
A Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során
Fotó: Pinti Attila
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
2021. február 07., 18:222021. február 07., 18:22
A január 7-ei tűzvész által részben elpusztított, a Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során, mindössze az út van önkormányzati tulajdonban – pontosított érdeklődésünkre Bors Béla.

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Csíkszereda alpolgármestere elmondta, a telep területe tulajdonviszonyok szempontjából is két részre osztható, mivel ha a Somlyó utca irányából nézzük, az út jobb oldalán levő telkek több magánszemély tulajdonát képezik, ezeket visszaszolgáltatták, és tulajdonosaik adóznak is utánuk.
– vázolta az elöljáró.
Bors Béla szerint a januári tűzeset után több területtulajdonos jelentkezett a városházán, illetve panaszlevelet is írtak azzal kapcsolatban, hogy ők nem egyeztek bele a romatelep házainak felépítésébe, és segítséget várnak az önkormányzattól a helyzet rendezésére. Ebben viszont a város nem segíthet, csak tájékoztatást adhat. „Meg tudják kérdezni, van-e kiadva azokra az építményekre valamilyen engedély a hivatal részéről, és mi azt fogjuk válaszolni, hogy nincsen” – mondta az alpolgármester. Mint hozzátette,
Ilyen például, hogy az ott élők nem rendelkeznek ottani lakcímre kiadott személyazonossági iratokkal, emiatt sem egyszerű megállapítani, hogy kit perelnek be, és hová küldje az idézést a bíróság. A másik probléma, amelyre a vonatkozó jogszabályok is kitérnek, hogy noha engedély nélküli építkezés történt, az ott élők ennek nyomán rendelkeznek javakkal, így számukra egy más alternatívát kell biztosítani – emlékeztetett Bors Béla.
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
4 hozzászólás