
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és a kórházak átalakítása következtében több mint egymillióval kevesebb beteget utaltak be idén januártól augusztusig a romániai kórházakba, mint egy évvel ezelőtt – hívja fel a közvélemény figyelmét Lorenzovici László orvos, közgazdász, egészségügyi elemző.
2020. október 24., 20:332020. október 24., 20:33
2020. október 24., 20:362020. október 24., 20:36
A kórházak hivatalos jelentései alapján a fekvőbeteg ellátásban kezelt akut és krónikus betegek, és a sebészeti esetek országos szinten áprilisban a tavalyi évhez képest 71 százalékkal, májusban 61 százalékkal csökkentek, június és szeptember között pedig 45-40 százalék között volt ez az érték.
Év elején, januárban az onkológiai esetek 8,3 százalékos, februárban 2 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest, a tavasztól viszont itt is drasztikus csökkenés következett be, áprilisban 46 százalékkal, augusztusban 40 százalékkal kevesebb rákos beteget kezeltek. Az összesített kimutatásokban szerepelnek az állami és a magán egészségügyi intézmények is. Mint az adatokkal kapcsolatosan Lorenzovici László orvos, közgazdász, egészségügyi elemző kiemelte:
A szakember azt is kiemelte, hogy a megyék között is nagy különbségek vannak, például a számadatokból kiderül, hogy Kolozsváron jobban kezelték a járványt, a korlátozások ellenére elég sok beteget tudtak fogadni és kezelni. Maros megyében viszont az országos és helyi döntések nem kedveztek a krónikus betegeknek. Példaként említette, hogy a tavalyi év augusztusához képest idén augusztusban a Maros Megyei Klinikai Kórházban 69,4 százalékkal kevesebb akut beteget utaltak be, szeptemberben ez a szám -45,6 százaléknyi volt. Utóbbi csökkenés számokban így néz ki:
A Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház esetében augusztusban ez a csökkenés 42,2 százalékos, szeptemberben pedig 25,9 százalékos volt.
A Hargita megyei kórházak összességében jobb helyzetben vannak, mint az országos átlag, ezekben augusztusban az akut esetszámcsökkenés az előző évhez képest csupán 31,8 százalékos volt, szeptemberben pedig 28 százalékos, de itt is nagy különbségek figyelhetők meg.
Székelyudvarhelyen is nagy a csökkenés, augusztusban -41 százalék, szeptemberben -38,5 százalék, ez konkrét számokban így néz ki: tavaly szeptemberben 1350 akut esetet kezeltek, idén szeptemberben pedig 830-at.
A szakember szerint elgondolkodtató a Maros és Hargita Megyei kórházak közötti nagy különbség.
Kovászna megyében ugyanakkor szintén kisebb volt a csökkenés az országos átlaghoz képest szeptemberben, pontosabban 28 százalékos visszaesést jegyeztek a korábbi évhez viszonyítva.
Lorenzovici László szerint helyi szinten is jobban oda kellene figyelni a nem koronavírusos betegekre, és megoldásokat kell találni, hogy kezelésük, követésük biztosítva legyen. Ellenkező esetben a koronavírus-járvány nagy áldozatai lesznek azok a krónikus betegek, akik idén szinte egész évben nem tudtak megfelelő orvosi ellátáshoz, kezeléshez jutni.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás