Vízi Elemér: „a hit nem magánügy"
Fotó: Vízi Elemér
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
2025. április 20., 12:322025. április 20., 12:32
2025. április 20., 15:342025. április 20., 15:34
Különösen fontos napjainkban a közösséghez való tartozás megélése – ezt átélni virágvasárnap a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt hatalmas tömegben, felemelő és mélyen megható élmény volt. Interjúnkban többek között az elhivatottság, a szolgálat, és a hit megélésének témáit érintettük.
– Hogyan fogadta döntését a családja, hogy Isten szolgálatába áll?
– Támogató közegben nőttem fel. Kisgyermekkorom óta folyamatosan érlelődött bennem a gondolat, hogy szeretném Jézus Krisztust szolgálni. Nagyon hálás vagyok, hogy a családomban megértéssel fogadták a döntésemet. Utólag még jobban felértékelődött bennem ez a hála, mivel találkoztam olyanokkal, akiknek a szülei nem támogatták az útját.
– Életének fiatalkori szakaszában mik voltak azok az élmények, behatások, amik igazán mély nyomot hagytak önben?
– A hitem nagyszüleimen keresztül vált élővé, mivel ők neveltek hatéves koromig. Velem imádkoztak, elvittek templomba. A templomi közeg, az oltár közelsége, az ünnepek misztériuma, az isteni világ jelenléte, mind mélyen megérintettek. A faluban is sokan biztattak, jó volt tapasztalni, hogy egy közösségből jövök. Gyermekkoromban a kulturális élet szempontjából nem volt nagy választék a falvainkban, városon sokkal több impulzus, behatás éri az embereket. Nekem Isten köré fókuszálódott az életem, az érdeklődésem, a figyelmem. Emlékszem arra is, hogy gyakran játszottunk szentmiséset az öcsémmel és barátaimmal, én voltam a pap – ez is formálta bennem a későbbi elhivatottságot. Nagyanyám sokat mesélt a Jóistenről és a gonoszról is, így gyermeki világomban a láthatatlan, szellemi valóság is jelen volt. Később jött a ministrálás, az oltárszolgálat.
– Meséljen a római szolgálathoz vezető útjáról, és arról is, hogyan választotta a jezsuita rendet.
– Teológiai tanulmányaimat Gyulafehérváron kezdtem, majd Németországban folytattam. Végig az élt bennem, hogyan segíthetnék az embereknek közelebb kerülni Istenhez. Képzésem során különösen a lelkigyakorlatokban mélyültem el: önismeretben, istenkapcsolatban egyaránt. Fél évig önkéntesként Jálics Ferenc atya németországi lelkigyakorlatos házában szolgáltam, ez az időszak megerősítette bennem, hogy ilyen módon is segítsem az embereket.
A szentelések után egyházmegyés papként is tartottam lelkigyakorlatokat, itt tapasztaltam meg, mennyire fontos számomra ez a szolgálat.
Magyarországon vezettem a dobogókői lelkigyakorlatos házat, többedmagammal elindítottunk egy lelkivezető és lelkigyakorlat-kísérő képzést. Ezek mind abba az irányba formáltak, hogy lassan megérkezzek ide, Rómába. Meggyőződésem, hogy ahová kerültem, Isten szándéka szerint történt, egyiket sem én választottam – ezt sem. Még tartományfőnökként kerestük, kit lehetne kiküldeni erre a szolgálatra. Mivel beszélek németül – ami itt alapfeltétel –, részt vettem a lelkiségi munkában, egyre inkább felém fordult a figyelem. Megbízatásom lejártával szabaddá váltam, és minden körülmény összeadódott. Úgy éltem meg, hogy Isten külső jelek által vezette a lépteimet.
A Szentatyával is találkozott
Fotó: Vízi Elemér
– Összefoglalná az intézmény rendeltetését?
– Kollégiumunk sajátossága, hogy Loyolai Szent Ignác alapította 1552-ben a német nyelvterület papképzésének segítésére. Ez különösen fontos volt a reformáció idején, amikor szükségessé vált a papnövendékek lelki és szellemi felkészítése. Nem sokkal később a tridenti zsinat elrendelte a szemináriumok, papneveldék felállítását.
