4000 lenne az optimális, de már 2016-ban 6000–6600 medve élt az országban
Fotó: Sándor Csilla
A kilövési kvóták meghatározása lehet az első intézkedés, amelyet bevezetnek a hazai medvepopuláció megőrzésére kidolgozott és közvitára bocsátott akcióterv életbe lépése után. Az udvarhelyszéki vadásztársaságok vezetői között vannak, akik visszafogott reményeket táplálnak a terv hatékonyságával kapcsolatban.
2018. április 26., 13:592018. április 26., 13:59
Az akcióterv értelmében
– hangsúlyozta Mărmureanu-Bíró Leonard. A Nagyküküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, valamint a Székelyföldi Vadászegyesületek Föderációjának ügyvezető elnöke jelen volt az április 17-én közvitára bocsátott akcióterv kidolgozására és megvitatására szervezett találkozókon. Ezen a vadásztársaságok, illetve a szakminisztérium illetékesei mellett részt vettek kutatók és természet-, valamint állatvédő szervezetek képviselői is.
Elmondta, az összes fél egyetértésével született meg a medvepopuláció megőrzéséről szóló akcióterv. Ez egyébként főleg általánosságokat tartalmaz, de rámutatnak benne, hogy
A populációszabályozáshoz és -megőrzéshez szükséges intézkedések között az akcióterv megemlíti a vadgazdálkodás jellegű medvekilövéseket is.
– fogalmazott a szakember. Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, az akcióterv értelmében
Lehetne telepíteni például a Retyezát-hegységbe, de az épülő autópályák által elzárt területekre is kifejezetten hasznos lesz majd áttelepíteni medvéket állományfrissítési céllal, ugyanis meggyőződése szerint a medvék nem fogják használni az utak fölött kialakítandó vándorlási folyosókat.
A medvepopuláció szabályozását célzó intézkedések szükségességét illetően néhány beszédes adattal is szolgált a szakember: a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozó területeken nagyjából 30 egyedet számláló medveállomány lenne az optimális, ehhez képest több mint 300 egyed él ott. Nem meglepő tehát, hogy sok a medvék által okozott kár – magyarázta Mărmureanu, hozzáfűzve, hogy a zöld szervezetek felmérése szerint 2016-ban még 200 ezer euró körül volt a károk éves összértéke, de ez a következő évben, a medvekilövések betiltását követően több mint duplájára, mintegy 524 ezer euróra nőtt. Ő abban reménykedik, hogy az akcióterv életbe lépését követően 16–24 problémás egyed kilövésére kapnak engedélyt a szaktárcától.
– ez a tapasztalata a főként Székelykeresztúr környéki vadászterületeket ügykezelő Hubertus Vadásztársaság vezetőjének. Fazakas Attila elmondta, négy károkozó medve kilövésére kértek engedélyt idén, ezek közül egy emberre támadt Szenterzsébeten februárban. A vadásztársaság vezetője úgy értesült, hogy ősztől ismét jóváhagyják a medvekilövési kvótákat, de – mint lemondón hozzáfűzte – egy-két példány kilövése, amennyit számukra engedélyezni szoktak, már semmit nem old meg, ugyanis az általuk ügykezelt területeken 50 egyed él, miközben 10 lenne az optimális. Szerdán a négyből egyébként két medvére megkapták a kilövési engedélyt a minisztériumtól.
A Nyikó menti területeket ügykezelő Gordon Vadásztársaság múlt év végén ugyan engedélyt kapott két problémás medve kilövésére, de a jóváhagyást olyan későn adta ki a szaktárca, hogy időközben tél lett, és a medvék visszahúzódtak barlangjaikba. A nagyvadakat csak a közelmúltban, március végén, illetve e hónapban tudták kilőni, egyiket éppen azt követően, hogy elragadott egy kecskét egy gazdaságból – tudtuk meg Fancsali Istvántól, a vadásztársaság igazgatójától. Ő egyébként még nem ismeri a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott új akcióterv részleteit.
Tizenkettőből tízet kilőttek
A Hargita megyében működő vadásztársaságok az elmúlt időszakban összesen 12 károkozó medve kilövésére kaptak rendkívüli minisztériumi engedélyt. A kilövést követő harminc napon belüli jelentési kötelezettségek száma alapján a vadászok mostanáig tíz egyedet lőttek ki a tizenkettőből – tájékoztatott Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta, az Etéd községben károkat okozó medvét, illetve egy Gyergyó környékén garázdálkodó egyedet még nem tudtak ártalmatlanítani az illetékes vadásztársaságok.
Könnyedén legyőzte kihívóját Korodi Attila, Csíkszereda újrázni kívánó polgármestere, aki a csütörtök esti VKT-ülésen 32-3 arányban „lépett túl” Szőke Domokoson.
Egy kutyát megölt, két tehenet pedig halálosan megsebzett a medve egy kobátfalvi portán csütörtökre virradóra. A nagyvad azóta kétszer is visszatért a helyszínre.
Elkezdődött az igazi verseny a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, mindhárom területi RMDSZ-szervezet jelöltje benyújtotta jelentkezési dokumentációját Csíkszeredában. A június 9-i választásokon indítandó RMDSZ-jelöltről ezután döntenek.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
Komoly térnyerésben van a deepfake, különösebb ellenszél nélkül, de amikor kampányról van szó, a politika nem bízza a véletlenre, és közbelépne.
Csütörtökön egy sürgősségi rendelettel 2027-ig meghosszabbította a kormány a babakelengye-programot, amelynek keretében a hátrányos helyzetű fiatal kismamák újszülöttenként egy egyszeri 2000 lejes támogatást kapnak.
Az erdélyi megyékből összesen száztizenegy környezettudatos nevelési program nyert támogatást a szaktárca által meghirdetett pályázat révén. A civil szervezeteknek szóló kezdeményezéssel a környezeti nevelést ösztönzik.
Újszülöttek ellátásához szükséges eszközöket tartalmazó csomagban részesülhetnek azok a kismamák, akik a baróti kórházban hozzák világra a gyermekeiket. Az erdővidéki kisvárosban évente 60-80 kisbaba születik.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalva lakóit csütörtök délután négy óra után, hogy a faluban medve jelenlétét észlelték.
Két Maros megyei személyt, apát és fiát vették őrizetbe szerdán megvesztegetés miatt, miután a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőre vesztegetés miatt feljelentést tett ellenük.
szóljon hozzá!