Hirdetés
Hirdetés

A korlátozások miatt tavaly kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz •  Fotó: Veres Nándor

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz

Fotó: Veres Nándor

Az egészségügyi rendszer egyes területein jelentősen csökkent a felhasznált költségvetési összegek értéke, azaz lényegesen kevesebb beteg kerül be az ellátórendszerbe, mint a járvány előtti években – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár éves tevékenységi jelentéséből. Ebben következtetésként is megállapítják, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, aminek a betegek egészségére gyakorolt hatása még nem ismert.

Széchely István

2021. március 28., 13:012021. március 28., 13:01

Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.

Hirdetés

Mik csökkentek?

Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy

kevesebb beteg került kórházba, de orvoshoz is kevesebben mehettek, illetve mertek elmenni.

A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.

Idézet
Aki úgy érezte, hogy még bírja, nem ment el az orvoshoz. Sajnos van egy ilyen jelenség, aminek idővel egyértelműen lesznek negatív hatásai, hiszen például egy nem idejében kezelt akut betegség krónikussá válhat

– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly

Fotó: Barabás Ákos

Még a várólisták is megszűntek

A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.

Tavasszal egyébként még a várólisták is megszűntek, amire korábban soha nem volt példa.

A számok mögött

Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.

Ezek a részarányok tolódtak el tavaly: a kórházi szolgáltatások száma és költségértéke lecsökkent, viszont számos, az elvégzett munka mennyiségéhez közvetlenül nem kötődő egyéb költséget, például különböző veszélyességi és egyéb pótlékokat fizetett ki a kórházaknak az egészségbiztosítási pénztár

– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy

kezdetben akkor is megkapták a kórházak a pénztárral leszerződött összegeket, ha kevesebbet teljesítettek, majd pedig a leszerződött érték fölött megvalósított értéket is megkapták, nem kellett várjanak a költségvetés-kiegészítésre.

Megduplázódtak az otthoni betegellátás költségei

Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:

678 800 lejről 1 340 780-ra nőtt.

Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.

Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

korábban írtuk

Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban
Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Exit poll: nemzeti liberális főpolgármestere lehet Bukarestnek

A CURS-Avangarde exit poll felmérése szerint a PNL jelöltje, Ciprian Ciucu nyerte a bukaresti időközi főpolgármester-választást a szavazatok 32,7 százalékával.

Exit poll: nemzeti liberális főpolgármestere lehet Bukarestnek
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Folyóba hajtva próbált elmenekülni a rendőrök elől egy férfi Neamț megyében

Nem állt meg a rendőrök jelzésére, belehajtott egy folyóba, majd autóját hátrahagyva gyalog menekült tovább egy 29 éves férfi, aki ittasan és jogosítvány nélkül ült volánhoz Neamț megyében. Végül egy erdős területen elfogták és őrizetbe vették.

Folyóba hajtva próbált elmenekülni a rendőrök elől egy férfi Neamț megyében
2025. december 07., vasárnap

Alacsony a részvétel a bukaresti főpolgármester-választáson

Alacsony volt a részvétel a délelőtti órákban vasárnap a bukaresti időközi főpolgármester-választáson, ahol 17 jelölt verseng azért, hogy következő négy évben betöltse a Nicușor Dan államfővé választása nyomán megüresedett tisztséget.

Alacsony a részvétel a bukaresti főpolgármester-választáson
2025. december 07., vasárnap

Emmanuel Macron Párizsban fogadja kedden a román államfőt

Nicușor Dan hétfőn és kedden Franciaországban tartózkodik, és látogatásának második napján Emmanuel Macron elnök is fogadja az Élysée-palotában.

Emmanuel Macron Párizsban fogadja kedden a román államfőt
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Hetven utast szállító autóbusz balesetezett Sinaián

Személygépkocsival ütközött egy autóbusz vasárnap Sinaián. Két utas enyhe sérüléseket szenvedett.

Hetven utast szállító autóbusz balesetezett Sinaián
2025. december 07., vasárnap

Bukaresti főpolgármester-választás: Nicușor Dan elmondta, hogy mit vár utódjától

Nicușor Dan kijelentette, hogy vasárnap a Nyugathoz tartozó Romániára és egy feddhetetlen jelöltre szavazott a bukaresti időközi főpolgármester-választáson.

Bukaresti főpolgármester-választás: Nicușor Dan elmondta, hogy mit vár utódjától
2025. december 07., vasárnap

Időközi helyhatósági választások: Bukarestben és 12 másik településen választanak polgármestert

Vasárnap Bukarestben főpolgármestert, Buzău megyében megyei tanácselnököt, a Dâmbovița megyei Găești városában, valamint kilenc megye 11 községében polgármestert választanak.

Időközi helyhatósági választások: Bukarestben és 12 másik településen választanak polgármestert
Hirdetés
2025. december 06., szombat

Romániától kért áramot Moldova az ukrajnai orosz támadások miatt

A Moldovai Köztársaság „megelőző jellegű, néhány órás” energetikai segítséget kért Romániától, miután péntek este és szombat reggel Oroszország támadást indított Ukrajna energetikai rendszere ellen.

Romániától kért áramot Moldova az ukrajnai orosz támadások miatt
2025. december 06., szombat

Több mint háromszáz állást hirdetnek meg az újonnan épített bölcsődéknél

Legutóbbi ülésén a kormány jóváhagyta 303 állás meghirdetését az uniós helyreállítási forrásokból épített bölcsődéknél – tájékoztatott szombaton az oktatási minisztérium.

Több mint háromszáz állást hirdetnek meg az újonnan épített bölcsődéknél
2025. december 06., szombat

Fél év alatt több mint harmincan vesztették életüket munkabalesetben Romániában

Az idei első félévben 2472 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 17 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában; az áldozatok közül 32-en vesztették életüket, 59 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.

Fél év alatt több mint harmincan vesztették életüket munkabalesetben Romániában
Hirdetés