Összesen 33 diákunk van, akiknek nagyjából fele szeminarista, a többi fiatal pap, akik tovább folytatják tanulmányaikat. A kollégiumot mindig jezsuiták vezették. Célunk, hogy a diákjaink ne csak tudományos, hanem lelki értelemben is fejlődjenek, lehetőségük van a közép-európai nemzetköziség megtapasztalására, más kultúrák megismerésére és Róma szellemiségével való találkozásra. A házban a német a közös nyelv, de az egyetemeken olaszul tanulnak, és mivel itt élnek Rómában, sok mindent megismernek a helyi kultúrából is. Ezáltal
– Hogyan boldogul egy székely gyökerekkel rendelkező pap itt, Rómában, ebben az erősen multikulturális közegben?
– Bár Róma valóban multikulturális közeg, az én hétköznapjaim mégis inkább egy kis szigeten zajlanak ezen belül. Az intézményben németes a mentalitás, maga a ház is ezt a örökséget hordozza. Itt lelkivezetőként kísérem a papnövendékeket és az itt tanuló papokat, amit meghatározó, fontos szolgálatnak tartok. A kulturális sokszínűséget a diákjaink és az itt élő rendtársak biztosítják elsősorban. A magyar diákok mellett, akik az anyaországból és Erdélyből érkeznek, német, osztrák, svájci, holland, szlovák, ukrán, szlovén és horvát diákjaink vannak. A város valóban sokszínű, de ami számomra igazán megragadó, az a hit koncentrációja, ami itt Rómában tapasztalható.
Székelyföldről jövök, egy erősen katolikus közegből, ahol a vallás nemcsak hagyomány, de identitás is. Rómában ugyanazt az otthonosságot érzem. A katolikus liturgia, akárhol is vagyunk, ismerős – még ha más nyelven is zajlik, a szentmise ugyanaz. Számomra ez adja Róma igazi értelmét:
Fotó: Orbán László
– Rómában vagyunk, így kötelező néhány szót ejtenünk a Szentatyáról is. Mit jelent ön számára, hogy a pápa is jezsuita?
– Számomra egyfajta közelséget jelent, támogatást a szolgálatomban. Olyan ez, mint amikor székelyekül beszélgetünk – értjük egymást fél szavakból is.
Még a megválasztása előtt az egyik rendi gyűlésünk mottója az volt: „Krisztussal a határokig” – amikor Ferenc pápa megérkezett, ezt láttam megvalósulni. Meg merte törni azokat a berögzült mintákat, amelyekről azt hittük, hogy egy pápa soha nem lépheti át őket. A lelkekért képes messzire menni – ez ignáci gondolat. Megszólít olyanokat is, akik korábban távol érezték magukat az egyháztól. Emberközeli, egyszerű gesztusaival meg tudja nyitni az emberek szívét.
Már megválasztásakor, a Szent Péter-bazilika erkélyéről is erről beszélt: az egyház legyen együtt haladó közösség. A szinodális folyamat, amit elindított számunkra, európaiak számára, különösen fontos. Ebben az individualizmus uralta világban
Már gyermekként vonzotta a papi hivatás
Fotó: Orbán László
– Az önnel készült korábbi interjúkban gyakran beszélt a csendről, melynek meghatározó szerepe van az Istennel való kapcsolatában. Mit jelent ez az ön számára?
– A csend kapcsolódik a jelenléthez, nem csupán külső nyugalmat jelent, hanem egy belső állapotot is. Az ember természetéből fakadóan sokat időzik a múltban vagy a jövőben – emlékezik, tervez, aggódik. Ezek hozzánk tartoznak, de könnyen elvonják a figyelmet a pillanatról. A csend nem egy passzív állapot, hanem egy aktív figyelem, ami segít elengedni a belső zajokat, az elvárásokat, előítéleteket, és lehetőséget ad arra, hogy ténylegesen jelen legyek. Az imádság lényege nem az, hogy én mondok valamit, hanem a hogy felveszem a kapcsolatot.
