
Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz
Fotó: Veres Nándor
Az egészségügyi rendszer egyes területein jelentősen csökkent a felhasznált költségvetési összegek értéke, azaz lényegesen kevesebb beteg kerül be az ellátórendszerbe, mint a járvány előtti években – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár éves tevékenységi jelentéséből. Ebben következtetésként is megállapítják, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, aminek a betegek egészségére gyakorolt hatása még nem ismert.
2021. március 28., 13:012021. március 28., 13:01
Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.
Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy
A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.
– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.
Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly
Fotó: Barabás Ákos
A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.
Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.
– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy
Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:
Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.
Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.
szóljon hozzá!