A 190 éve született Orbán Balázsra emlékezünk

Keresztelésének helyén, a katolikus templomban falusfelei gyakorta megemlékeznek róla; szobor, emlékszoba, plakettek, székely kapujának kortárs ikertestvére és az Orbán család temetkezési helyén, a kertben kopjafa is mutatja a helybéliek illetve a rá emlékezők kegyeletét. Tudják:

Az ősi tűzhely vonzereje

A széptollú író a Felejthetetlen jó anyám emlékezetének szentelve című írásában így emlékezik meg szüleiről és bölcsőhelyéről: „Báró Orbán János (…) egy alkalommal amidőn szülőinek látogatása s osztályrésze átvétele végett illetőleg az elzálogosított ős családi birtok kiváltsága érdekében Gecsére ment, ott megismerkedett a szépen fejlődött Knektel Eugéniával, a támaszt és védelmet igénylő szegény árvával, azt megszerette s nőül vevén azzal a kiváltott lengyelfalvi ősi birtokra, a család származási helyére telepedett le.

(…) A távol-kelet szülöttjéből itt székely bérceink közt derék magyar menyecske lett. Édesatyám rögtön lépéseket tett anyósának fölfedezésére, de évek teltek el, s már mi gyermekek hárman voltunk, amidőn végre sikerült. (…)

Emléknyomok Székelylengyelfalván

 Százszámra találunk Székelyföldön hasonló helyzetet és elmondjuk, leírjuk: Orbán Balázs még így vagy amúgy látta… Amin nem fogott az idő és örök, az az, amiről így vallott: „A magyar népet tekintem fő családomnak és ezt is kívánom fő örökösömmé tenni.”

Orbán Balázs mellszobrát szülőfalujában, a művelődési ház előtti téren 2001. június 3-án avatták fel. A lengyelfalvi Zavaczki Walter Levente, akkoriban a nagyváradi képzőművészeti főiskola végzős hallgatója formázta és Sántha Csaba szovátai képzőművész öntötte ki. Ez az évenkénti Orbán Balázs-megemlékezések fő helyszíne.

2006. október 11-étől fogadja a látogatókat az emlékszoba. Tárgyi emlékek híján életútját korabeli dokumentumok, kiadványok, fényképek mutatják.

Az Orbán-kúriának nevezett épületben jelenleg sem iskola sem óvoda nem működik már. Az útra néző oldalán két plakett emlékeztet az íróra, néprajzi gyűjtőre, országgyűlési képviselőre, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára, aki

1868 és 1873 között hat kötetben adta ki fő művét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból című sorozatot.

Halálának 120. évfordulóján, a néhai Kovács Piroska Európa Nostra-díjas kapumentő szakértelmével állíttathatták fel az Orbán-kúria előtt annak a kapunak a „késői ikertestvérét”, amely 1888-ban a szejkefürdői nyári Kossuth-lak bejárata előtt állt.

Mi az emlékkönyv egyik bejegyzését hoztuk útravalóul: