A korlátozások miatt tavaly kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években

Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.

Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy

kevesebb beteg került kórházba, de orvoshoz is kevesebben mehettek, illetve mertek elmenni.

A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.

– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.

A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.

Tavasszal egyébként még a várólisták is megszűntek, amire korábban soha nem volt példa.

Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.

Ezek a részarányok tolódtak el tavaly: a kórházi szolgáltatások száma és költségértéke lecsökkent, viszont számos, az elvégzett munka mennyiségéhez közvetlenül nem kötődő egyéb költséget, például különböző veszélyességi és egyéb pótlékokat fizetett ki a kórházaknak az egészségbiztosítási pénztár

– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy

kezdetben akkor is megkapták a kórházak a pénztárral leszerződött összegeket, ha kevesebbet teljesítettek, majd pedig a leszerződött érték fölött megvalósított értéket is megkapták, nem kellett várjanak a költségvetés-kiegészítésre.

Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:

678 800 lejről 1 340 780-ra nőtt.

Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.

Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.