
A Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során
Fotó: Pinti Attila
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
2021. február 07., 18:222021. február 07., 18:22
A január 7-ei tűzvész által részben elpusztított, a Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során, mindössze az út van önkormányzati tulajdonban – pontosított érdeklődésünkre Bors Béla.

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Csíkszereda alpolgármestere elmondta, a telep területe tulajdonviszonyok szempontjából is két részre osztható, mivel ha a Somlyó utca irányából nézzük, az út jobb oldalán levő telkek több magánszemély tulajdonát képezik, ezeket visszaszolgáltatták, és tulajdonosaik adóznak is utánuk.
– vázolta az elöljáró.
Bors Béla szerint a januári tűzeset után több területtulajdonos jelentkezett a városházán, illetve panaszlevelet is írtak azzal kapcsolatban, hogy ők nem egyeztek bele a romatelep házainak felépítésébe, és segítséget várnak az önkormányzattól a helyzet rendezésére. Ebben viszont a város nem segíthet, csak tájékoztatást adhat. „Meg tudják kérdezni, van-e kiadva azokra az építményekre valamilyen engedély a hivatal részéről, és mi azt fogjuk válaszolni, hogy nincsen” – mondta az alpolgármester. Mint hozzátette,
Ilyen például, hogy az ott élők nem rendelkeznek ottani lakcímre kiadott személyazonossági iratokkal, emiatt sem egyszerű megállapítani, hogy kit perelnek be, és hová küldje az idézést a bíróság. A másik probléma, amelyre a vonatkozó jogszabályok is kitérnek, hogy noha engedély nélküli építkezés történt, az ott élők ennek nyomán rendelkeznek javakkal, így számukra egy más alternatívát kell biztosítani – emlékeztetett Bors Béla.
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
4 hozzászólás