
Még nem mérhető, pontosan mekkora negatív hatása volt annak, hogy tavaly sokan nem fordultak, fordulhattak orvoshoz
Fotó: Veres Nándor
Az egészségügyi rendszer egyes területein jelentősen csökkent a felhasznált költségvetési összegek értéke, azaz lényegesen kevesebb beteg kerül be az ellátórendszerbe, mint a járvány előtti években – derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár éves tevékenységi jelentéséből. Ebben következtetésként is megállapítják, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, aminek a betegek egészségére gyakorolt hatása még nem ismert.
2021. március 28., 13:012021. március 28., 13:01
Az már eddig is tudott dolog volt, hogy a koronavírus-járvány megjelenése, az ennek következtében meghozott óvintézkedések, a kórházak múlt év márciusában történő kiürítése, és a szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel együtt járó korlátozások miatt kevesebb beteg jutott egészségügyi ellátáshoz, mint más években, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vaskos éves jelentése azonban lényegesen pontosabb képet ad az egyes területeken mért csökkenésről. Ugyanakkor, a rendkívüli helyzet következtében megváltozott költségelszámolások miatt egyes negatív hatásokat elfednek a számok, de a magyarázat által láthatóvá válnak.
Az intézmény jelentésének a 2020-as, illetve 2019-es esztendő költségelszámolási összehasonlításából kiderül, hogy az ingyenes és ártámogatott gyógyszerreceptek, a gyógyászati segédeszközök, illetve a fogászati ellátás költségei csökkentek a legnagyobb mértékben az elmúlt évben, sorrendben 11, 14, illetve 27 százalékkal. A gyógyszerek esetében – ahol az ártámogatás összértéke 45,7 millió lejre csökkent tavaly, az előző évi 51,2 millió lejhez képest – ez azt jelenti, hogy
A már diagnosztizált és beállított kezeléssel rendelkező krónikus betegek esetében kisebb volt a gond, ők megkaphatták és kiválthatták gyógyszerreceptjeiket – akár távkonzultációk során is –, más évekhez képest viszont kevesebben fordultak orvoshoz azok közül, akiknek kivizsgálásokra lett volna szüksége, tehát kevesebb akut és krónikus beteget diagnosztizáltak tavaly, mint más években.
– mondta a problémával kapcsolatban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítás Pénztár vezérigazgatója lapunknak.
Egyes területeken közel 30%-al csökkent a szolgáltatásokra felhasznált összegek értéke tavaly
Fotó: Barabás Ákos
A fogászati ellátás esetében egyértelműen az a költségcsökkenés fő oka, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idején három hónapig ki sem nyithattak. Az egészségbiztosítási rendszerben elvégzett fogászati ellátás tavaly 1,7 millió lejt emésztett fel a megyében, 2019-ben ez az érték 2,3 millió lej volt. A gyógyászati segédeszközökre – a járókeretektől a végtagprotéziseken át a hallókészülékekig és szemkristályokig – fordított éves összeg csökkenése szintén a korlátozásokkal áll összefüggésben. Az egészségbiztosítási pénztár hónapokra lebontott kimutatásában jól követhető a képalkotó diagnosztikai eljárásokra (például röntgen-, CT-vizsgálatok) elszámolt összegek tavaly tavaszi drasztikus csökkenése, majd a nyári növekedése is.
Dacára annak, hogy az intézmény az adatokkal kapcsolatos következtetésként is megállapítja, hogy a múlt évben egyes intézkedések nagymértékben akadályozták a krónikus, de még az akut betegek hozzáférését is a kórházi ellátáshoz, a költségelszámolási adatok ezt nem tükrözik. A magyarázat erre az – amint azt Duda Tihamértől megtudtuk –, hogy bizonyos költségek részaránya és az elszámolás módja is teljesen megváltozott tavaly. 2020-ban a kórházak által felhasznált összköltségnek a 15,9 százalékát tette ki a szolgáltatásokra fordított kiadás, a fennmaradó rész teljes egészében bér jellegű költség. Más években a szolgáltatások költsége – amelynek a gyógyszerek, élelmezés, járműpark- és épületfenntartási költségek, stb. is a részét képezik – 30 százalék körüli.
– tudtuk meg Duda Tihamértől. Így a felhasznált költségvetési összegek értéke más évekhez viszonyítva alig változott, amihez hozzájárult az is, hogy
Az egyetlen érték, ami jelentősen nőtt, lényegében megduplázódott tavaly, az az otthoni beteggondozás éves költsége. 2019-hez képest a növekedés meghaladja a 197 százalékot:
Ennek a legfőbb okáról Duda Tihamér elmondta, hogy a kórházakban tavaly tavasszal bevezetett korlátozások miatt sokkal többen kaptak otthon szakellátást, mint korábban, ugyanakkor részben azért is növekedett az otthoni beteggondozás összköltsége, mert – akárcsak az egészségügyi rendszer más területein – minden hónapban a megvalósított költséget fizethette ki az egészségbiztosítási pénztár, nem a leszerződött összeget, ami mindig alacsonyabb.
Egyébként dacára annak, hogy kevesebben jutottak orvosi szolgáltatásokhoz tavaly, Hargita megyében az országos átlaghoz képest jobb volt a helyzet e tekintetben. Amint arról Lorenzovici László egészségügyi közgazdász korábban beszélt lapunknak, a betegszámok összehasonlítása alapján Hargita megye az országos átlag felett van.

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
szóljon hozzá!