
Fotó: Ferencz Alpár
A székelység társadalmi, gazdasági, politikai és hadügyi folyamatairól tartott előadást Nagy József történész az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában szombaton, különös tekintettel a gyergyói térség történetére. A szakember az általa ismertetett történelmi folyamatokat összegezve kijelentette: a székelység igazi túlélő közösség.
2022. augusztus 06., 16:232022. augusztus 06., 16:23
Sikertörténet a székelység megmaradása – derült ki abból az előadásból, amelyet Nagy József történész tartott szombaton az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában.
A szakember a honfoglalástól indítva napjainkig tekintette át a székelység történetét, amelynek bár kezdeti éveiből alig maradtak fenn források, a történész szerint kijelenthető, hogy a honfoglalás után a székely törzseket először széttelepítették a Kárpát-medencében.
A székely székek az 1300-as évek elején, Károly Róbert király uralkodásának idején alakultak ki. Az akkori társadalmi viszonyokat tekintve a történész elmondta:
Ezt a rendszert a mindenkori magyar királyok támogatták és fenntartották – fűzte hozzá.
Fotó: Ferencz Alpár
Az 1500-as években, főként a mohácsi csatát követően tízévente felkelések, zendülések történtek Székelyföldön: ez volt a „nagy romlás évszázada”. Az 1600-as évek kiemelkedő eseménye az örmények betelepülése a gyergyói térségbe. Az 1800-as évek derekán megszűnt a rendiség,
Az 1920-as évektől jelentős kulturális felvirágzás volt tapasztalható Székelyföldön. 1968-ban megyésítették Romániát, és vele együtt Székelyföldet, amelynek történetében így megemlíthetjük a székeket, a vármegyéket, majd a megyéket mint közigazgatási rendszereket.
Fotó: Ferencz Alpár
A történész a kommunizmus éveinek rövid áttekintése után azzal a kijelentéssel összegezte előadását, hogy a székelység igazi túlélő közösség. „Mindegy, hol él az ember, a saját történelmi helyzetét kell megértenie – azt, hogy milyen folyamatok juttatták oda a közösségét, ahol van.
– jelentette ki.
Az összművészeti fesztivál folkudvarában egyébként nemcsak történelmi előadások, hanem néptáncoktatás, kézműves foglalkozások, népzenei koncertek várják az érdeklődőt, vasárnap estétől pedig hajnalig tartó táncházban szórakozhat a látogató.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!