Kirakták Moszkvát a G8-ból

Az erről szóló döntést a hét ország – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada – állam-, illetve kormányfője hétfőn Hágában hozta meg, ahol egyébként nemzetközi nukleáris biztonsági tanácskozáson vesznek részt, de az alkalmat megragadták arra, hogy külön megbeszélést is folytassanak.

A hét csúcsvezető a mintegy egyórás G7-es különtalálkozón úgy foglalt állást, hogy a Krím orosz annektálása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti. A krími népszavazás, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek, a G7-es tanácskozásról kiadott közlemény szerint illegális volt, a hetek nem ismerik el sem a referendum kimenetelét, sem magát az orosz annektálást.

Azon túl, hogy lemondták az idén júniusban Szocsiban tervezett találkozót, azt is leszögezték, hogy G8-as körben nem kívánnak tanácskozni Oroszországgal mindaddig, amíg Moszkva nem változtat az irányvonalán. William Hague brit külügyminiszter erre olyan megfogalmazásban utalt újságírók előtt, hogy nehéz lesz Oroszországnak visszakerülnie a G8-as körbe a közeljövőben.

A szintén Hágában tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előzőleg, a már korábban kiszivárgott tervekről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz tragédia, ha elmarad Szocsiban a G8-as csúcs. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője ugyanakkor kedden közölte: Moszkva továbbra is érdekelt a G8 csoportban részt vevő államokkal való kapcsolattartásban minden szinten.

Önrendelkezési népszavazást akarnak a krími tatárok
Népszavazást kívánnak tartani önrendelkezésükről a krími tatárok – jelentette be a félsziget Oroszországhoz csatlakozását ellenző közösség vezetője, Musztafa Dzsemilev Kijevben. A tatár vezető szerint szombatra, Szimferopolba hívták össze a tatárok Nemzeti Kongresszusát, hogy azon döntsenek a jövőbeni lépésekről. Hozzátette: nem a Krím területi hovatartozásáról kívánnak véleményt nyilvánítani, hanem az együttélés lehetőségeit vizsgálják majd meg. Egyúttal emlékeztetett az új orosz vezetés ígéretére, miszerint a tatárok 20 százalékos arányban vehetnek részt az állami intézmények vezetésében, és a tatár nyelv az orosszal és az ukránnal együtt hivatalos lesz a félszigeten. Dzsemilev szerint a mintegy 300 ezer fős krími tatár közösség tagjai közül eddig ötezren menekültek el Ukrajna nyugati részébe.

Fegyverzettel távozhatnak a Krímből az ukrán katonák

Ukrajna és Oroszország eközben megállapodott abban, hogy fegyverzetükkel együtt hagyhatják el a Krím félszigetet az ott állomásozó ukrán katonák – jelentette be Ihor Tenyuh ügyvivő védelmi miniszter a kijevi parlament keddi ülésén. Tenyuhot egyébként kedden menesztette hivatalából a parlament. Tenyuh a plenáris ülésen elhangzott felszólalásában a határozathozatal előtt maga közölte, hogy a krími helyzettel kapcsolatos tevékenységét ért bírálatok miatt kész távozni posztjáról.

Egyébként az is kiderült, hogy a Krímben állomásozó ukrán katonák mintegy fele állt át az orosz oldalra, és nyilvánította ki, hogy a félszigeten kíván maradni. Olekszandr Rozmaznyin vezérőrnagy, az ukrán fegyveres erők parancsnoki központjának helyettes vezetője hétfőn elmondta, hogy az esküjükhöz hű ukrán katonák átcsoportosításáról az ország más körzeteibe folyamatosan konzultál egymással az ukrán és az orosz védelmi minisztérium.

A Donuzlav-tavon eközben újabb ukrán hadihajó került orosz kézre: orosz katonák megrohamozták és elfoglalták a Konsztyantin Olsanszkij nevű partraszállító hajót. Az ukrán hadihajó legénységének többsége előzőleg megadta magát és partra szállt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a krími fejlemények kapcsán hétfőn ukrán kollégájával Hágában folytatott megbeszélését követően az újságíróknak azt mondta, Oroszországot nem gonosz szándékok vezérelték a Krímmel kapcsolatban, hanem az, hogy megvédje az évszázadok óta ott élő oroszokat.

Meggyilkolták a Jobboldali Szektor egyik vezetőjét

Eközben Ukrajnában politikai gyilkosság történt: meggyilkolták a Jobboldali Szektor nevű ultranacionalista szervezet egyik vezetőjét. Olekszandr Muzicskót a nyugat-ukrajnai Rivnében ölték meg keddre virradóra. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint két gépkocsi elvágta a férfi autójának útját, a támadók saját autójukba tuszkolták a férfit. Olesz Donij parlamenti képviselő azt mondta, hogy a férfit később kidobták az autóból: kezét hátrabilincselték, és két lövést adtak le szíve tájékára. Más hírek szerint a férfit főbe lőtték.

Biden–Băsescu-beszélgetés Hágában
Pótolhatatlan az Egyesült Államok és Románia közötti stratégiai partnerség – jelentette ki kedden Hágában Traian Băsescu államfő. Az elnök, aki a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi értekezleten vett részt, leszögezte: nemzetbiztonsági szempontból az egyértelmű amerikai orientáció felel meg az ország érdekeinek, lehet ugyan gazdasági kapcsolatokat fenntartani a keleti, illetve az ázsiai országokkal is, de az ország biztonságát a NATO-tagság és az amerikai szövetséges biztosítja.
Az államfő egyébként a találkozón megbeszélést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, korábban pedig telefonon értekezett Joe Biden amerikai alelnökkel az ukrajnai biztonsági helyzetről. A Bidennel folytatott megbeszélésen a két politikus többek között az ukrajnai helyzet nemzetközi megfigyeléséről egyeztetett, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók fokozásáról arra az esetre, ha Moszkva nem változtatna irányvonalán. Joe Biden emellett a NATO-n belüli együttműködés szorosabbra fűzését is megemlítette.