
Fotó: Ferencz Alpár
A székelység társadalmi, gazdasági, politikai és hadügyi folyamatairól tartott előadást Nagy József történész az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában szombaton, különös tekintettel a gyergyói térség történetére. A szakember az általa ismertetett történelmi folyamatokat összegezve kijelentette: a székelység igazi túlélő közösség.
2022. augusztus 06., 16:232022. augusztus 06., 16:23
Sikertörténet a székelység megmaradása – derült ki abból az előadásból, amelyet Nagy József történész tartott szombaton az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában.
A szakember a honfoglalástól indítva napjainkig tekintette át a székelység történetét, amelynek bár kezdeti éveiből alig maradtak fenn források, a történész szerint kijelenthető, hogy a honfoglalás után a székely törzseket először széttelepítették a Kárpát-medencében.
A székely székek az 1300-as évek elején, Károly Róbert király uralkodásának idején alakultak ki. Az akkori társadalmi viszonyokat tekintve a történész elmondta:
Ezt a rendszert a mindenkori magyar királyok támogatták és fenntartották – fűzte hozzá.
Fotó: Ferencz Alpár
Az 1500-as években, főként a mohácsi csatát követően tízévente felkelések, zendülések történtek Székelyföldön: ez volt a „nagy romlás évszázada”. Az 1600-as évek kiemelkedő eseménye az örmények betelepülése a gyergyói térségbe. Az 1800-as évek derekán megszűnt a rendiség,
Az 1920-as évektől jelentős kulturális felvirágzás volt tapasztalható Székelyföldön. 1968-ban megyésítették Romániát, és vele együtt Székelyföldet, amelynek történetében így megemlíthetjük a székeket, a vármegyéket, majd a megyéket mint közigazgatási rendszereket.
Fotó: Ferencz Alpár
A történész a kommunizmus éveinek rövid áttekintése után azzal a kijelentéssel összegezte előadását, hogy a székelység igazi túlélő közösség. „Mindegy, hol él az ember, a saját történelmi helyzetét kell megértenie – azt, hogy milyen folyamatok juttatták oda a közösségét, ahol van.
– jelentette ki.
Az összművészeti fesztivál folkudvarában egyébként nemcsak történelmi előadások, hanem néptáncoktatás, kézműves foglalkozások, népzenei koncertek várják az érdeklődőt, vasárnap estétől pedig hajnalig tartó táncházban szórakozhat a látogató.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
szóljon hozzá!