A versenyképes fizetésen túl a jó munkaközösség és a stresszmentes környezet, a stabilitás és a biztonságérzet, a változatosság, a fejlődési lehetőség, a sikerélmény, illetve a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya járul hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy hosszú távon egy adott munkahelyen maradjanak az erdélyi magyar munkavállalók.
A közelmúltban érett össze egy egész, kerek formációvá a Székelyföldön is egyre ismertebb Majd Kiderül zenekar. A 2022-ben alapított együtteshez az elmúlt években több, tehetséges fiatal csatlakozott, így már semmi akadálya, hogy elérjék álmaikat.
A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.
„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.
A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.
Aki nem indult útnak időben – a kora délelőtti órákban – Hargitafürdőre, az sízés, hódeszkázás, szánkózás vagy egyszerű kikapcsolódás, séta helyett hatalmas tumultusra, forgalmi fennakadásra, végtelen várakozásra számíthat. Így volt ez az elmúlt napokban, és ez várható egészen keddig.
Nincs két egyforma székely kapu, hiszen minden darab egyedi, és tájegységenként eltérő motívumokkal készül. A fafaragó mesterek, mint a székelyudvarhelyi Benczédi László, nemcsak kapukat alkotnak, hanem hidakat is építenek a múlt és a jövő között.
Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést. Arra törekedtek, hogy vízkeresztre befejezzék, hadd élvezzék az emberek a farsang örömeit – ez az eljárás az utóbbi években ismét virágkorát éli.
A szénégetés nemcsak munka, hanem egy életforma – vallja Jakab Jolán, aki már 25 éve gyakorolja a kihalófélben lévő mesterséget, példát mutatva a hagyományos szakmák fontosságáról. Elhivatottsága rámutat arra, hogy tudása értékes kincs, amit érdemes megőrizni a jövő számára. Farkaslaka határában, a Kalonda-tetőn jártunk.
Súlyos, maradandó sérüléseket okozhat a petárda, ha rossz helyen robban. Halláskárosodás, elvesztett látás, amputált ujjak – sajnos számos ilyen következménnyel járó balesettel találkoztak az elmúlt években a mentősök és az orvosok szilveszterkor.
Külföldön töltött évtizedek után hazatért Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa várt itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást, amikor felmerült a kérdés, hogy mi legyen olyan sok gyümölccsel. A válasz kézenfekvő volt.