Fotó: Barabás Ákos
Noha az időjárás nem kedvező számukra, kezdenek hazaszállingózni a gólyák. A hétvégén Sáromberkén, a sokak által csak gólyafalunak nevezett településen is láttak egyet, a szakemberek szerint pedig április közepéig megérkezik majd az összes.
2018. március 20., 12:412018. március 20., 12:41
2018. március 20., 12:422018. március 20., 12:42
Hozzánk a gólyák nagy része március közepétől április közepéig érkezik meg, azelőtt is lehet látni már itt-ott madarat, mert vannak gólyák, amelyek jóval északabbra mennek, ők korábban érkeznek, s felettünk éppen csak átrepülnek – tudtuk meg a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökétől, Papp Tamástól. A szakember hozzátette:
„A nagy testű madarakra amúgy nem jelent olyan nagy veszélyt ez az időjárás, mert általában van annyi tartalékuk, hogy kibírják azt a pár napot, amíg nem találnak élelmet. A hideg és a hó ugyanis főként ebben akadályozza őket. A gólyák ugye egerekkel, pockokkal, békákkal és rovarokkal táplálkoznak. A békák már megjelentek, de most ha be vannak fagyva a vizek, akkor béka megint nincs, a havas szántóföldeken egeret, pockot sem lehet találni, a rovarok még nem is igazán jelentek meg” – magyarázta Papp Tamás.
A madárvédő szakember szerint azonban elkezdtek szállingózni a gólyák, és amint jobb idő lesz,
Szombaton már Sáromberkén is láttak gólyát, amelyik most valószínűleg a mezőn van. Április végén érkeznek meg a fiatal gólyák, akik még nagy valószínűséggel nem költenek idén, ugyanis – amint a biológus fogalmaz – a gólyáknak is van egy kamaszkoruk, csak hároméves koruk körül érik el az ivarérettséget, akkor szoktak költeni. A tapasztalt, öreg gólyák azért is érkeznek hamarabb, mert tudják, hogy
A párbaállás, tojásrakás eltart 8–10 napig, a költés több mint 30 napig, a kikelt fiókának pedig még úgy meg kell erősödnie a nyár folyamán, hogy majd kibírja az utat egészen Afrikáig.
Maros megyében is egészen szép gólyaállomány van, 300–500 között mozog a számuk. Az országban legtöbb Szatmár, Temes, Hargita, Brassó megyében van, de Maros megye sem áll rosszul gólyák tekintetében. „A megyében legtöbb gólya Sáromberkén és Görgényszentimrén van. Sáromberkén 12 pár szokott lenni, ez persze jóval kevesebb, mint a 70-es években, amikor 28 pár gólya volt ott” – mutatott rá Papp Tamás. Hozzátette, amúgy Romániában az utóbbi tíz évben nem változott a gólyaállomány, kétszer is meg lettek számolva:
de van olyan megye, ahol nőtt a számuk, máshol meg csökkent. Alapvetően az eltünedező szántóföldek, mocsaras vidékek befolyásolják a gólyák számát, ugyanis ott keresik a táplálékukat. Emellett persze a hosszan vonuló madarakra az úton is leselkednek különböző veszélyek, át kell repülniük például a Szaharát, ami nem könnyű minden madárnak, így az úton is megcsappanhat a számuk.
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
szóljon hozzá!