
Fotó: Ferencz Alpár
A székelység társadalmi, gazdasági, politikai és hadügyi folyamatairól tartott előadást Nagy József történész az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában szombaton, különös tekintettel a gyergyói térség történetére. A szakember az általa ismertetett történelmi folyamatokat összegezve kijelentette: a székelység igazi túlélő közösség.
2022. augusztus 06., 16:232022. augusztus 06., 16:23
Sikertörténet a székelység megmaradása – derült ki abból az előadásból, amelyet Nagy József történész tartott szombaton az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában.
A szakember a honfoglalástól indítva napjainkig tekintette át a székelység történetét, amelynek bár kezdeti éveiből alig maradtak fenn források, a történész szerint kijelenthető, hogy a honfoglalás után a székely törzseket először széttelepítették a Kárpát-medencében.
A székely székek az 1300-as évek elején, Károly Róbert király uralkodásának idején alakultak ki. Az akkori társadalmi viszonyokat tekintve a történész elmondta:
Ezt a rendszert a mindenkori magyar királyok támogatták és fenntartották – fűzte hozzá.
Fotó: Ferencz Alpár
Az 1500-as években, főként a mohácsi csatát követően tízévente felkelések, zendülések történtek Székelyföldön: ez volt a „nagy romlás évszázada”. Az 1600-as évek kiemelkedő eseménye az örmények betelepülése a gyergyói térségbe. Az 1800-as évek derekán megszűnt a rendiség,
Az 1920-as évektől jelentős kulturális felvirágzás volt tapasztalható Székelyföldön. 1968-ban megyésítették Romániát, és vele együtt Székelyföldet, amelynek történetében így megemlíthetjük a székeket, a vármegyéket, majd a megyéket mint közigazgatási rendszereket.
Fotó: Ferencz Alpár
A történész a kommunizmus éveinek rövid áttekintése után azzal a kijelentéssel összegezte előadását, hogy a székelység igazi túlélő közösség. „Mindegy, hol él az ember, a saját történelmi helyzetét kell megértenie – azt, hogy milyen folyamatok juttatták oda a közösségét, ahol van.
– jelentette ki.
Az összművészeti fesztivál folkudvarában egyébként nemcsak történelmi előadások, hanem néptáncoktatás, kézműves foglalkozások, népzenei koncertek várják az érdeklődőt, vasárnap estétől pedig hajnalig tartó táncházban szórakozhat a látogató.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!