Elítélte az Európai Parlament Magyarországot

A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget.

A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit” az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában, és akkor felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat.

A képviselők felhívták az Európai Bizottságot  mint „a szerződések őrét”, hogy „végezzen alapos vizsgálatot az alábbiak biztosítása érdekében: a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni; a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja; az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtása révén történő szavatolása; az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is; a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintettel a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek a Médiatanácsban való részvételére; az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása; a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása; annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését”.

Az EP néppárti és konzervatív frakciói a magyar belügyekbe avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették a Magyarországról szóló állásfoglalást. A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi, és állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. „Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkének alkalmazását is” – állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők.

Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke az MTI-nek leszögezte: a csütörtöki állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje, és a dokumentum az európai gondolatnak okoz valódi kárt. Gyürk szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető „párthatározatnak” is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi.