A Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során
Fotó: Pinti Attila
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
2021. február 07., 18:222021. február 07., 18:22
A január 7-ei tűzvész által részben elpusztított, a Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során, mindössze az út van önkormányzati tulajdonban – pontosított érdeklődésünkre Bors Béla.
Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Csíkszereda alpolgármestere elmondta, a telep területe tulajdonviszonyok szempontjából is két részre osztható, mivel ha a Somlyó utca irányából nézzük, az út jobb oldalán levő telkek több magánszemély tulajdonát képezik, ezeket visszaszolgáltatták, és tulajdonosaik adóznak is utánuk.
– vázolta az elöljáró.
Bors Béla szerint a januári tűzeset után több területtulajdonos jelentkezett a városházán, illetve panaszlevelet is írtak azzal kapcsolatban, hogy ők nem egyeztek bele a romatelep házainak felépítésébe, és segítséget várnak az önkormányzattól a helyzet rendezésére. Ebben viszont a város nem segíthet, csak tájékoztatást adhat. „Meg tudják kérdezni, van-e kiadva azokra az építményekre valamilyen engedély a hivatal részéről, és mi azt fogjuk válaszolni, hogy nincsen” – mondta az alpolgármester. Mint hozzátette,
Ilyen például, hogy az ott élők nem rendelkeznek ottani lakcímre kiadott személyazonossági iratokkal, emiatt sem egyszerű megállapítani, hogy kit perelnek be, és hová küldje az idézést a bíróság. A másik probléma, amelyre a vonatkozó jogszabályok is kitérnek, hogy noha engedély nélküli építkezés történt, az ott élők ennek nyomán rendelkeznek javakkal, így számukra egy más alternatívát kell biztosítani – emlékeztetett Bors Béla.
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
4 hozzászólás