A Föld napja alkalmából nyílik fotókiállítás Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren.
Amikor megkérdezik Böjte Csaba ferences szerzetest, hogy mit főzzenek neki, örömmel gondol vissza azokra a téli estékre, amikor főtt vagy sült krumpli került az asztalra, savanyú tejjel, káposztalével.
Az teljesen egyértelmű, hogy anyák napján legalább egy csokor virággal megleped anyukádat, de képzeld el, ha a Rádió GaGa játékában megnyerné a fődíjat! Hogyan nyerheted meg? Mutatjuk!
Színes programokkal szervezik meg április utolsó hétvégéjén a XXIX. Szent György Napokat Erdőszentgyörgyön. Lesz vásár, kézműves-foglalkozás, gyermekprogram és koncerteken is szórakozhatnak a helybéliek.
A húsvétitojás-díszítés napjainkban újra reneszánszát éli, igaz, a legtöbben bolti festékanyagot használnak. A kézdivásárhelyi Opra Etelka azonban kizárólag növényi alapanyagból, hagyományos módon nyeri ki a Háromszékre leginkább jellemző színeket.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Csaknem harminc éve élesztette újjá a tojásírás hagyományát a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány. A műhelyükben eltanulható minták mindegyike üzenetet hordoz: szerelmet, erőt, szerencsét és újjászületést jelképeznek.
Kikerülhetetlen igazság: mindannyian meg fogunk halni. Mikor? Hogyan? – kit nem foglalkoztat ez a kérdés? Sokan a földi életet részesítik előnyben...
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Krisztus halála és feltámadása nem csupán egy múltbeli esemény, hanem ma is hat. Minden évben, amikor nagyböjtben önmagunkba nézünk, és húsvétkor újra átéljük a feltámadás örömét, ennek a kijelentésnek az üzenete valósággá válhat bennünk.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.

Kalibáskőről sokaknak a Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő út mellett található, egykori étterem jut eszébe. Pedig a név eredetileg egy különleges természeti képződményt jelöl.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Városi „blokkos” leányként nőttem fel, annyi közöm volt a falusi gazdálkodáshoz, amennyit a nagyszüleimnél láttam. Kicsit több mint tíz éve költöztem falura, és bevallom, egyik legnagyobb fejlődésemnek azt tartom, hogy megtanultam tyúkot vágni.