ottani várban sínylődő katonái számára. Miután 1927-ben édesapja rákbetegségben meghalt, édesanyjával Budapestre költöztek. A színiakadémia elvégzését a budapesti Nemzeti Színház tagja volt (1931–1939), majd a Színházi Magazin párizsi tudósítója, napilapok esszéistája és riportere. 1944-ben szolidaritásból sárga csillagot viselt, zsidókat bújtatott, így nem csoda, hogy a nácik elfogató-listáján – Bajcsy-Zsilinszky Endre, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán után – ő volt a negyedik személy. A második világháború után a Fővárosi Kiadónál dolgozott lektorként, majd a Református Élet című lapot szerkesztette. Az 1956-os szabadságharcot ellenforradalomként megbélyegző dokumentumot nem volt hajlandó aláírni. 1979. szeptember 25-én egy autóbusz halálra gázolta Budapesten. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925), első irodalmi sikerét az Anyanyelve magyar (1937) című regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát tragikus pátoszú regényekben dolgozta fel. Egyik legnagyobb sikerű könyvében, a Róza leányasszonyban Laborfalvy Róza életregényét írta meg, és a kor színészetéről is érzékletes képet rajzolt. Elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt) csak tízévi kényszerű hallgatás után jelenhetett meg 1957-ben, életrajzi regénye és korábbi kötetei posztumusz láttak napvilágot. Egyéb ismertebb művei: Levelek Erdélyből (elbeszélések, Bp., 1939); Született Moldovában (regény, Bp., 1940), A bujdosó (elbeszélések, Bp., 1942), Családi mondakör (karcolatok, anekdoták, Bp., 1942), Keleti magyarok nyomában (regényes útirajz, Bp., 1942), Torockói gyász (történelmi regény, Bp., 1958), Ikerpályáimon (visszaemlékezések, Bp., 1975), Névben él csak (történelmi regény, Pozsony–Bp., 1976), Hazájából kirekesztve (életrajzi regény., Bp., 1980); Utazások emlékkönyve (Bp., 1980).
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!