Hirdetés
Hirdetés

A korlátozások miatt tavaly kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz •  Fotó: Veres Nándor

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz

Fotó: Veres Nándor

Az egészségügyi rendszer egyes területein jelentősen csökkent a felhasznált költségvetési összegek értéke, azaz lényegesen kevesebb beteg kerül be az ellátórendszerbe, mint a járvány előtti években – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár éves tevékenységi jelentéséből. Ebben következtetésként is megállapítják, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, aminek a betegek egészségére gyakorolt hatása még nem ismert.

Széchely István

2021. március 28., 13:012021. március 28., 13:01

Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.

Hirdetés

Mik csökkentek?

Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy

kevesebb beteg került kórházba, de orvoshoz is kevesebben mehettek, illetve mertek elmenni.

A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.

Idézet
Aki úgy érezte, hogy még bírja, nem ment el az orvoshoz. Sajnos van egy ilyen jelenség, aminek idővel egyértelműen lesznek negatív hatásai, hiszen például egy nem idejében kezelt akut betegség krónikussá válhat

– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly

Fotó: Barabás Ákos

Még a várólisták is megszűntek

A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.

Tavasszal egyébként még a várólisták is megszűntek, amire korábban soha nem volt példa.

A számok mögött

Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.

Ezek a részarányok tolódtak el tavaly: a kórházi szolgáltatások száma és költségértéke lecsökkent, viszont számos, az elvégzett munka mennyiségéhez közvetlenül nem kötődő egyéb költséget, például különböző veszélyességi és egyéb pótlékokat fizetett ki a kórházaknak az egészségbiztosítási pénztár

– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy

kezdetben akkor is megkapták a kórházak a pénztárral leszerződött összegeket, ha kevesebbet teljesítettek, majd pedig a leszerződött érték fölött megvalósított értéket is megkapták, nem kellett várjanak a költségvetés-kiegészítésre.

Megduplázódtak az otthoni betegellátás költségei

Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:

678 800 lejről 1 340 780-ra nőtt.

Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.

Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

korábban írtuk

Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban
Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők

A bírósági és ügyészségi jegyzők szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését.

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja

A nemzetközi sajtó figyelmébe került Hargita megye: az egyik legismertebb brit lap, a The Guardian egy terjedelmes cikkben mutatta be a térséget, Erdély egyik látványos, de még kevésbé ismert úticéljaként.

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja
2026. augusztus 21., péntek

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben

Feltehetően légi drónból származó roncsdarabot találtak pénteken a Fekete-tengerben, a Midia kikötő déli hullámtörő gátjától mintegy 25 méterre – közölte a védelmi minisztérium.

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben
2026. augusztus 21., péntek

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken közölte, hogy az augusztus 31-i határidőig hátralévő tíz napban a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt több mint háromezer munkálat műszaki átadás-átvételét kell még lezárni.

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Újraszabnák a pártok működésének szabályait, közvitára került a tervezet

Közvitára bocsátotta az Állandó Választási Hatóság (AEP) a politikai pártokról szóló új törvény tervezetét – jelentette be pénteken az intézmény elnöke, Adrian Țuțuianu.

Újraszabnák a pártok működésének szabályait, közvitára került a tervezet
2026. augusztus 21., péntek

A Sanitas szerint elfogadhatatlan az új bértörvény-tervezet, a sztrájkot is újraindíthatják

Elutasítja a Sanitas a közalkalmazotti bértörvény tervezetének csütörtökön nyilvánosságra került legújabb változatát, és arra kéri a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot – közölte pénteken a szakszervezeti szövetség.

A Sanitas szerint elfogadhatatlan az új bértörvény-tervezet, a sztrájkot is újraindíthatják
2026. augusztus 21., péntek

Romániában drágult a legtöbbet az üzemanyag, míg Magyarországon picit olcsóbb is lett

Az Európai Unióban 2026 júliusában éves összevetésben átlagosan 16,9 százalékkal emelkedett a személyi közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok ára; a tagállamok közül Romániában volt a legnagyobb a drágulás – közölte pénteken az Eurostat.

Romániában drágult a legtöbbet az üzemanyag, míg Magyarországon picit olcsóbb is lett
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Akárcsak pár nappal ezelőtt, pénteken is elmaradt a jogerős ítélet kihirdetése a Borboly Csaba és 12 másik személy ellen indult büntetőperben. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla még nem tudta előkészíteni a döntést, ezért későbbi időpontot jelölt ki.

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében
2026. augusztus 21., péntek

New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén mond beszédet Románia elnöke

Nicușor Dan államelnök vezeti a román küldöttséget az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének szeptemberben, New Yorkban szervezendő munkálatain – közölte pénteken az államelnöki hivatal.

New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén mond beszédet Románia elnöke
Hirdetés