Akár a készenlétihitel-megállapodás kudarcát is jelentheti az a tény, hogy Traian Băsescu államfő változatlanul ellenszegül a januártól az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes plusz jövedéki adó bevezetésének.
2014. január 23., 18:262014. január 23., 18:26
2014. január 23., 18:262014. január 23., 18:26
Az államelnök csütörtökön tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) február 5-éig Bukarestben vizsgálódó küldöttségével, s a megbeszélés során is leszögezte, mindaddig nem fogja aláírni a megállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatot, amíg az számol a hétcentes adóból befolyó bevételekkel.
Mint fogalmazott, nem áll annak útjában, hogy a kormány és IMF képviselői mégis az új illeték mellett döntsenek, azonban – szögezte le – tőle senki se várja, hogy egy ilyen megállapodást ellásson a kézjegyével. Băsescu ugyanakkor azt mondta, reméli, hogy a nemzetközi hitelezőinek romániai látogatását siker övezi. „Visszatekintve a legutóbbi IMF-látogatásra, visszanyertük régi szokásainkat. Amint van egy kis növekedés, egyre többet költekezünk, s ez egy újabb válságot készít elő” – hangoztatta az államfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, Traian Băsescu államfő már decemberben közölte, szeretné, ha a hétcentes jövedéki adóval a későbbiekben sem számolna a költségvetés, és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon ő ezt az álláspontot fogja képviselni.
Victor Ponta kormányfő eközben még kedden is arról beszélt, hogy normális esetben április elsejétől hatályba lép a hétcentes plusz jövedéki adó, „még Traian Băsescu államfő sem fog tudni ellenszegülni”. Mint ismeretes, hiába egyezik meg az IMF és a kormány a hétcentes adó kivetéséről, a román fél vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat addig nem kerülhet a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa elé, amíg azt az államelnök alá nem írja.
A kkv-k tartanak a hétcentes adótól
A Romániában tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások 76 százalékára hatna ki jelentős mértékben az üzemanyagokra kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó, 59 százalékuk kénytelen lehet visszaszorítani tevékenységi körét, 15 százalékuk pedig egyenesen arra kényszerülhet, hogy lehúzza a redőnyt – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Ovidiu Nicolescu, a Romániai Kis- Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A szakember egy január 16. és 22. között a kkv-k körében végzett felmérést idézett. A megkérdezettek szerint egyébként az adóemelés következtében átlagosan 3 százalékkal drágulnának a termékek és a szolgáltatások. A kkv-k képviselői szerint a kormánynak olyan intézkedéseket kellene foganatosítania, amelyek támogatják az üzleti szféra fejlődését.
Az elmúlt időszak gazdasági történéseit veszi górcső alá, illetve az idei év prioritásairól tárgyal egyébként a romániai hatóságokkal az IMF Bukarestben vizsgálódó küldöttsége, amelyet az Európai Bizottság és a Világbank delegációja is elkísért.
Guillermo Tolosa, a valutalap Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások során a felek megvizsgálják, hogy milyen forrásokból lehet majd kompenzálni a hétcentes adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Victor Ponta miniszterelnök szerint egyébként a költségvetést július elsejétől lehet módosítani, akkor pedig szóba jöhet majd egy negatív büdzsékiigazítás.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitel-megállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!