
Ignácz Rózsa és Jávor Pál a Nemzeti Színház A falu rossza című előadásában (1938)
Fotó: OSZMI/Vajda M. Pál
Szeptember 5-ig tolták ki az Ignácz Rózsa Irodalmi Versenyre való jelentkezés határidejét. A vetélkedő a jeles írónőnek szentelt, szeptember 27–29. között zajló napok keretében szervezik meg Kovásznán.
2024. augusztus 14., 15:102024. augusztus 14., 15:10
Az Ignácz Rózsa Erdélyi Magyar Egyesület, a Kovásznai Városi Művelődési Ház és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola
A vetélkedő idei hívószava: út.
A versenyt mind a prózamondó, mind az alkotói műfajban ezúttal is három korosztály számára hirdetik meg: V–VIII. osztályosok, IX–XII. osztályosok és felnőtt korosztály. A prózamondó versenyre is a meghosszabbított határidővel, szeptember 5-én éjfélig kell a benevezési szándékot elküldeni, a választott szövegek megjelölésével együtt Sikó Nóra tanárnőnek (sikonoraboglarka@gmail.com, 0756-366 287); a nevezési e-mail-ben meg kell jelölni: név, osztály, iskola, település, elérhetőség (e-mail, telefonszám), és csatolni kell egy portréfotót is. Az alkotói versenyre a nevezést ugyancsak szeptember 5-én éjfélig kell beküldeni Czilli Aranka tanárnőhöz (czilliari82@gmail.com, 0724 563 157). Minden benevező két alkotással pályázhat, az irodalmi alkotások terjedelme legtöbb 5–5 oldal lehet. Egyéb részletek a csomaegyesulet.org honlapon.
Fotó: OSZMI/Tóth Margit
Ignácz Rózsa író, színművész Kovásznán született 1909. január 25-én, később református lelkész édesapját Fogarasra helyezték, ahol Róza tízévesen már segélycsomagokat készített a lefegyverzett Székely Hadosztály ottani várban sínylődő katonái számára. Miután 1927-ben édesapja rákbetegségben meghalt, édesanyjával Budapestre költöztek. A színiakadémia elvégzését a budapesti Nemzeti Színház tagja volt (1931–1939), majd a Színházi Magazin párizsi tudósítója, napilapok esszéistája és riportere. 1944-ben szolidaritásból sárga csillagot viselt, zsidókat bújtatott, így nem csoda, hogy a nácik elfogató-listáján – Bajcsy-Zsilinszky Endre, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán után – ő volt a negyedik személy. A második világháború után a Fővárosi Kiadónál dolgozott lektorként, majd a Református Élet című lapot szerkesztette. Az 1956-os szabadságharcot ellenforradalomként megbélyegző dokumentumot nem volt hajlandó aláírni. 1979. szeptember 25-én egy autóbusz halálra gázolta Budapesten. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925), első irodalmi sikerét az Anyanyelve magyar (1937) című regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát tragikus pátoszú regényekben dolgozta fel. Egyik legnagyobb sikerű könyvében, a Róza leányasszonyban Laborfalvy Róza életregényét írta meg, és a kor színészetéről is érzékletes képet rajzolt. Elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt) csak tízévi kényszerű hallgatás után jelenhetett meg 1957-ben, életrajzi regénye és korábbi kötetei posztumusz láttak napvilágot. Egyéb ismertebb művei: Levelek Erdélyből (elbeszélések, Bp., 1939); Született Moldovában (regény, Bp., 1940), A bujdosó (elbeszélések, Bp., 1942), Családi mondakör (karcolatok, anekdoták, Bp., 1942), Keleti magyarok nyomában (regényes útirajz, Bp., 1942), Torockói gyász (történelmi regény, Bp., 1958), Ikerpályáimon (visszaemlékezések, Bp., 1975), Névben él csak (történelmi regény, Pozsony–Bp., 1976), Hazájából kirekesztve (életrajzi regény., Bp., 1980); Utazások emlékkönyve (Bp., 1980).
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Újszerű rendezvénnyel örvendezteti meg a sepsiszentgyörgyieket a Kónya Ádám Művelődési ház: bort és kultúrát próbál összebarátkoztatni a kétnapos Háromszéki borestek rendezvény keretén belül.
A közel 15 éve kezdődött hagyományt idén ősszel is folytatja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: köszönteni fogja az arany- vagy gyémántlakodalmukat ünneplő sepsiszentgyörgyi párokat.
Az államalapítás ünnepén arra a felismerésre emlékezünk, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg – mondta csütörtök esti ünnepi beszédében a köztársasági elnök.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.
A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.
Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
szóljon hozzá!