A turisták jönnek, de kevesebbet költenek

A történelmi emlékhelyeket is szívesen felkeresik a turisták

A Csíkszeredába és környékére látogató turisták száma nem csökkent a tavalyi esztendőhöz viszonyítva, viszont a gazdasági válság miatt az árakat nem lehetett emelni, így a bevételek csökkentek – vélik a lapunk által megkérdezett panziótulajdonosok.

György Piroska, a Csík-infó turisztikai információs iroda tanácsadója jó közepesnek értékeli az idei szezont. Elmondta: forgalom van a városban, így Csíkszeredában a tavalyhoz képest fellendülés érzékelhető, viszont Hargitafürdőn némi visszaesés tapasztalható jelenleg, de a szezon csak július közepén indult be. Az információs iroda konkrét adatokkal – az idei évet tekintve – csak szeptember végén, október elején tud szolgálni.

A panziósok a turisták létszámára nem panaszkodnak

Farkas Leila, a csíksomlyói Hotel Salvator és Konferencia Központ értékesítési vezetője is jónak tartja az idei szezont. Kifejtette: a gazdasági válsághoz képest egészen jól alakult az idei esztendő, nem volt visszaesés. Egy darabig inkább a szervezett csoportok jöttek, de júliusban és augusztusban látványosan megemelkedett az egyéni turisták száma is. A klienseik 45 százaléka magyarországi, 45 százaléka pedig romániai. 40-50 százalék a konferenciaturizmusból tevődik össze, a többiek pedig turisták és zarándokok. A tavalyhoz képest semmi sem romlott, június-júliusban 40-60 százalékos kihasználtsággal működött a hotel – értékelte Farkas.

A kegytemplom környéke kedvelt hely a turisták számára

A Csíkmadaras határában található Zsigmond Malom Fogadó tulajdonosa, Gáll Levente ahhoz képest, hogy csak négy éve kezdte működtetni a szállót, jónak értékelte az idei nyári főszezont, ugyanis a tavalyhoz képest a február és március rosszabb volt, és úgy látja, az ősz is gyengébb lesz a tavalyihoz képest. A gazdasági válság természetesen érezhető, az árakon nem lehetett emelni, és a munka is több, valamint romlott az emberek fizetőkedve, mindenki alkudni akar, a nagy buszokból pedig kisebb buszok lettek – fűzte hozzá Gáll.

„Nem panaszkodok, augusztus végéig nagyon sok előjegyzés van, szinte telt házzal dolgozunk” – mondta érdeklődésünkre a gyimesbükki Deáky Panzió tulajdonosa, Deáky András. Hozzáfűzte: természetesen az elmúlt évekhez viszonyítva megcsappant az érdeklődés a recesszió miatt. A turisták mindent olcsóbban szeretnének, viszont mégsem elégedetlenek, ugyanis az ezeréves határ, a csángó kultúra, a táj szépsége vonzza a turistákat. Főszezonban mindig sokan jönnek. Gyimesbükkből mondhatni zarándokhely lett. Jelentős megvalósítások történtek: felújították a kontumáci kápolnát, a vasúti őrházat, a közeljövőben pedig szeretnék újjáépíteni a Rákóczi várat, korabeli fényképek és a bécsi levéltárban megtalált tervrajzok alapján – árulta el Deáky.

Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke az idei évet ugyanolyannak értékelte, mint a tavalyit. Elmondása szerint hétközben 70, hétvégén 90 százalékban vannak tele az üdülőhely szállói. Amikor események vannak, akkor százszázalékú a telítettség. Meglátása szerint a romlott a fizetőképesség. A külföldi vendégek alacsony száma – ha a magyarországiakat számítjuk, akkor 15 százalék – annak tulajdonítható, hogy hiányoznak az autópályák, és nincs a közelben nemzetközi repülőtér.

A híres vendégszeretet sok turistát vonz

A turisták szívesen jönnek Székelyföld e keleti szegletébe. Sokukat a gyönyörű tájak, a fantasztikus vendéglátás, a finom ételek és a különleges italok vonzzák, de nagyon sokan vannak azok is, akik a történelmi emlékhelyeket látogatják. Az egyik budapesti turista, aki már többször megfordult tájainkon, eképpen fogalmazott: „Erdélyország-Tündérország, szokták mondani mifelénk, Kis-Magyarországon, és vissza-visszatér, aki teheti, megmártózni kincses Erdély szépségeiben. A magyar föld szépsége magával ragad mindenkit. A magyar nyelvnél – főleg, ha az itteniek szájából hangzik el a szó – nincs szebb a világon. A székelyföldi magyar vendégszeretet, amit magunk is megtapasztalhattunk, szintén híres”.