Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:45

Focivébé: 48 csapat, 3 házigazda, 1 trófea – és számos kérdés

13:35

Jubileumi néptánctalálkozót tartanak a Perkőn

13:29

Magasabb az uniós átlagnál a munkanélküliségi ráta Romániában

12:51

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Mentőhelikoptert hívtak a Sikaszó közelében balesetet szenvedett biciklishez

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Kelemen Hunor Eugen Tomac miniszterelnök-jelöltségéről: várjuk a kormányprogramot és a miniszterek listáját, utána döntünk

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

A székelység túlélő közösség, sikertörténet a megmaradása

Fotó: Ferencz Alpár

A székelység társadalmi, gazdasági, politikai és hadügyi folyamatairól tartott előadást Nagy József történész az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában szombaton, különös tekintettel a gyergyói térség történetére. A szakember az általa ismertetett történelmi folyamatokat összegezve kijelentette: a székelység igazi túlélő közösség.

Ferencz Alpár

2022. augusztus 06., 16:232022. augusztus 06., 16:23

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Sikertörténet a székelység megmaradása – derült ki abból az előadásból, amelyet Nagy József történész tartott szombaton az Egyfeszt összművészeti fesztivál folkudvarában.

A szakember a honfoglalástól indítva napjainkig tekintette át a székelység történetét, amelynek bár kezdeti éveiből alig maradtak fenn források, a történész szerint kijelenthető, hogy a honfoglalás után a székely törzseket először széttelepítették a Kárpát-medencében.

A székelyek csak az 1150-es években érkeztek a mai Székelyföld területére, legutoljára a Gyergyói-medencét népesítették be.

A székely székek az 1300-as évek elején, Károly Róbert király uralkodásának idején alakultak ki. Az akkori társadalmi viszonyokat tekintve a történész elmondta:

a székelyek a királynak tartoztak hadi szolgálattal, cserébe adómentességet kaptak.

Ezt a rendszert a mindenkori magyar királyok támogatták és fenntartották – fűzte hozzá.

Fotó: Ferencz Alpár

Az 1500-as években, főként a mohácsi csatát követően tízévente felkelések, zendülések történtek Székelyföldön: ez volt a „nagy romlás évszázada”. Az 1600-as évek kiemelkedő eseménye az örmények betelepülése a gyergyói térségbe. Az 1800-as évek derekán megszűnt a rendiség,

az első világháború után a székelység Románia szívében találta magát.

Az 1920-as évektől jelentős kulturális felvirágzás volt tapasztalható Székelyföldön. 1968-ban megyésítették Romániát, és vele együtt Székelyföldet, amelynek történetében így megemlíthetjük a székeket, a vármegyéket, majd a megyéket mint közigazgatási rendszereket.

Fotó: Ferencz Alpár

A történész a kommunizmus éveinek rövid áttekintése után azzal a kijelentéssel összegezte előadását, hogy a székelység igazi túlélő közösség. „Mindegy, hol él az ember, a saját történelmi helyzetét kell megértenie – azt, hogy milyen folyamatok juttatták oda a közösségét, ahol van.

A székelység igazi túlélő közösség

– jelentette ki.

Az összművészeti fesztivál folkudvarában egyébként nemcsak történelmi előadások, hanem néptáncoktatás, kézműves foglalkozások, népzenei koncertek várják az érdeklődőt, vasárnap estétől pedig hajnalig tartó táncházban szórakozhat a látogató.