
A Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során
Fotó: Pinti Attila
Sem építkezési engedéllyel, sem a területek tulajdonosainak beleegyezésével nem rendelkeznek a csíksomlyói romatelepen felhúzott épületekben lakók. A törvénytelenség megszüntetése és a terület felszabadítása érdekében csak a telektulajdonosok indíthatnak bírósági eljárást, de ez nem egyszerű.
2021. február 07., 18:222021. február 07., 18:22
A január 7-ei tűzvész által részben elpusztított, a Somlyó utca 33. szám alatt található romatelep magánterületeken létesült és bővült az évtizedek során, mindössze az út van önkormányzati tulajdonban – pontosított érdeklődésünkre Bors Béla.

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Csíkszereda alpolgármestere elmondta, a telep területe tulajdonviszonyok szempontjából is két részre osztható, mivel ha a Somlyó utca irányából nézzük, az út jobb oldalán levő telkek több magánszemély tulajdonát képezik, ezeket visszaszolgáltatták, és tulajdonosaik adóznak is utánuk.
– vázolta az elöljáró.
Bors Béla szerint a januári tűzeset után több területtulajdonos jelentkezett a városházán, illetve panaszlevelet is írtak azzal kapcsolatban, hogy ők nem egyeztek bele a romatelep házainak felépítésébe, és segítséget várnak az önkormányzattól a helyzet rendezésére. Ebben viszont a város nem segíthet, csak tájékoztatást adhat. „Meg tudják kérdezni, van-e kiadva azokra az építményekre valamilyen engedély a hivatal részéről, és mi azt fogjuk válaszolni, hogy nincsen” – mondta az alpolgármester. Mint hozzátette,
Ilyen például, hogy az ott élők nem rendelkeznek ottani lakcímre kiadott személyazonossági iratokkal, emiatt sem egyszerű megállapítani, hogy kit perelnek be, és hová küldje az idézést a bíróság. A másik probléma, amelyre a vonatkozó jogszabályok is kitérnek, hogy noha engedély nélküli építkezés történt, az ott élők ennek nyomán rendelkeznek javakkal, így számukra egy más alternatívát kell biztosítani – emlékeztetett Bors Béla.
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
4 hozzászólás