
Fotó: Pinti Attila
Mi köze a magyar-szerb határon épülő kerítésnek az erdélyi magyarok Magyarországra való áttelepüléséhez? Bár első látásra nem sok, az erről szóló tusványosi előadáson kiderült: összefüggő folyamatokról van szó.
2015. július 22., 15:482015. július 22., 15:48
2015. július 23., 11:282015. július 23., 11:28
Elvándorlásról, kivándorlásról esett szó a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik szerdai előadásában. Bár a kétféle jelenség más-más szereplőkkel zajlik, azért, amint kiderül, több az összefüggés, mint gondolnánk.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt hetek eredménye, hogy végre sikerült letisztítani a képet a bevándorlással kapcsolatos terminológiát tekintve az európai közbeszédben, s nem fogják már egy lapon emlegetni az Angliában munkát vállaló román vagy magyar állampolgárt az afrikai bevándorlókkal. Ezt pozitív fejleménynek értékelte az államtitkár, hozzátéve, hogy bár a magyar kormánynak nem célja, hogy minél többen hagyják el az országot, de kihasználva az unión belüli mozgásszabadságot, a fiatal generációk sokat tanulhatnak, tapasztalhatnak, s ezzel a tudással felvértezve gyarapíthatják majd a nemzetet.
Az ebben az időszakban oly forró aktualitássá vált migrációs kérdéssel kapcsolatban Takács kifejtette: Magyarország ismét a világ figyelmének középpontjába került, nem feltétlenül a legobjektívebb kontextusban, de migrációs statisztikák magukért beszélnek: idén már többen érkeztek az unióba Magyarországon keresztül, mint a mediterrán térségen át. „Magyarország már hosszú idő óta növekvő migrációs nyomásnak van kitéve, s mi már régóta próbáljuk tematizálni ezt az unióban. Most el tudtuk érni, hogy Európában jobban foglalkozzanak a nyugat-balkáni migrációs útvonallal” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a szerb határra tervezett kerítést ideiglenes megoldásnak tekintik, s az intézkedés leghevesebb kritizálói sem gondolhatják komolyan, hogy Magyarország hosszú távon kerítéssel akarja elzárni az anyaországtól a vajdasági nemzetrészt.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára rámutatott: Magyarország a határzárral a helyzet súlyosságára akart rávilágítani. „Először botrányhőssé kellett váljunk ahhoz, hogy bekerüljünk a látókörbe” – fogalmazott. Szerinte a migrációs problémát közösségi és egyéni szinten is kezelni kell. Az állam, az egyházak és más szervezetek feladata megvédeni a közösséget, kivédeni vagy időben kitolni a negatív tendenciákat. De ha már kialakult egy ilyen helyzet, az egyének felelőssége a befogadásban, az adakozásban személyesen is részt venni.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Magyarország határain kívül eső nemzetrészek kivándorlási statisztikáit ismertette: az elmúlt huszonöt évben csak az erdélyi magyarság legalább hatszázezer fős veszteséget szenvedett el, de a felvidékiek is kevesebben lettek legalább százezer fővel. Nagy részük Magyarországra telepedett át: ezt „bocsánatos bűnnek” nevezte Szász abból a szemszögből, hogy a magyarság hazája a Kárpát-medence. A Magyarországra települt külhoniak nem vesztek el a magyar nemzet számára – mutatott rá az elnök, hozzátéve ugyanakkor, hogy Székelyföld esete azért más, mert a régió magyar jellege csak addig őrizhető meg, amíg itt él még ez a hatszázezer magyar, így az itteniek felelőssége is nagyobb.
Szász szerint a magyar államnak másféle támogatáspolitikát kell alkalmaznia a tömbmagyarság, és különbözőt a szórvány esetében. A tömbben élőket területi alapon is támogatni kell, biztosítani kell számukra a magyar állami közszolgáltatásokat. Míg a tömbben célirányos, integrált támogatásokban kell gondolkodni, a gazdaság teljes spektruma segíthető, a szórványban élőket főleg kulturális és oktatási támogatásokkal kell megcélozni. Szász javasolta: a magyar társadalombiztosítást akadálymentesíteni kellene a külhoniak számára, hogy ők is részesülhessenek alapellátásban, amennyiben erre vonatkozó biztosítást kötnek.
A brit uralkodó nem engedi, hogy fia és menye, Harry herceg és Meghan hercegnő visszatérjen a királyi család tagjaként korábban ellátott hivatalos munkájához.
Egy Ipolytölgyesnél feltárt második világháborús katonasírban talált arany karikagyűrű alapján keresi az elesett katona hozzátartozóit a magyarországi HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Az izlandiak többsége a szombaton tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a szigetország ne újítsa föl a korábban felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – derül ki a vasárnap hivatalosan közzétett végleges adatokból.
Két román állampolgár is életét vesztette az augusztus 21-én a svájci Thusis városában történt tűzben – közölte pénteken a román külügyminisztérium.
Meghalt a háborús bűnök miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ratko Mladić egykori boszniai szerb katonai parancsnok – jelentette csütörtökön a Euronews Srbija a család közlésére hivatkozva.
Legalább 200 ember halt meg (az áldozatok száma folyamatosan emelkedik) és több mint 30 ország több mint 1300 állampolgárát tartják számon eltűntként az országot sújtó villámárvizek után Nepálban és Kínában .
Nyolcvan évesen elhunyt Dolly Parton countrysztár, énekesnő, Dolly Parton. Halálhírét unokaöccse, Bryan Seaver jelentette be a közösségi médiában.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
szóljon hozzá!