Ez a szemlélődés: nem a vágyaimat vetítem a valóságra, hanem azt látom, ami van. Ebből a figyelemből születhet meg az igazi kapcsolódás – magammal, a másikkal, Istennel.
– Amennyiben nem jezsuita atya lenne, mivel foglalkozna?
– Belenőttem ebbe a szolgálatba, de biztos vagyok abban, hogy akkor is emberekkel foglalkoznék. Ahogy most a hit, a vallás és a lelki élet dimenziójában segítem az embereket Isten felé, ugyanúgy segítenék akkor is, csak talán más eszközökkel. Számomra az Istenre és az önmagamra találás szorosan összekapcsolódik – ha valaki rátalál Istenre, akkor önmagára is rátalál. Talán hittanárként, lelkigondozóként, pszichológusként vagy terapeutaként dolgoznék, mert ezek a szakterületek is az emberi lélekhez visznek közel.
Őszintén mondhatom, az én hivatásom a legszebb. A Jóistennel foglalkozunk, rá figyelünk, róla beszélünk, és vele keresünk kapcsolatot, miközben persze a saját küzdelmeinkkel is szembenézünk.
Ez az, amiért hálás vagyok.
A katolicizmus középpontjában
Fotó: Vízi Elemér
A kereszténység legnagyobb ünnepén Vízi Elemér atya a következő gondolatokkal köszönti a Székelyhon olvasóit:
Szívből kívánom, hogy a húsvét ünnepe ne csupán a hagyományok ápolását jelentse, hanem a közösségek megerősödésének és a hitben való elmélyülésnek is forrása legyen, hiszen a feltámadás örömhíre nemcsak a múlt üzenete, hanem ma is képes megérinteni és átalakítani életünket. Jézus tanítványai sem egyik pillanatról a másikra ismerték fel a Feltámadottat, hanem fokozatosan jutottak el annak bizonyosságára, hogy valóban él. Örülnék, ha mindannyian megtapasztalhatnánk a Feltámadt Krisztus személyes jelenlétét életünkben, ahogy Ő újra és újra megkeres minket az élet kisebb-nagyobb eseményeiben, és ahogyan a tanítványok is, mi is ezen találkozások után másként láthatnánk önmagunkat, a világot és egymást, mert tudjuk: a Feltámadott kapcsolatban van velünk, és Őhozzá tartozunk.
Küldetésről tért vissza egy rendőr, amikor szemtanúja volt egy súlyos balesetnek: egy haszongépjármű felborult és a sofőr a járműbe szorult. A rendőr azonnal közbelépett.
Egy áru- és egy személyszállító kisbusz ütközött csütörtök délután az A1-es autópályán, a balesetben tizenegy személy érintett.
Az uniós források befagyasztása egy adott tagállam esetében nagyon hosszú folyamat, és Románia nem fog ebbe a helyzetbe kerülni – jelentette ki csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A telefon rendszerint éjjel csörren – a sürgősségi osztályról hívják Dr. Adrian Dobrică mellkassebészt: műteni kell. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 15 éve hozták létre a mellkassebészetet, ennek apropóján szimpózium volt csütörtökön.
Amerikai vendéget fogad a Mathias Corvinus Collegium Csíkszeredában. Charles Yockey kutatóként tevékenykedett Budapesten, a beszélgetésen visszatekint, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult a magyar társadalomról és Európáról alkotott képe.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej (nettó: 25 213 lej).
Új útvonalat iktatott kínálatába a Brassó-Vidombáki nemzetközi repülőtér: októbertől Nürnbergbe is közvetlen járattal lehet repülni, a jegyek árusítását már meg is kezdte a Wizz Air légitársaság.
Ilie Bolojan ügyvivő államelnök csütörtökön kihirdette a törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak az alárendeltségükben levő kórházak működési és személyzeti költségeihez.
Szexuális erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.
Tilos a választáson felvételeket készíteni a szavazólapról, az önállóan szavazni képtelen választóknak pedig joguk van kísérővel voksolni – többek között ezek a szabályok érvényesek az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.
1 hozzászólás