
A Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során
Fotó: Pinti Attila
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
2021. február 07., 18:222021. február 07., 18:22
A január 7-ei tűzvész által részben elpusztított, a Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során, mindössze az út van önkormányzati tulajdonban – pontosított érdeklődésünkre Bors Béla.

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Csíkszereda alpolgármestere elmondta, a telep területe tulajdonviszonyok szempontjából is két részre osztható, mivel ha a Somlyó utca irányából nézzük, az út jobb oldalán levő telkek több magánszemély tulajdonát képezik, ezeket visszaszolgáltatták, és tulajdonosaik adóznak is utánuk.
– vázolta az elöljáró.
Bors Béla szerint a januári tűzeset után több területtulajdonos jelentkezett a városházán, illetve panaszlevelet is írtak azzal kapcsolatban, hogy ők nem egyeztek bele a romatelep házainak felépítésébe, és segítséget várnak az önkormányzattól a helyzet rendezésére. Ebben viszont a város nem segíthet, csak tájékoztatást adhat. „Meg tudják kérdezni, van-e kiadva azokra az építményekre valamilyen engedély a hivatal részéről, és mi azt fogjuk válaszolni, hogy nincsen” – mondta az alpolgármester. Mint hozzátette,
Ilyen például, hogy az ott élők nem rendelkeznek ottani lakcímre kiadott személyazonossági iratokkal, emiatt sem egyszerű megállapítani, hogy kit perelnek be, és hová küldje az idézést a bíróság. A másik probléma, amelyre a vonatkozó jogszabályok is kitérnek, hogy noha engedély nélküli építkezés történt, az ott élők ennek nyomán rendelkeznek javakkal, így számukra egy más alternatívát kell biztosítani – emlékeztetett Bors Béla.
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
4 hozzászólás