4000 lenne az optimális, de már 2016-ban 6000–6600 medve élt az országban
Fotó: Sándor Csilla
A kilövési kvóták meghatározása lehet az első intézkedés, amelyet bevezetnek a hazai medvepopuláció megőrzésére kidolgozott és közvitára bocsátott akcióterv életbe lépése után. Az udvarhelyszéki vadásztársaságok vezetői között vannak, akik visszafogott reményeket táplálnak a terv hatékonyságával kapcsolatban.
2018. április 26., 13:592018. április 26., 13:59
Az akcióterv értelmében
– hangsúlyozta Mărmureanu-Bíró Leonard. A Nagyküküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, valamint a Székelyföldi Vadászegyesületek Föderációjának ügyvezető elnöke jelen volt az április 17-én közvitára bocsátott akcióterv kidolgozására és megvitatására szervezett találkozókon. Ezen a vadásztársaságok, illetve a szakminisztérium illetékesei mellett részt vettek kutatók és természet-, valamint állatvédő szervezetek képviselői is.
Elmondta, az összes fél egyetértésével született meg a medvepopuláció megőrzéséről szóló akcióterv. Ez egyébként főleg általánosságokat tartalmaz, de rámutatnak benne, hogy
A populációszabályozáshoz és -megőrzéshez szükséges intézkedések között az akcióterv megemlíti a vadgazdálkodás jellegű medvekilövéseket is.
– fogalmazott a szakember. Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, az akcióterv értelmében
Lehetne telepíteni például a Retyezát-hegységbe, de az épülő autópályák által elzárt területekre is kifejezetten hasznos lesz majd áttelepíteni medvéket állományfrissítési céllal, ugyanis meggyőződése szerint a medvék nem fogják használni az utak fölött kialakítandó vándorlási folyosókat.
A medvepopuláció szabályozását célzó intézkedések szükségességét illetően néhány beszédes adattal is szolgált a szakember: a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozó területeken nagyjából 30 egyedet számláló medveállomány lenne az optimális, ehhez képest több mint 300 egyed él ott. Nem meglepő tehát, hogy sok a medvék által okozott kár – magyarázta Mărmureanu, hozzáfűzve, hogy a zöld szervezetek felmérése szerint 2016-ban még 200 ezer euró körül volt a károk éves összértéke, de ez a következő évben, a medvekilövések betiltását követően több mint duplájára, mintegy 524 ezer euróra nőtt. Ő abban reménykedik, hogy az akcióterv életbe lépését követően 16–24 problémás egyed kilövésére kapnak engedélyt a szaktárcától.
– ez a tapasztalata a főként Székelykeresztúr környéki vadászterületeket ügykezelő Hubertus Vadásztársaság vezetőjének. Fazakas Attila elmondta, négy károkozó medve kilövésére kértek engedélyt idén, ezek közül egy emberre támadt Szenterzsébeten februárban. A vadásztársaság vezetője úgy értesült, hogy ősztől ismét jóváhagyják a medvekilövési kvótákat, de – mint lemondón hozzáfűzte – egy-két példány kilövése, amennyit számukra engedélyezni szoktak, már semmit nem old meg, ugyanis az általuk ügykezelt területeken 50 egyed él, miközben 10 lenne az optimális. Szerdán a négyből egyébként két medvére megkapták a kilövési engedélyt a minisztériumtól.
A Nyikó menti területeket ügykezelő Gordon Vadásztársaság múlt év végén ugyan engedélyt kapott két problémás medve kilövésére, de a jóváhagyást olyan későn adta ki a szaktárca, hogy időközben tél lett, és a medvék visszahúzódtak barlangjaikba. A nagyvadakat csak a közelmúltban, március végén, illetve e hónapban tudták kilőni, egyiket éppen azt követően, hogy elragadott egy kecskét egy gazdaságból – tudtuk meg Fancsali Istvántól, a vadásztársaság igazgatójától. Ő egyébként még nem ismeri a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott új akcióterv részleteit.
Tizenkettőből tízet kilőttek
A Hargita megyében működő vadásztársaságok az elmúlt időszakban összesen 12 károkozó medve kilövésére kaptak rendkívüli minisztériumi engedélyt. A kilövést követő harminc napon belüli jelentési kötelezettségek száma alapján a vadászok mostanáig tíz egyedet lőttek ki a tizenkettőből – tájékoztatott Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta, az Etéd községben károkat okozó medvét, illetve egy Gyergyó környékén garázdálkodó egyedet még nem tudtak ártalmatlanítani az illetékes vadásztársaságok.
Újabb bemutatóval jelentkezik a kézdivásárhelyi Udvartér Színház, miközben korábbi előadások is műsoron maradnak. Emellett kiszállásokban sem lesz hiány.
Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.
Egy kiskorú lány néhány hónapos kislányával önként távozott a marosvásárhelyi Materna anyaotthonból. Vasárnap délután megtalálták.
Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyéből 222 óvodai csoport és iskolai osztály nevezett be a sepsiszentgyörgyi L.A.B. Életmentő Kupakok Egyesület által meghirdetett idei kupakgyűjtő versenybe az október 31-ei határidőig. De mi ennek a célja?
Pál István Szalonna és Bandája négyállomásos turnéra érkezik Erdélybe. A székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és temesvári közönség örülhet idén ősszel zenéjüknek.
Noha a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
Megközelítőleg hat hektárnyi területen égett a száraz aljnövényzet Gyergyóalfalu környékén, a tűzoltók nagy erőkkel dolgoztak a lángok megfékezésén, este 8 óra előttre sikerült eloltani.
Újból elmerülhetünk a Dűne-univerzumban, folytatódik 2021 egyik legjobb animációs sorozata, Eddie Redmayne egy lenyomozhatatlan bérgyilkos bőrébe bújik, ugyanakkor megtudhatjuk, hogy van-e élet a világégést túlélőknek menedéket nyújtó silón kívül.
Két hónappal meghosszabbították a Divat és dualizmus nevet viselő kiállítást a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, melynek révén magunkat is beleképzelhetjük a múltbeli Budapest társadalmának életébe.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
szóljon hozzá!