4000 lenne az optimális, de már 2016-ban 6000–6600 medve élt az országban
Fotó: Sándor Csilla
A kilövési kvóták meghatározása lehet az első intézkedés, amelyet bevezetnek a hazai medvepopuláció megőrzésére kidolgozott és közvitára bocsátott akcióterv életbe lépése után. Az udvarhelyszéki vadásztársaságok vezetői között vannak, akik visszafogott reményeket táplálnak a terv hatékonyságával kapcsolatban.
2018. április 26., 13:592018. április 26., 13:59
Az akcióterv értelmében
– hangsúlyozta Mărmureanu-Bíró Leonard. A Nagyküküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, valamint a Székelyföldi Vadászegyesületek Föderációjának ügyvezető elnöke jelen volt az április 17-én közvitára bocsátott akcióterv kidolgozására és megvitatására szervezett találkozókon. Ezen a vadásztársaságok, illetve a szakminisztérium illetékesei mellett részt vettek kutatók és természet-, valamint állatvédő szervezetek képviselői is.
Elmondta, az összes fél egyetértésével született meg a medvepopuláció megőrzéséről szóló akcióterv. Ez egyébként főleg általánosságokat tartalmaz, de rámutatnak benne, hogy
A populációszabályozáshoz és -megőrzéshez szükséges intézkedések között az akcióterv megemlíti a vadgazdálkodás jellegű medvekilövéseket is.
– fogalmazott a szakember. Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, az akcióterv értelmében
Lehetne telepíteni például a Retyezát-hegységbe, de az épülő autópályák által elzárt területekre is kifejezetten hasznos lesz majd áttelepíteni medvéket állományfrissítési céllal, ugyanis meggyőződése szerint a medvék nem fogják használni az utak fölött kialakítandó vándorlási folyosókat.
A medvepopuláció szabályozását célzó intézkedések szükségességét illetően néhány beszédes adattal is szolgált a szakember: a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozó területeken nagyjából 30 egyedet számláló medveállomány lenne az optimális, ehhez képest több mint 300 egyed él ott. Nem meglepő tehát, hogy sok a medvék által okozott kár – magyarázta Mărmureanu, hozzáfűzve, hogy a zöld szervezetek felmérése szerint 2016-ban még 200 ezer euró körül volt a károk éves összértéke, de ez a következő évben, a medvekilövések betiltását követően több mint duplájára, mintegy 524 ezer euróra nőtt. Ő abban reménykedik, hogy az akcióterv életbe lépését követően 16–24 problémás egyed kilövésére kapnak engedélyt a szaktárcától.
– ez a tapasztalata a főként Székelykeresztúr környéki vadászterületeket ügykezelő Hubertus Vadásztársaság vezetőjének. Fazakas Attila elmondta, négy károkozó medve kilövésére kértek engedélyt idén, ezek közül egy emberre támadt Szenterzsébeten februárban. A vadásztársaság vezetője úgy értesült, hogy ősztől ismét jóváhagyják a medvekilövési kvótákat, de – mint lemondón hozzáfűzte – egy-két példány kilövése, amennyit számukra engedélyezni szoktak, már semmit nem old meg, ugyanis az általuk ügykezelt területeken 50 egyed él, miközben 10 lenne az optimális. Szerdán a négyből egyébként két medvére megkapták a kilövési engedélyt a minisztériumtól.
A Nyikó menti területeket ügykezelő Gordon Vadásztársaság múlt év végén ugyan engedélyt kapott két problémás medve kilövésére, de a jóváhagyást olyan későn adta ki a szaktárca, hogy időközben tél lett, és a medvék visszahúzódtak barlangjaikba. A nagyvadakat csak a közelmúltban, március végén, illetve e hónapban tudták kilőni, egyiket éppen azt követően, hogy elragadott egy kecskét egy gazdaságból – tudtuk meg Fancsali Istvántól, a vadásztársaság igazgatójától. Ő egyébként még nem ismeri a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott új akcióterv részleteit.
Tizenkettőből tízet kilőttek
A Hargita megyében működő vadásztársaságok az elmúlt időszakban összesen 12 károkozó medve kilövésére kaptak rendkívüli minisztériumi engedélyt. A kilövést követő harminc napon belüli jelentési kötelezettségek száma alapján a vadászok mostanáig tíz egyedet lőttek ki a tizenkettőből – tájékoztatott Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta, az Etéd községben károkat okozó medvét, illetve egy Gyergyó környékén garázdálkodó egyedet még nem tudtak ártalmatlanítani az illetékes vadásztársaságok.
Megtörténhet, hogy mégsem tereli jogi útra a bérpótlékcsökkentések ügyét a Sanitas szakszervezet, ugyanis az egészségügyi minisztérium képviselőivel folytatott megbeszélésen ígéretet kaptak arra, hogy a szaktárca orvosolni fogja a helyzetet.
A Magyar Református Szeretetszolgálat 26 millió forinttal segíti a székelyföldi árvízkárosultakat. A támogatás jelentős része Parajdra, egyötöde pedig Nagyborosnyóra jut.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
A román légierő „az elrettentés és a védelem egyik erőssége az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán” – állítja a védelmi minisztérium.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert, akit ötrendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – hivatali vesztegetés elfogadásával és pénzmosással gyanúsítanak.
Egy személyautó beszorult egy kamion pótkocsija alá Segesvár kijáratánál csütörtök délután. A Maros megyei tűzoltóság beavatkozására volt szükség a jármű kimentéséhez.
Jóváhagyott a kormány csütörtöki ülésén egy határozatot, amely szerint lakást utalnak ki Traian Băsescu volt államfő számára.
Pénzt kap a Maros Megyei Múzeum és a Maros Művészegyüttes, akárcsak a megyei kórház – határozták el a Maros megyei önkormányzati képviselők csütörtökön. Jó híreket kaptak a nyárádszeredaiak és a balavásáriak.
Hét ló akadályozta a sepsiszentgyörgyi Borvíz utcai autós forgalmat csütörtökön délben. A Sugásfürdőre vezető útszakaszon gyakran találkoznak a városiak szabadon kószáló állatokkal.
A többit 8 év alatt fizetik ki.
szóljon hozzá!