Harminchét éve történt: a csernobili katasztrófa

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Székelyhon

2023. április 26., 09:312023. április 26., 09:31

2023. április 26., 13:072023. április 26., 13:07

A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és

sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

korábban írtuk

Fájdalmas emlékeztető a kegyetlen valóságról: Csernobil
Fájdalmas emlékeztető a kegyetlen valóságról: Csernobil

Kegyetlen történelmi drámával állt elő az HBO: a 2019-es Csernobil című minisorozat a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa eseményeit dolgozza fel. És nem is akárhogy.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet

tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került.

korábban írtuk

Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája
Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?

A Wikipédia szerint ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. A baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott Fehéroroszország területére. A kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2 volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet.

korábban írtuk

Csernobil, ahogy a túlélők emlékeznek rá
Csernobil, ahogy a túlélők emlékeznek rá

Letehetetlen könyv, de nem az izgalmas, szövevényes cselekmény miatt. Egy megrázó, milliókat érintő katasztrófa dokumentációja, a leghitelesebb forrásból: a túlélők történeteiből. Szvetlana Alekszijevics dokumentumkötete, most, hogy Csernobil tragédiája ismét bekerült a köztudatba, mondhatni, kötelező olvasmánynak számít.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Külföldön már több mint 1 millió 300 ezer szavazópolgár voksolt

Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Külföldön már több mint 1 millió 300 ezer szavazópolgár voksolt
2025. május 18., vasárnap

Ilyen se nagyon volt még, hogy Budapesten is tumultus alakuljon ki

A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.

Ilyen se nagyon volt még, hogy Budapesten is tumultus alakuljon ki
2025. május 18., vasárnap

Történelmi rekord: már több mint egymillióan szavaztak külföldön

Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig több mint 1.110.000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Történelmi rekord: már több mint egymillióan szavaztak külföldön
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó: hitetek és örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó: hitetek és örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Túllépte a 800 ezret a külföldön szavazók száma

Romániai idő szerint vasárnap 11 óráig több mint 827 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Túllépte a 800 ezret a külföldön szavazók száma
2025. május 18., vasárnap

A világ túlsó végén is számít a szavazat – kollégánk Tokióban adta le voksát

Több mint hatszáz román állampolgár élt szavazati jogával péntek óta a tokiói román nagykövetségen. Köztük egy székelyudvarhelyi választó – kollégánk – is.

A világ túlsó végén is számít a szavazat – kollégánk Tokióban adta le voksát
2025. május 17., szombat

Közel duplaainnyian szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában az első körhöz képest

Romániai idő szerint szombaton 21 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel duplaainnyian szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában az első körhöz képest
2025. május 17., szombat

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma

Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma
2025. május 17., szombat

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön

Romániai idő szerint szombaton 15 óráig közel 423 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön
2025. május 17., szombat

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában

Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában