Kacskaringós úton halad a MOGYE Karaván

Tizenöt erdélyi település harmincnégy középiskolájában népszerűsítették intézményük kínálatát a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárai és diákjai. A most elkezdődött és hetekig tartó MOGYE Karaván 2015 elnevezésű tájékoztató program keretében az egyetem „nagykövetei” olyan érettségi előtt álló diákok számára próbálták meg vonzóvá tenni a vásárhelyi felsőfokú tanintézményt, akik érdeklődést tanúsítanak az orvosi vagy gyógyszerészeti hívatás iránt.

„Számunkra lényeges, hogy minél nagyobb merítési felülettel rendelkezzünk, hogy minél jobb diákok jussanak be az egyetemünkre” – indokolta meg a szenátus döntését Leonard Azamfirei rektor. Ezért a most felkeresett Brassó, Szeben, Beszterce-Naszód, Fehér és Hargita megyei településeken kívül a karavánozóknak szándékukban áll további tizennégy megyébe és hetvenhat iskolába ellátogatni. Az intézményvezető azt is elmondta, hogy a MOGYE nem csak az erdélyi diákságra pályázik, népszerűsítő körútjuk során az akcióban részt vállaló oktatók és diákok a Kárpátokon túli régiókat is felkeresik. Az első körben a MOGYE szinte teljesen elkerülte a magyarlakta vidékeket, valamint a román többségű nagyvárosok magyar iskoláit. Az illetékesek mindössze egy szovátai és három székelyudvarhelyi magyar tannyelvű középiskolát kerestek fel. Míg Brassóban, Nagyszebenben, Segesváron és Szászmedgyesen a német gimnáziumokba is eljutottak, ugyanezen városokban mellőzték a magyar fiatalokat.

A népszerűsítő körút tervezése valószínűleg nem a véletlen műve: a sajtónak bemutatott, kizárólag román nyelvű propaganda-füzetecskékből is kiderül, hogy a MOGYE vezetősége számára lényegében egyetlen tagozat létezik. Az egyik tizenkét oldalas kiadványban a vezetőség tíz érvet sorakoztat fel Marosvásárhely mellett, többek között a román-magyar vegyes kultúrát. Ezt a főtéri ortodox katedrális és a Víkendtelep felvételével illusztrálja. Ugyanaz a templom jelenik meg egyedüli istenházaként a harminchat oldalas füzetecskében is. „Már maguk a füzetek sok mindent elárulnak arról, hogy milyen összetételű diákságot szeretne az egyetem jelenlegi vezetősége. Ettől függetlenül, akárcsak az eddigi években, mi, a magyar diákszövetség is igyekszünk népszerűsíteni a MOGYE kínálatát” – mondta el Szilágyi Tibor, az egyetem hónapokkal ezelőtt lemondott rektorhelyettese.

A jelenleg Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nevet viselő intézmény 1945 októberében háromszáz magyar diákkal, a kolozsvári, akkor még önálló Bolyai Egyetem fakultásaként indult. Az egyetemalapítás, amelynek dekrétumát Mihály király írta alá, szintén az 1945-ös esztendőhöz kötődik. A felsőfokú oktatási intézmény létesítésének igénye az év elején fogalmazódott meg. Szinte rekordidő alatt, június elsejére Kolozsváron megalakult a magyar tannyelvű kolozsvári tudományegyetem. Mivel egyazon városban nehézkesnek tűnt két – magyar és román – orvosi egyetemet működtetni, az illetékesek további két alternatívában kezdtek gondolkodni.

Szóba került Nagyvárad és Marosvásárhely; a földrajzi és demográfiai érvek végül az utóbbi javára döntöttek. Az egyetemalapítás eseményei felpörögtek: július 16-án megtörtént az orvosi kar tanárainak helyszíni szemléje, majd napvilágot látott az a rendelet, amelynek értelmében a hadügyminisztérium átadta az egyetemnek a hadapródiskola épületét, megoldva ezzel a preklinikai diszciplínák elhelyezését. A magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzés történetében újabb fontos állomást az 1948-as tanügyi reform jelentett. Ennek keretében a Bolyai Egyetem orvosi karát kizárólag magyar tannyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté alakították. Az intézmény magyar jellegének megváltoztatása 1962-ben kezdődött, amikor pártutasításra a tanügyi tárca elrendelte a román nyelvű oktatás bevezetését. Ezzel egy időben elkezdődött a magyar nyelvű oktatás háttérbe szorítása és fokozatos elsorvasztása. A legutóbbi fejleményről a múlt héten számoltunk be: Leonard Azamfirei rektor szerint egyáltalán nem valószínű, hogy az ősztől újabb évfolyam indulhat az anyanyelvű gyógyszerészképzésen.

Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke szerint a magyar gyógyszerészképzés ellehetetlenítése ugyanannak a szervezett akadályoztatási folyamatnak a része, amellyel a MOGYE román vezetősége évek óta gyengíteni szeretné a magyar orvosi és gyógyszerészképzést. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a politikus úgy véli: azért van szükség önálló magyar karra, hogy a szakok akkreditálása ne a román vezetőségtől függjön. Ennek tükrében teljesen érthető, hogy a MOGYE felelős magyar oktatói nem voltak hajlandóak a Leonard Azamfirei által szabott feltételeknek eleget tenni, mert ezáltal olyan helyzetbe hozták volna a magyar képzést, ami még inkább megnehezítette volna az önálló magyar tagozatért való küzdelmet.

„Huszonöt évvel a marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetés után, az orvosi egyetem vezetősége a legarcátlanabb módon játszik a magyarul tanulni akaró fiatalok jövőjével és fosztja meg őket a továbbtanulási lehetőségeiktől. Javasoljuk egy olyan marosvásárhelyi szakmai-politikai testület összehívását, ahol mind az orvosi egyetem magyar oktatói, mind pedig a három magyar párt – különös tekintettel a legnagyobb magyar politikai párt – képviselteti magát. A testület elsődleges feladata az kell legyen, hogy megvizsgálja, milyen politikai, jogi, polgári eszközök állnak rendelkezésre a helyzet orvoslása érdekében. Különösen fontosnak tartjuk a MOGYE magyar oktatóinak véleményét és a politikai szereplők irányába megfogalmazott elvárásait ilyen fórumon megismerni” – fogalmazott Portik.