Bukarest kitámadta a Tusványost

Szerda este kibocsátott állásfoglalásában George Ciamba, a bukaresti tárca államtitkára úgy fogalmazott: egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba. A román diplomácia képviselője szerint a Tusványoson elhangzott kijelentések sérthetik a román-magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait.

Az államtitkár kifejtette, a közigazgatási átszervezés Románia szuverén joga, és az átlátható társadalmi vitának mind intézményi részről, mind a civil társadalomból vannak résztvevői, etnikai hovatartozástól függetlenül. Ciamba hozzátette: a közigazgatási átszervezés kompatibilis a nemzetközi normákkal, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi szerződésekben Románia által vállalt kötelezettségekkel.

„A hatékony kormányzás elve alapján kezdeményezett átszervezésnek nincsenek etnikai céljai, és nem irányul a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megsértésére, hiszen ezen jogok betartását Románia nemzetközi szerződésekben vállalta\" – állapította meg a külügyi államtitkár. Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a magyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg.

A román külügyminisztérium illetékese minden bizonnyal a magyar kormány két államtitkárának a régiósítás témájában kifejtett álláspontjára reagált. Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Tusnádfürdőn úgy nyilatkozott: a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az államtitkár szerint a román kormánynak elemi érdeke elkerülni annak látszatát, hogy a regionális átszervezés burkolt célja a nemzetiségi jogok csorbítása.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor arról beszélt, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak, és ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük.

Semjén Zsolt csütörtökön újságírói kérdésre Tusnádfürdőn rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy „nagyon helyesen\" Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal.

„Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás” – mondta Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hozzátette: „a leghatározottabban vissza kell utasítani, hogy bárki kétségbe vonja jogunkat, hogy a saját magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők”.