A korlátozások miatt tavaly kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz •  Fotó: Veres Nándor

Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz

Fotó: Veres Nándor

Az egészségügyi rendszer egyes területein jelentősen csökkent a felhasznált költségvetési összegek értéke, azaz lényegesen kevesebb beteg kerül be az ellátórendszerbe, mint a járvány előtti években – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár éves tevékenységi jelentéséből. Ebben következtetésként is megállapítják, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, aminek a betegek egészségére gyakorolt hatása még nem ismert.

Széchely István

2021. március 28., 13:012021. március 28., 13:01

Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.

Mik csökkentek?

Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy

kevesebb beteg került kórházba, de orvoshoz is kevesebben mehettek, illetve mertek elmenni.

A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.

Idézet
Aki úgy érezte, hogy még bírja, nem ment el az orvoshoz. Sajnos van egy ilyen jelenség, aminek idővel egyértelműen lesznek negatív hatásai, hiszen például egy nem idejében kezelt akut betegség krónikussá válhat

– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly

Fotó: Barabás Ákos

Még a várólisták is megszűntek

A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.

Tavasszal egyébként még a várólisták is megszűntek, amire korábban soha nem volt példa.

A számok mögött

Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.

Ezek a részarányok tolódtak el tavaly: a kórházi szolgáltatások száma és költségértéke lecsökkent, viszont számos, az elvégzett munka mennyiségéhez közvetlenül nem kötődő egyéb költséget, például különböző veszélyességi és egyéb pótlékokat fizetett ki a kórházaknak az egészségbiztosítási pénztár

– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy

kezdetben akkor is megkapták a kórházak a pénztárral leszerződött összegeket, ha kevesebbet teljesítettek, majd pedig a leszerződött érték fölött megvalósított értéket is megkapták, nem kellett várjanak a költségvetés-kiegészítésre.

Megduplázódtak az otthoni betegellátás költségei

Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:

678 800 lejről 1 340 780-ra nőtt.

Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.

Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

korábban írtuk

Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban
Országszerte egymillióval kevesebb beteg volt az idén kórházban

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

Havi előfizetés áráért vethetjük bele magunkat a Call of Duty legújabb részébe, még szebb lett a Playstation 4 egyik legjobban kinéző játéka, Xbox-konzolokra is megjelent egy korábbi Playstation-exkluzív cím.

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló
2024. november 22., péntek

Busz és személyautó ütközött Máréfalvánál

Egy autóbusz és egy személyautó ütközött péntek este Máréfalvánál, a 13A országúton. A balesetnek két sérültje van.

Busz és személyautó ütközött Máréfalvánál
2024. november 22., péntek

Újabb településeken döntött ki fákat a péntek esti vihar

Gyergyólibántelep közelében a 138-as megyei úton fa dőlt az úttestre péntek este, az érintett szakaszon kétsávos útlezárást léptettek érvénybe. Borszéken egy autóra dőlt egy fa – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.

Újabb településeken döntött ki fákat a péntek esti vihar
2024. november 22., péntek

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
2024. november 22., péntek

A bürokrácia útvesztőiben – kafkai világ az irattárban és a színpadon

Rendhagyó helyszínen, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal irattárában tartottak sajtótájékoztatót a Tomcsa Sándor Színház legújabb előadása apropóján. A Franz Kafka A per című regényéből készült adaptációt november 26-án mutatják be.

A bürokrácia útvesztőiben – kafkai világ az irattárban és a színpadon
2024. november 22., péntek

Télen mindenre jobban kell figyelni: fűtésre, közlekedésre, saját magunkra

Az erős fagyra és az intenzív fűtés lehetséges, de nemkívánatos következményeinek elkerülése érdekében a Kovászna megyei tűzoltóság fokozott odafigyelésre inti a lakosságot. Csak ezen a héten négy tűzesethez riasztották az egységeiket.

Télen mindenre jobban kell figyelni: fűtésre, közlekedésre, saját magunkra
2024. november 22., péntek

Táncszínházi gyerekelőadással avatják a felújított színpadot

Minden cselekedetünk „ránk ragad”, ezért figyeljünk oda, hogy hogyan élünk és cselekszünk – talán ez az egyik legfontosabb üzenete az Udvarhely Néptáncműhely Az aranyszőrű bárány című előadásának, amelyet november 28-án, este 7 órától mutatnak be.

Táncszínházi gyerekelőadással avatják a felújított színpadot
2024. november 22., péntek

Áramkimaradásokat okozott a péntek délutáni hóvihar több településen

Több Hargita megyei településen százakat érintenek a hóviharok miatt bekövetkezett áramkiesések, miközben Maroshévíznél, illetve Székpataknál az úttestre esett fák akadályozzák a forgalmat.

Áramkimaradásokat okozott a péntek délutáni hóvihar több településen
2024. november 22., péntek

Civil szféra: előreláthatóságra és valódi kommunikációra van szükség

Nem normális, hogy három hónap alatt kell elkölteni ugyanazokra az igényekre a pénzt, amelyekre máskor egy év alatt – hangzott el többek között ez is a civil szervezetek marosvásárhelyi konferenciáján.

Civil szféra: előreláthatóságra és valódi kommunikációra van szükség
2024. november 22., péntek

Megállapodás: januártól Románia a schengeni övezet teljesjogú tagjává válhat

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten.

Megállapodás: januártól Románia a schengeni övezet teljesjogú tagjává válhat
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!