
Fotó: Pinti Attila
Mi köze a magyar-szerb határon épülő kerítésnek az erdélyi magyarok Magyarországra való áttelepüléséhez? Bár első látásra nem sok, az erről szóló tusványosi előadáson kiderült: összefüggő folyamatokról van szó.
2015. július 22., 15:482015. július 22., 15:48
2015. július 23., 11:282015. július 23., 11:28
Elvándorlásról, kivándorlásról esett szó a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik szerdai előadásában. Bár a kétféle jelenség más-más szereplőkkel zajlik, azért, amint kiderül, több az összefüggés, mint gondolnánk.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt hetek eredménye, hogy végre sikerült letisztítani a képet a bevándorlással kapcsolatos terminológiát tekintve az európai közbeszédben, s nem fogják már egy lapon emlegetni az Angliában munkát vállaló román vagy magyar állampolgárt az afrikai bevándorlókkal. Ezt pozitív fejleménynek értékelte az államtitkár, hozzátéve, hogy bár a magyar kormánynak nem célja, hogy minél többen hagyják el az országot, de kihasználva az unión belüli mozgásszabadságot, a fiatal generációk sokat tanulhatnak, tapasztalhatnak, s ezzel a tudással felvértezve gyarapíthatják majd a nemzetet.
Az ebben az időszakban oly forró aktualitássá vált migrációs kérdéssel kapcsolatban Takács kifejtette: Magyarország ismét a világ figyelmének középpontjába került, nem feltétlenül a legobjektívebb kontextusban, de migrációs statisztikák magukért beszélnek: idén már többen érkeztek az unióba Magyarországon keresztül, mint a mediterrán térségen át. „Magyarország már hosszú idő óta növekvő migrációs nyomásnak van kitéve, s mi már régóta próbáljuk tematizálni ezt az unióban. Most el tudtuk érni, hogy Európában jobban foglalkozzanak a nyugat-balkáni migrációs útvonallal” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a szerb határra tervezett kerítést ideiglenes megoldásnak tekintik, s az intézkedés leghevesebb kritizálói sem gondolhatják komolyan, hogy Magyarország hosszú távon kerítéssel akarja elzárni az anyaországtól a vajdasági nemzetrészt.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára rámutatott: Magyarország a határzárral a helyzet súlyosságára akart rávilágítani. „Először botrányhőssé kellett váljunk ahhoz, hogy bekerüljünk a látókörbe” – fogalmazott. Szerinte a migrációs problémát közösségi és egyéni szinten is kezelni kell. Az állam, az egyházak és más szervezetek feladata megvédeni a közösséget, kivédeni vagy időben kitolni a negatív tendenciákat. De ha már kialakult egy ilyen helyzet, az egyének felelőssége a befogadásban, az adakozásban személyesen is részt venni.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Magyarország határain kívül eső nemzetrészek kivándorlási statisztikáit ismertette: az elmúlt huszonöt évben csak az erdélyi magyarság legalább hatszázezer fős veszteséget szenvedett el, de a felvidékiek is kevesebben lettek legalább százezer fővel. Nagy részük Magyarországra telepedett át: ezt „bocsánatos bűnnek” nevezte Szász abból a szemszögből, hogy a magyarság hazája a Kárpát-medence. A Magyarországra települt külhoniak nem vesztek el a magyar nemzet számára – mutatott rá az elnök, hozzátéve ugyanakkor, hogy Székelyföld esete azért más, mert a régió magyar jellege csak addig őrizhető meg, amíg itt él még ez a hatszázezer magyar, így az itteniek felelőssége is nagyobb.
Szász szerint a magyar államnak másféle támogatáspolitikát kell alkalmaznia a tömbmagyarság, és különbözőt a szórvány esetében. A tömbben élőket területi alapon is támogatni kell, biztosítani kell számukra a magyar állami közszolgáltatásokat. Míg a tömbben célirányos, integrált támogatásokban kell gondolkodni, a gazdaság teljes spektruma segíthető, a szórványban élőket főleg kulturális és oktatási támogatásokkal kell megcélozni. Szász javasolta: a magyar társadalombiztosítást akadálymentesíteni kellene a külhoniak számára, hogy ők is részesülhessenek alapellátásban, amennyiben erre vonatkozó biztosítást kötnek.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a román külügyminisztérium.
75 éves korában elhunyt Bonnie Tyler popdíva, énekesnő – közölte csütörtökön Facebook-oldalán családja.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélküli alapjövedelem uniós bevezetését szorgalmazó európai polgári kezdeményezést – tájékoztatott az uniós bizottság kedden.
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Az ukrán fél közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt incidens egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott – tájékoztatott pénteken a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!