A román bírói tanács szerint Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét

Fotó: Kristó Róbert

A bírák és ügyészek szakmai testületeként működő román Legfelső Bírói Tanács (CSM) csütörtökön megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.

MTI

2014. január 16., 15:092014. január 16., 15:09

A CSM múlt héten kezdeményezett vizsgálatot a szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amiért a politikus egy televíziós műsorban politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Băsescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt kormányfőt.

Vizsgálati részlege jelentését és következtetéseit magáévá téve a CSM megállapította, hogy Ponta nyilatkozata megingatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és aláássa a korrupcióellenes ügyészség (DNA) szakmai hitelét.

A CSM azt is megvizsgálta, megalapozott-e Ponta azon megjegyzése, miszerint az ügyészség csak Băsescu politikai ellenfeleit zaklatja, és halogatja azoknak a kormány által beterjesztett feljelentéseknek a kivizsgálását, amelyek a korábbi jobbközép hatalom visszaéléseire világítanak rá. A vizsgálati részleg jelentése szerint 83 ilyen ügy közül 63-at a DNA már lezárt, a többi ügyön még dolgoznak az ügyészek.
„Engem megnyugtat, hogy az igazságszolgáltatás olyannyira független, hogy senki sem tudja befolyásolni, sem az, akinek a zsebében vannak az igazságszolgáltatás kulcsai, sem én, sem önök” – mondta ironikusan az újságíróknak Victor Ponta a CSM állásfoglalására reagálva. Ezzel a megjegyzésével is Traian Băsescu államfőre utalt, akinek hivatali feladatai közé tartozik a bírák és ügyészek kinevezése.

A CSM állásfoglalásának nincs jogi következménye. A testület vizsgálati részlege elsősorban a bírák és az ügyészek ellenőrzésére hivatott, ha magatartásukkal, szakmai munkájukkal kapcsolatban kételyek merülnek fel. Az igazságszolgáltatás rendszerén kívül eső személyek esetében a CSM-nek nincs lehetősége szankciókat elrendelni, legfeljebb állásfoglalást tehet közzé arról, hogy a közéleti nyilatkozatok milyen mértékben tekinthetők az igazságszolgáltatással szembeni nyomásgyakorlásnak.