
Autonómia terén huszonkét év alatt gyakorlatilag semmi látványos nem történt Romániában – ismerték el Tusványoson.
2012. július 27., 18:112012. július 27., 18:11
2012. július 28., 22:452012. július 28., 22:45
„A rendszerváltozás után a romániai magyarság úgy döntött, hogy saját harcát, autonómiatörekvéseit békésen, parlamenti eszközökkel oldja meg. Régebb a közösség könnyebben mozgott, bizonyos ügyek mellett tömegesen kiállt. Azóta viszont szomorúak az ez irányú tapasztalataink, ma már nem igazán van olyan ügy, ami utcára viszi az embereket. Talán csak Székelyföld feldarabolása esetén lenne ez másként, ezzel viszont az a baj, hogy Székelyföld már fel van darabolva három megyére” – jelentette ki az autonómiatörekvésekről szóló tusványosi pénteki előadáson Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az autonómiatörekvések elmúlt huszonkét esztendejének történetét vázolta fel, majd arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag e téren semmi sem történt. Meglátása szerint az RMDSZ 1996-os kormányra lépésével „naftalinba tette az egész autonómiakérdést”.
„Tizenhat évvel ezelőtt az RMDSZ azt üzente a nyugati világnak, hogy nem szükséges az erdélyi autonómiakérdés nemzetköziesítése. Ez még ma is tartana, ha 2003-ban nem alakult volna meg a Székely Nemzeti Tanács” – summázta Borbély.
Az utcára vonulás lehetősége
Tudományos szempontból közelítette meg az autonómiakérdést Bakk Miklós politológus. „Az autonómia kezdetben arra szolgált, hogy megteremtsen egy politikai közösséget, később viszont választási jelszóvá züllött. Kezdetben az autonómiatörekvéseket egyetlen erős képviseletre bíztuk, amelyről mára bebizonyosodott, hogy ez nem elegendő. Szükség van tehát egy ún. mozgalmi komponensre” – magyarázta a politológus. „E mozgalmi komponens létrehozása és Székelyföld lakóinak mozgósítása a román regionalizációs törvény életbe léptetésekor lehetséges, mert vannak olyan tervek, amelyek szétszabdalnák Székelyföldet. Ez lehet az a pont, amikor azt mondhatjuk, tüntetni kell” – vetítette előre Bakk Miklós.
Emlékestet szerveznek Márton Áron püspök tiszteletére, a közös megemlékezést május 16-án tartják a Szabadság téren Csíkszeredában.
Huszonharmadik alkalommal szervezik meg a Kari Tudományos Diákköri Konferenciát a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán május 13-án.
Úttestre dőlt fa nehezíti a közlekedést a csíkszeredai Zsögödi Nagy Imre utcában kedden délután. A tűzoltók dolgoznak az útakadály eltakarításán.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
Továbbra is bizonytalan, hogy lesz-e lehetőség a csíkszeredai kerékpárutak tervezett bővítésére és felújítására. Az Országos Helyreállítási Tervet (PNRR) érintő megszorítások miatt nem lehet tudni, várható-e finanszírozás más forrásból, vagy nem.
Korszerű eljárással bővült a kardiológiai ellátás a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Baleset történt az 578-as európai úton Csíkszentkirály közelében, egy személy megsérült.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
szóljon hozzá!